A muzeális egércsapda még 150 évesen is tökéletesen működik
Az 1860-as években gyártott kíméletes egércsapda remek minőségben lett megépítve. Az alkotók nem hazudtak. Nem hiába, a régi dolgok működnek.
Colin Pullinger & Sons a XIX. század közepén a piacra dobott kíméletes egércsapdával kapcsolatban azt ígérték az embereknek, hogy eszközük egy életen át kitart. Ezen legalábbis túlmutat a minőség, mert napjainkban is tökéletesen működik a csapda.

Az embereknek mindig örök harc lesz az egerekkel, patkányokkal való „viaskodás”. A XIX. században pedig kiváltképp az volt, hiszen a higiénia és az infrastruktúra még gyerekcipőben járt.
Így elő kellett rukkolni egy olyan csapdával, amely hatékonyan megfogja a kártevő rágcsálókat.
Napjainkban az egyik ilyen csapdát a Readini Egyetem múzeumában találjuk.
„Mikor a közelmúltban a múzeum egyik segédkurátora olyan tárgyakat keresett, melyek állatokhoz köthetők, belebotlott a csapdába, amiben egy döglött egér volt.” – publikálta a Popular Mechanics.

A csapda több egeret meg tud fogni. A rácsos dobozra hasonlító csapda oldalán található lyukon megy be az egér a csali csemegére rárabolva, de onnan már többé kijönni nem tud.
A múzeumban lévő csapdába érdekes módon úgy ment bele szegény kis egér, hogy nem volt benne csalétek. A rágcsáló meg is halt a csapdában. Még mindig nem dőlt el, hogy a halott egeret kiveszik-e a csapdából, vagy sem.
Egyesek azt mondják, hogy el kellene távolítani, mások szerint a történelem része. Inkább hadd maradjon benne a csapdába szegény, holtan.

Forrás: lajk.startlap.hu
Colin Pullinger & Sons a XIX. század közepén a piacra dobott kíméletes egércsapdával kapcsolatban azt ígérték az embereknek, hogy eszközük egy életen át kitart. Ezen legalábbis túlmutat a minőség, mert napjainkban is tökéletesen működik a csapda.

Az embereknek mindig örök harc lesz az egerekkel, patkányokkal való „viaskodás”. A XIX. században pedig kiváltképp az volt, hiszen a higiénia és az infrastruktúra még gyerekcipőben járt.
Így elő kellett rukkolni egy olyan csapdával, amely hatékonyan megfogja a kártevő rágcsálókat.
Napjainkban az egyik ilyen csapdát a Readini Egyetem múzeumában találjuk.
„Mikor a közelmúltban a múzeum egyik segédkurátora olyan tárgyakat keresett, melyek állatokhoz köthetők, belebotlott a csapdába, amiben egy döglött egér volt.” – publikálta a Popular Mechanics.

A csapda több egeret meg tud fogni. A rácsos dobozra hasonlító csapda oldalán található lyukon megy be az egér a csali csemegére rárabolva, de onnan már többé kijönni nem tud.
A múzeumban lévő csapdába érdekes módon úgy ment bele szegény kis egér, hogy nem volt benne csalétek. A rágcsáló meg is halt a csapdában. Még mindig nem dőlt el, hogy a halott egeret kiveszik-e a csapdából, vagy sem.
Egyesek azt mondják, hogy el kellene távolítani, mások szerint a történelem része. Inkább hadd maradjon benne a csapdába szegény, holtan.

Forrás: lajk.startlap.hu
Hozzászólások