Állati tévhitek
A struccok tényleg homokba dugják a fejüket, és az oposszumok valóban a farkukkal kapaszkodva lógnak? Most kiderül!
Szeretjük az állatokat, ám nagyon keveset tudunk róluk, ezért gyakran hiszünk azoknak, akik elég meggyőzően állítanak valamit egy-egy állatról, pedig azok hatalmas tévedések, majd ezeket a hibás információkat tovább adjuk.
Annak érdekében, hogy mi ne terjesszük tovább a tévhiteket, rántsuk le a leplet néhány ilyenről!
Ha hozzáérjünk egy varangyhoz, akkor szemölcsünk lehet: Ezzel csak a kisgyerekeket ijesztgetik, mert valójában csak az emberek hordoznak olyan vírust, ami a szemölcs kialakulását okozhatja. A varangyoktól tehát nem kaphatunk el bőrbetegséget.
A lemmingek tömeges öngyilkosságot követnek el vándorláskor: A XIX. században terjedt el, hogy a lemmingek leugranak a sziklákról, amikor vándorolnak. Valójában ezek az állatok nem követnek el rituális öngyilkosságot. Esetükben csak arról van szó, hogy az ismeretlen terepen előfordul, hogy néhányan véletlenül elpusztulnak.
Ha kettévágunk egy földigilisztát, akkor két giliszta lesz belőle: Ez is butaság, hiszen ezen elv alapján rengeteg földigilisztának kellene élnie a földön. Az igazság az, hogy a giliszta feje képes regenerálni a teste többi részét, de a farok rész elhal.
A bikák megvadulnak a vörös színtől: Nem igaz, mert annak idején csak azért választották ezt a színt a bikaviadal szervezői, mert feltűnő, és nem látszik rajta annyira a vér. A színvak bikákat az ide-oda lengetés ingerli fel.
A denevérek vakok: Ellenkezőleg! A denevérek kifejezetten jól látnak a pici szemükkel. A tájékozódáshoz viszont inkább a hallásukra hagyatkoznak.
A koalák medvék: Nem igaz, mert valójában az erszényesek közé tartoznak, és rendszertanilag semmi köze a koaláknak a medvékhez.
Az aranyhalak memóriája három másodperc alatt törlődik: Az új kutatások bebizonyították, hogy egy aranyhal sokkal több ideig képes emlékezni, ráadásul legalább annyira intelligens állatok, mint a madarak, vagy az emlősök, és tanulni is képesek.
A lajhárok lusták: Igaz, ami igaz, nagyon lassú állatokról van szó, de ez azért van, mert fizikailag nem képesek a gyors mozgásra. Ennek az oka a lassú anyagcseréjük, hiszen olyan sokáig tart az emésztésük, hogy a szervezetük nem képes elég energiát termelni a gyors mozgáshoz.
A struccok homokba dugják a fejüket: Egyáltalán nem tesznek így a világ legnagyobb madarai! Ha valami megijeszti őket, akkor megpróbálnak úgy elbújni, hogy lefeküdnek a földre. Mivel felállásnál a fejüket emelik fel utoljára, ezért úgy tűnik, mintha homokba dugták volna a fejüket, de ez csak látszat.
Az oposszumok a farkukkal kapaszkodva lógnak: Ilyen is csak a mesében van! Pontosabban a Jégkorszak című mesében, ahol még egy mamut is képes erre. Az oposszumok sosem lógnak úgy, hogy a farkukkal kapaszkodnak. A nagyobb példányok ráadásul túl nehezek is lennének egy ilyen mutatványhoz.
(Forrás: neon.hu)
Szeretjük az állatokat, ám nagyon keveset tudunk róluk, ezért gyakran hiszünk azoknak, akik elég meggyőzően állítanak valamit egy-egy állatról, pedig azok hatalmas tévedések, majd ezeket a hibás információkat tovább adjuk.Annak érdekében, hogy mi ne terjesszük tovább a tévhiteket, rántsuk le a leplet néhány ilyenről!
Ha hozzáérjünk egy varangyhoz, akkor szemölcsünk lehet: Ezzel csak a kisgyerekeket ijesztgetik, mert valójában csak az emberek hordoznak olyan vírust, ami a szemölcs kialakulását okozhatja. A varangyoktól tehát nem kaphatunk el bőrbetegséget.
A lemmingek tömeges öngyilkosságot követnek el vándorláskor: A XIX. században terjedt el, hogy a lemmingek leugranak a sziklákról, amikor vándorolnak. Valójában ezek az állatok nem követnek el rituális öngyilkosságot. Esetükben csak arról van szó, hogy az ismeretlen terepen előfordul, hogy néhányan véletlenül elpusztulnak.Ha kettévágunk egy földigilisztát, akkor két giliszta lesz belőle: Ez is butaság, hiszen ezen elv alapján rengeteg földigilisztának kellene élnie a földön. Az igazság az, hogy a giliszta feje képes regenerálni a teste többi részét, de a farok rész elhal.
A bikák megvadulnak a vörös színtől: Nem igaz, mert annak idején csak azért választották ezt a színt a bikaviadal szervezői, mert feltűnő, és nem látszik rajta annyira a vér. A színvak bikákat az ide-oda lengetés ingerli fel.
A denevérek vakok: Ellenkezőleg! A denevérek kifejezetten jól látnak a pici szemükkel. A tájékozódáshoz viszont inkább a hallásukra hagyatkoznak.
A koalák medvék: Nem igaz, mert valójában az erszényesek közé tartoznak, és rendszertanilag semmi köze a koaláknak a medvékhez.
Az aranyhalak memóriája három másodperc alatt törlődik: Az új kutatások bebizonyították, hogy egy aranyhal sokkal több ideig képes emlékezni, ráadásul legalább annyira intelligens állatok, mint a madarak, vagy az emlősök, és tanulni is képesek.
A lajhárok lusták: Igaz, ami igaz, nagyon lassú állatokról van szó, de ez azért van, mert fizikailag nem képesek a gyors mozgásra. Ennek az oka a lassú anyagcseréjük, hiszen olyan sokáig tart az emésztésük, hogy a szervezetük nem képes elég energiát termelni a gyors mozgáshoz.
A struccok homokba dugják a fejüket: Egyáltalán nem tesznek így a világ legnagyobb madarai! Ha valami megijeszti őket, akkor megpróbálnak úgy elbújni, hogy lefeküdnek a földre. Mivel felállásnál a fejüket emelik fel utoljára, ezért úgy tűnik, mintha homokba dugták volna a fejüket, de ez csak látszat.
Az oposszumok a farkukkal kapaszkodva lógnak: Ilyen is csak a mesében van! Pontosabban a Jégkorszak című mesében, ahol még egy mamut is képes erre. Az oposszumok sosem lógnak úgy, hogy a farkukkal kapaszkodnak. A nagyobb példányok ráadásul túl nehezek is lennének egy ilyen mutatványhoz.(Forrás: neon.hu)
Hozzászólások