A kéknyelv betegség pusztítja a romániai bölényállományt
A dél-erdélyi Hátszegen (Hateg) működő bölényrezervátumban öt állat, a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölény-populációból három állat pusztult el az elmúlt hetekben. Valamennyi esetben az állatorvosok a kéknyelv betegségét állapították meg, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit későbbre ígérték.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a hátszegi bölényrezervátumban szerdán egy 15 éves és egy kétéves nőstény állat pusztult el. A rezervátumot fenntartó Hunyad megyei erdészeti hivatal közölte, hogy egy új erdőterületet készül bekeríteni a még életben maradt nyolc bölény számára, és az állatokat egyelőre elzárja a turisták elől.
Az erdészeti hivatal szóvivője elmondta, az új erdőrészben nyugalmat szeretnének biztosítani a bölények számára, jelenlegi karámjukat pedig fertőtlenítik. A szóvivő azt is elmondta, hogy változtattak az állatok étrendjén, nagyobb tápértékű takarmányt adnak nekik, hogy könnyebben átvészelhessék a nehéz időszakot.
Korábban az Evenimentul Zilei napilap írt arról, hogy a kéknyelv betegség a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölénypopulációt is elérte. Az elmúlt napokban két bölény pusztult el a tavasszal odatelepített húsz állat közül. Augusztusban az a bölényborjú is elhullott, amelyik elsőként született az állatok új élőhelyén.
A szúnyogok által terjesztett kéknyelv betegség augusztusban ütötte fel a fejét Románia déli részén, és elsősorban szarvasmarháknál, juhoknál és kecskéknél tapasztalták. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. Veszélyt jelent a szarvasmarha- és juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
A Szárkő-hegységben a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület programja keretében próbálják visszaszoktatni a vadonba a Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt bölényeket. A program irányítói arra készültek, hogy az eleinte bekerített területen tartott álatokat teljesen szabadon bocsátják az 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területen.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori őshonosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén.
A világon jelenleg mintegy ötezer bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.
MTI
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a hátszegi bölényrezervátumban szerdán egy 15 éves és egy kétéves nőstény állat pusztult el. A rezervátumot fenntartó Hunyad megyei erdészeti hivatal közölte, hogy egy új erdőterületet készül bekeríteni a még életben maradt nyolc bölény számára, és az állatokat egyelőre elzárja a turisták elől.
Az erdészeti hivatal szóvivője elmondta, az új erdőrészben nyugalmat szeretnének biztosítani a bölények számára, jelenlegi karámjukat pedig fertőtlenítik. A szóvivő azt is elmondta, hogy változtattak az állatok étrendjén, nagyobb tápértékű takarmányt adnak nekik, hogy könnyebben átvészelhessék a nehéz időszakot.
Korábban az Evenimentul Zilei napilap írt arról, hogy a kéknyelv betegség a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölénypopulációt is elérte. Az elmúlt napokban két bölény pusztult el a tavasszal odatelepített húsz állat közül. Augusztusban az a bölényborjú is elhullott, amelyik elsőként született az állatok új élőhelyén.
A szúnyogok által terjesztett kéknyelv betegség augusztusban ütötte fel a fejét Románia déli részén, és elsősorban szarvasmarháknál, juhoknál és kecskéknél tapasztalták. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. Veszélyt jelent a szarvasmarha- és juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
A Szárkő-hegységben a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület programja keretében próbálják visszaszoktatni a vadonba a Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt bölényeket. A program irányítói arra készültek, hogy az eleinte bekerített területen tartott álatokat teljesen szabadon bocsátják az 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területen.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori őshonosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén.
A világon jelenleg mintegy ötezer bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.
MTI
Hozzászólások