Az 1848-as bécsi forradalom - március 13.
Nem állami ünnep Ausztriában, nagy megemlékezéseket sem tartanak, inkább a magyar forradalom szempontjából egyik előzményként emlékezünk rá.
1848-ra pattanásig feszült a helyzet mind a birodalom osztrák, mind a magyar felében. Az 1847-es gyenge termés komoly gazdasági és élelmezési gondot jelentett. Kifosztották az élelmiszerüzleteket, és éhséglázadásokra is sor került.
A bécsi események előzményének tekinthető a februári francia forradalom, a német államokból is érkeztek hírek, valamint Kossuth Lajos március 3-i beszéde is mozgósító hatással bírt.
Metternich kancellár menesztését követelték a bécsi tüntetők Bécs utcáin. Harcok alakultak ki, az tüntető egyetemisták mellé egyre többen álltak. Követeléseik között szerepelt a sajtószabadság, vallási egyenjogúság és a választójogi reform. 12-én petíciót nyújtottak be, amely megválaszolatlanul maradt.
Az események a tartományi gyűlésen kezdődtek, ahová nem engedték be a tüntető diákokat, akik erőszakkal hatoltak be a terembe. Mivel követeléseiket nem teljesítették, a külvárosi munkásságot hívták segítségül. Válaszul a katonaság bevetésére került sor. A tüntetést nem sikerült feloszlatni, s a sortűzre a tüntetők - francia mintára - barikádharccal válaszoltak. A harcok nem csitultak, végül Metternich este lemondott.
A forradalmi események hatására végül sikerült elérniük, hogy új kormány alakuljon. Az uralkodó I. Ferdinánd osztrák császár, s egy személyben V. Ferdinánd magyar király (1835-1848) alkotmányt adott, s ígéretet tett a jobbágyi szolgáltatások eltörlésére az egész Habsburg birodalomban.
A harcok azonban másnap folytatódtak Bécs külső kerületeiben. Windisch-Grätz kapott teljhatalmat a helyzet normalizálására.
Két nappal később Pesten tört ki a forradalom, amelyről hamar tudomást szereztek Bécsben is.
Március 17-én az új kormányt Metternich ellenfele, Kolowrat gróf alakította meg. Átszervezték a rendőrséget. Az ígért császári alkotmány április 25-én jelent meg. Májusban a császári udvar elég erősnek érezte magát arra, hogy a forradalom és a véres megmozdulások hatására adott kiváltságokat visszavonja, ami a második bécsi forradalom kitörését eredményezte.
A bécsi eseményeket Jókai Mór a Köszívű ember fiai című regényében örökítette meg.
1848-ra pattanásig feszült a helyzet mind a birodalom osztrák, mind a magyar felében. Az 1847-es gyenge termés komoly gazdasági és élelmezési gondot jelentett. Kifosztották az élelmiszerüzleteket, és éhséglázadásokra is sor került.A bécsi események előzményének tekinthető a februári francia forradalom, a német államokból is érkeztek hírek, valamint Kossuth Lajos március 3-i beszéde is mozgósító hatással bírt.
Metternich kancellár menesztését követelték a bécsi tüntetők Bécs utcáin. Harcok alakultak ki, az tüntető egyetemisták mellé egyre többen álltak. Követeléseik között szerepelt a sajtószabadság, vallási egyenjogúság és a választójogi reform. 12-én petíciót nyújtottak be, amely megválaszolatlanul maradt.
Az események a tartományi gyűlésen kezdődtek, ahová nem engedték be a tüntető diákokat, akik erőszakkal hatoltak be a terembe. Mivel követeléseiket nem teljesítették, a külvárosi munkásságot hívták segítségül. Válaszul a katonaság bevetésére került sor. A tüntetést nem sikerült feloszlatni, s a sortűzre a tüntetők - francia mintára - barikádharccal válaszoltak. A harcok nem csitultak, végül Metternich este lemondott.
A forradalmi események hatására végül sikerült elérniük, hogy új kormány alakuljon. Az uralkodó I. Ferdinánd osztrák császár, s egy személyben V. Ferdinánd magyar király (1835-1848) alkotmányt adott, s ígéretet tett a jobbágyi szolgáltatások eltörlésére az egész Habsburg birodalomban.
A harcok azonban másnap folytatódtak Bécs külső kerületeiben. Windisch-Grätz kapott teljhatalmat a helyzet normalizálására.
Két nappal később Pesten tört ki a forradalom, amelyről hamar tudomást szereztek Bécsben is.
Március 17-én az új kormányt Metternich ellenfele, Kolowrat gróf alakította meg. Átszervezték a rendőrséget. Az ígért császári alkotmány április 25-én jelent meg. Májusban a császári udvar elég erősnek érezte magát arra, hogy a forradalom és a véres megmozdulások hatására adott kiváltságokat visszavonja, ami a második bécsi forradalom kitörését eredményezte.
A bécsi eseményeket Jókai Mór a Köszívű ember fiai című regényében örökítette meg.
Hozzászólások