A legjobb történetek a 150 éves Fővárosi Állatkert múltjából
Az állatokat sem kímélték a háborúk és a pénzügyi válságok.
Immár 150 éve, hogy megnyitotta a kapuit a Főváros Állatkert, ahol észre sem vesszük, hogy órák repülnek el miközben az oroszlánokban, majmokban, halakban, madarakban, aligátorokban, növényekben és még számtalan érdekességben gyönyörködünk.
Az állatkert lakói napjainkban nyugodt életet élhetnek, de nem volt ez mindig így, hiszen a történelem nehézségei nemcsak az embereket, hanem az állatokat is érintette. Ennek köszönhetően a Fővárosi Állatkert se szenved hiányt az érdekes történetekből.
Nehéz kezdet: Az állatkert munkálatai 1860-ban vették kezdetüket, de az osztrákok, akiknek akkoriban még nagy befolyása volt hazánkra, szándékosan hátráltatták a munkát. Később egy magyar hivatalnok megkaparintotta az alapítási engedélyt, pedig őt kifejezetten azért küldték, hogy keresztbe tegyen az alapítóknak.
Az állatkert létrehozásához szükséges pénzt egy akkor induló részvénytársaság révén gyűjtötték össze, a területet pedig Pest városától kérték. Az állatkert igazgatói posztjára nem találtak megfelelő magyart, ezért egy német zoológus kapta meg a pozíciót. Az állatok jó részét a csődben ment bécsi állatkertből hozták át, majd 1866-ban megnyílt a Állatkert.
Deák Ferenc esernyője és a medve: A „haza bölcse” nagyon szerette az Állatkertet, ezért sokszor ellátogatott ide. A kedvenc egy Kristóf nevű barnamedve volt. Deák Ferenc egyszer úgy döntött, hogy zsemlével eteti meg a medvebocsot.
Mivel Deák nem akarta, hogy a kedvence letépje a kezét, ezért az esernyője végére szúrta a zsemlét, majd óvatosan benyújtotta a rácsok között. Kristóf nem hezitált, hanem esernyőstül vette el az ajándékot. Remélhetőleg aznap nem esett, mert a medve nem adta vissza az esernyőt.
Idomított elefánt segített a vízilóbika szállításában: 1912-ben felújították a Fővárosi Állatkertet. Ekkor alakították ki a Kis- és a Nagysziklát, a Pálmaházat és az Aquariumot. A munkálatok miatt a legtöbb állatot át kellett költöztetni, így a legsúlyosabb példányt, a vízilóbikát is.
Már az komoly kihívásnak bizonyult, hogy a jól megtermett állatot becsalogassák a szállítóládába, de végül, mint minden férfi esetében, itt is az étel volt a megoldás kulcsa. A nehéz ládát egy idomított elefánt segítségével tolták el úgy, hogy a gondozók újra és újra görgőket tettek a láda elé.
Oroszlánt a királynak: Az ókorban is akadtak vadasparkok, de a középkori Magyarországon nem volt olyan nagy a közérdeklődés az állatok iránt, mint napjainkban. Régen az állatokat azért tartották, hogy könnyebb legyen a munka, nem pedig szórakozásból.
Ez az oka annak is, hogy most meglepő lenne, ha egy masnival átkötött oroszlánt kapna ajándékba az országvezetés, ám régen ez szuper meglepetésnek számított, amikor például Nagy Lajos és Mátyás király kapott néhányat.
Érdekesség, hogy a korabeli beszámolók szerint az utóbbi királyunk, amikor elfoglalta Bécset, akkor 24 tevével vonult fel. Az újkori állatkerteket egyébként a legnagyobb királyi gyűjteményekből hozták létre. Európában az első állatkert Schönbrunnban nyílt. Nálunk a reformkori magyar vezéregyéniségek próbálták kiharcolni az állatkert megnyitását, de a forradalom megakadályozta az építkezést.
A császárné ajándéka: Erzsébet császárné rajongott a Fővárosi Állatkertért, ezért gyakran ellátogatott hozzánk azért, hogy mehessen egy kört. Az egyik látogatásnál Xantus János, az akkori igazgató halkan megjegyezte, hogy csak egy zsiráf hiányzik. Akkoriban csak a schönbrunni Állatkert rendelkezett zsiráffal.
Az igazgatónak szinte kérnie se kellett, mert a császárné rögtön felajánlotta, hogy a schönbrunni állatkert zsiráfjai közül választhat egyet. Végül összesen 35 példányt kapott a pesti Állatkert a schönbrunni kastély melletti parkból. Sőt, rajtuk kívül még kilencféle majommal, számos papagájjal és a már említett Kristóf nevű barnamedvével lett gazdagabb az Állatkert.
Éhező emberek falták fel az Állatkert lakóit: A háború az Állatkertet se kímélte, hiszen olyan káosz uralkodott, amely miatt a nélkülöző emberek teljesen megvadultak. A rendvédelmi szervek fáradhatatlan munkával próbálták fenntartani a rendet, de a pusztítás elvégezhetetlen feladatokat szült.
Így történhetett meg, hogy az a néhány állat, amely túlélte a támadásokat, az élelmiszerválság áldozatává vált. Az éhező tömeg valósággal megrohamozta a pesti Állatkertet, ahol késekkel, bárdokkal estek neki szerencsétlen állatoknak. A megvadult nép betörte az akváriumok üvegeit, puszta kézzel ragadták meg a halakat, akiket otthon megfőztek.
A támadás következményeként az ablakkeretek üveg nélkül maradtak, a falakon pedig óriási lyukak keletkeztek. Mivel pénz nem volt, ezért nem tudtak fűteni az Állatkertben, ahol a januári jeges szél bejárta a keretet. A téli hideg miatt a Pálmafáz krokodiljai belefagytak a medencéjük vízébe.
Nincs háború járulékos veszteség nélkül: A világháború miatt a beszerzési lehetőségek megcsappantak. Ennek kárát először az egzotikus állatok látták, mert ők kezdtek először elpusztulni. Amikor a széna beszerzése is akadozott, akkor az őshonos magyar növényevőknek is befellegzett.
A gondozok jó részét besorozták, emiatt a nők és az idősebb gyerekek vették át az állatkerti munkát. A fronton megsérült és elpusztult lovakat a pesti Állatkert a saját vágóhídján dolgozták fel, hogy legalább a húsevőknek legyen mit enniük.
A második világháború hasonló problémákat szült. Az ekkor üresen maradt kifutókat felszántották és megművelték, hogy legyen takarmány. A háború következményeként rengeteg állat a lőfegyverek miatt pusztult el, ráadásul a közeli vasút a bombázások állandó célpontjává vált, ezért az Állatkert bőven kapott a repeszekből.
Az elmúlt öt évtized: Miután véget ért a háború, bőven volt mit dolgozni a pesti Állatkerten, hiszen a romokat és tetemeket el kellett takarítani. 1945. május 1-jén újranyitott az Állatkert, amit a 100. évfordulón felújítottak, illetve eltüntették a háború nyomait.
A hatalmas ünnepségre a vártnál többen érkeztek, ráadásul a kert óriási értékben kapott állatokat. Az Állatkertet ekkor már kitüntették a Tudományos Intézeti státusszal, aminek megfelelően különböző kiadványokkal próbálta emelni a tudományos fontosságát, színvonalát.
A Fővárosi Állat- és Növénykert immár 150 éves, de még mindig az egyik legjobb budapesti program a legkisebbektől a legnagyobbakig.
(Forrás: femcafe.hu)
Immár 150 éve, hogy megnyitotta a kapuit a Főváros Állatkert, ahol észre sem vesszük, hogy órák repülnek el miközben az oroszlánokban, majmokban, halakban, madarakban, aligátorokban, növényekben és még számtalan érdekességben gyönyörködünk.Az állatkert lakói napjainkban nyugodt életet élhetnek, de nem volt ez mindig így, hiszen a történelem nehézségei nemcsak az embereket, hanem az állatokat is érintette. Ennek köszönhetően a Fővárosi Állatkert se szenved hiányt az érdekes történetekből.
Nehéz kezdet: Az állatkert munkálatai 1860-ban vették kezdetüket, de az osztrákok, akiknek akkoriban még nagy befolyása volt hazánkra, szándékosan hátráltatták a munkát. Később egy magyar hivatalnok megkaparintotta az alapítási engedélyt, pedig őt kifejezetten azért küldték, hogy keresztbe tegyen az alapítóknak.
Az állatkert létrehozásához szükséges pénzt egy akkor induló részvénytársaság révén gyűjtötték össze, a területet pedig Pest városától kérték. Az állatkert igazgatói posztjára nem találtak megfelelő magyart, ezért egy német zoológus kapta meg a pozíciót. Az állatok jó részét a csődben ment bécsi állatkertből hozták át, majd 1866-ban megnyílt a Állatkert.
Deák Ferenc esernyője és a medve: A „haza bölcse” nagyon szerette az Állatkertet, ezért sokszor ellátogatott ide. A kedvenc egy Kristóf nevű barnamedve volt. Deák Ferenc egyszer úgy döntött, hogy zsemlével eteti meg a medvebocsot.
Mivel Deák nem akarta, hogy a kedvence letépje a kezét, ezért az esernyője végére szúrta a zsemlét, majd óvatosan benyújtotta a rácsok között. Kristóf nem hezitált, hanem esernyőstül vette el az ajándékot. Remélhetőleg aznap nem esett, mert a medve nem adta vissza az esernyőt.
Idomított elefánt segített a vízilóbika szállításában: 1912-ben felújították a Fővárosi Állatkertet. Ekkor alakították ki a Kis- és a Nagysziklát, a Pálmaházat és az Aquariumot. A munkálatok miatt a legtöbb állatot át kellett költöztetni, így a legsúlyosabb példányt, a vízilóbikát is.Már az komoly kihívásnak bizonyult, hogy a jól megtermett állatot becsalogassák a szállítóládába, de végül, mint minden férfi esetében, itt is az étel volt a megoldás kulcsa. A nehéz ládát egy idomított elefánt segítségével tolták el úgy, hogy a gondozók újra és újra görgőket tettek a láda elé.
Oroszlánt a királynak: Az ókorban is akadtak vadasparkok, de a középkori Magyarországon nem volt olyan nagy a közérdeklődés az állatok iránt, mint napjainkban. Régen az állatokat azért tartották, hogy könnyebb legyen a munka, nem pedig szórakozásból.
Ez az oka annak is, hogy most meglepő lenne, ha egy masnival átkötött oroszlánt kapna ajándékba az országvezetés, ám régen ez szuper meglepetésnek számított, amikor például Nagy Lajos és Mátyás király kapott néhányat.
Érdekesség, hogy a korabeli beszámolók szerint az utóbbi királyunk, amikor elfoglalta Bécset, akkor 24 tevével vonult fel. Az újkori állatkerteket egyébként a legnagyobb királyi gyűjteményekből hozták létre. Európában az első állatkert Schönbrunnban nyílt. Nálunk a reformkori magyar vezéregyéniségek próbálták kiharcolni az állatkert megnyitását, de a forradalom megakadályozta az építkezést.
A császárné ajándéka: Erzsébet császárné rajongott a Fővárosi Állatkertért, ezért gyakran ellátogatott hozzánk azért, hogy mehessen egy kört. Az egyik látogatásnál Xantus János, az akkori igazgató halkan megjegyezte, hogy csak egy zsiráf hiányzik. Akkoriban csak a schönbrunni Állatkert rendelkezett zsiráffal.Az igazgatónak szinte kérnie se kellett, mert a császárné rögtön felajánlotta, hogy a schönbrunni állatkert zsiráfjai közül választhat egyet. Végül összesen 35 példányt kapott a pesti Állatkert a schönbrunni kastély melletti parkból. Sőt, rajtuk kívül még kilencféle majommal, számos papagájjal és a már említett Kristóf nevű barnamedvével lett gazdagabb az Állatkert.
Éhező emberek falták fel az Állatkert lakóit: A háború az Állatkertet se kímélte, hiszen olyan káosz uralkodott, amely miatt a nélkülöző emberek teljesen megvadultak. A rendvédelmi szervek fáradhatatlan munkával próbálták fenntartani a rendet, de a pusztítás elvégezhetetlen feladatokat szült.
Így történhetett meg, hogy az a néhány állat, amely túlélte a támadásokat, az élelmiszerválság áldozatává vált. Az éhező tömeg valósággal megrohamozta a pesti Állatkertet, ahol késekkel, bárdokkal estek neki szerencsétlen állatoknak. A megvadult nép betörte az akváriumok üvegeit, puszta kézzel ragadták meg a halakat, akiket otthon megfőztek.
A támadás következményeként az ablakkeretek üveg nélkül maradtak, a falakon pedig óriási lyukak keletkeztek. Mivel pénz nem volt, ezért nem tudtak fűteni az Állatkertben, ahol a januári jeges szél bejárta a keretet. A téli hideg miatt a Pálmafáz krokodiljai belefagytak a medencéjük vízébe.
Nincs háború járulékos veszteség nélkül: A világháború miatt a beszerzési lehetőségek megcsappantak. Ennek kárát először az egzotikus állatok látták, mert ők kezdtek először elpusztulni. Amikor a széna beszerzése is akadozott, akkor az őshonos magyar növényevőknek is befellegzett.A gondozok jó részét besorozták, emiatt a nők és az idősebb gyerekek vették át az állatkerti munkát. A fronton megsérült és elpusztult lovakat a pesti Állatkert a saját vágóhídján dolgozták fel, hogy legalább a húsevőknek legyen mit enniük.
A második világháború hasonló problémákat szült. Az ekkor üresen maradt kifutókat felszántották és megművelték, hogy legyen takarmány. A háború következményeként rengeteg állat a lőfegyverek miatt pusztult el, ráadásul a közeli vasút a bombázások állandó célpontjává vált, ezért az Állatkert bőven kapott a repeszekből.
Az elmúlt öt évtized: Miután véget ért a háború, bőven volt mit dolgozni a pesti Állatkerten, hiszen a romokat és tetemeket el kellett takarítani. 1945. május 1-jén újranyitott az Állatkert, amit a 100. évfordulón felújítottak, illetve eltüntették a háború nyomait.
A hatalmas ünnepségre a vártnál többen érkeztek, ráadásul a kert óriási értékben kapott állatokat. Az Állatkertet ekkor már kitüntették a Tudományos Intézeti státusszal, aminek megfelelően különböző kiadványokkal próbálta emelni a tudományos fontosságát, színvonalát.
A Fővárosi Állat- és Növénykert immár 150 éves, de még mindig az egyik legjobb budapesti program a legkisebbektől a legnagyobbakig.
(Forrás: femcafe.hu)
Hozzászólások