A világ legnagyobb hiperinflációi - videó!

Hiperinflációról általában akkor beszélünk, amikor a pénz már nem tudja ellátni csereeszköz, értékmérő szerepét. Az árszínvonal emelkedés meghaladja az 50%-ot!

A hiperinfláció forrása abban rejlik, hogy az adott országnak nincs elegendő árbevétele. A költségvetés hiányát a kölcsönökből tömködik be, eladósítva az államot. Előfordul az is, hogy a hitelezők nagyon kockázatosnak tartják a bajba jutott országnak a hitelezést. Ilyenkor az ország rákényszerül, hogy extrém mennyiségű pénzt nyomtasson ki, ezzel generálva az infláció brutális növekedését. Ha az inflációt szenvedő országnak nincs elég arany fedezete, akkor a kinyomtatott nagy mennyiségű pénz elértéktelenedik. A folyamat rövid időn belül hiperinflációt eredményez.

Globális pénzmanipulásció jelenünkben. Az állam pénze a benne lakó nemzet tulajdona!

Hiperinfláció Németországban

A Weimar Köztársaságban volt Európa első hiperinflációja német területen a XX. században. A pénzromlás mértéke 3,25 millió % volt. Ez azt jelenti, hogy 49 óránként az árak megduplázódtak. Németországot az első világháború vesztesei közé sorolták és a győztesek olyan kártérítésre kényszerítették, hogy a civilek lettek az áldozatai a jelenségnek. Németország nem fizette a követelést és az ipari központjait megszállták. Ennek az lett a következménye, hogy a kieső bevételt a extrém mennyiségű pénznyomtatással próbálta az állam kompenzálni.
[ads1]

Az emberek a bankok előtt sorakoznak, hogy betétjeikhez hozzá tudjanak jutni

A nyakló nélküli pénznyomtatás komoly tárolási problémát jelentett

Az orvosi rendelőben megkérik a betegeket, hogy hozzanak magukkal egy kis szenet

Fizetéskor nem számolták a pénz, hanem súlyra mérték

Az új német márka alternatív felhasználása

Nem sok idő múlva az új német márka is a kályhákban landolt







Hiperinfláció Magyarországon

Magyarország produkálta a második világháború után a világ legnagyobb hiperinflációját. A havi infláció 41.900 billió százalékot produkált. Ekkor 15 óránként kellett mindenért duplán fizetni. 1946. augusztus 1-jén a pengőt forintra váltották. Ez azt jelentette, hogy ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. A tényeket a világháború újbóli elvesztése eredményezte. Az államkassza teljes kifosztása is jelentős szerepet játszott a kegyetlen helyzetben. A nyomasztó pénzhiányt a „bankóprés” beindításával kompenzálták. A pengő és a forint átváltása iszonyatossá vált, mert 400 ezer kvadrillió pengőért kaphattunk egy forintot!

Cigaretta gyújtás az egy milliárdos pengővel

Egy 1946. augusztus elsejei utcaseprés

A létező legnagyobb bankó

A világ legnagyobb címlete

[ads2]
Hiperinfláció Jugoszláviában

A világtörténelem harmadik legnagyobb inflációjához szintén a háború vezetett. A délszláv háború következtében 313 millió %-al emelkedtek az árak Jugoszláviában, 1994 januárjában.

Jugoszlávia - háború következményei

Zimbabwe – hiperinfláció

Az afrikai országban 2008 novemberében majdnem 80 milliárd százalékkal duplázódtak a fogyasztói árak. A zimbabwei dollárt 2009-ben felfüggesztették. Gyakorlatilag a nemzeti valuta használatát megszüntették. Az események után a zimbabwei állam bevezette a külföldi valuták használatát. A dél-afrikai randot, a botswanai pulát, az angol fontot, az eurót és az amerikai dollárt.

Zimbabwe



Szabadkőművesség globális produktuma. Világtörténelmen át



Forrás: erdekesvilag.hu