Az a híres Dagen ’H’, azaz a ’J’ nap – 1967
Svédországban 1967 szeptemberében a bal oldali közlekedésről jobb oldalira állították át a forgalmat. Ez az átállás nem volt, egyszerű, mondhatnánk azt is, hogy kaotikus helyzetet hozott a szokástól való eltérés.
A svédek már 1927-től barátkoztak a jobboldali közlekedésre való átállással. Azt gondolták, hogy a motorizáció fejlődése miatt a többséghez kellene igazodni. A törvényhozásban a gondolattal 1927-ben 1934-ben és 1945-ben is foglalkoztak. Az országban a döntés azonban nem született meg egészen a második világháború végéig. Végül 1954-ben vetődött fel ismét az áttéréssel kapcsolatos törvény felvetése, ami már igen sürgőssé vált a motorizáció fejlődése miatt. 1955-ben azonban a demokratikus szavazásnak köszönhetően a svédek 83%-a úgy döntött, hogy maradnak jobb oldalon.
1961-re elkészítették azt a törvényjavaslatot, amely konkrét költséggel és időponttal szolgált a köz számára. A svédek többsége ekkorra már bal kormányos járműveket használt, ami kombinálva volt a balos közlekedéssel és ezért számtalan baleset történt.
Az alábbi logón az áttérés dátuma volt látható, amit hivatalosan el is fogadtak. Minél közelebb lett az időpont, annál több logót helyeztek ki az emberek szeme elé.
Ez egy bizonyos kampány volt, amely az áttérést népszerűsítő legendás H betű egészen elképesztő helyekre került fel. A tejes dobozokon, férfinadrágokon, női bugyikon, autókon, érméken, matricákon. Ezeken a helyeken aztán vizuálisan igen csak nagy eséllyel láthatta svéd ember a H (högertrafik) logót.
Az átállás egyik felelőse a meggyilkolt Olaf Palme volt.
1967. szeptember 3-án úgy tervezték, hogy hajnali 4:50-től óvatosan át kell térni a másik oldalra. Ekkor a forgalom megáll és a forgalom, csak 5 h-kor haladhat nagyon óvatosan tovább! A kampány hatása borítékolható volt. Az alábbi képeken malmői és stockholmi átállást láthatunk.
Az áttérést a kaotikus állapotokhoz képest sikeresnek minősítették, hiszen nem történt halálos baleset és a koccanások száma is az átlagosnál 25%-al kevesebb volt.
A képen örömteli politikusokat láthatunk egy propaganda fotó erejéig, azonban még ők is egy rossz oldalról nyíló busszal érkeztek!
Ha belegondolunk, hogy egy ilyen átállás miféle bonyodalmakkal és költségekkel jár közlekedésügyi szempontokat figyelembe véve. Az összes jelzőtáblát, közlekedési jelzőlámpákat, útburkolati jelet meg kell változtatni és újragondolni az egészet. Ha csak azt vesszük, hogy hetekkel, hónapokkal az átállás előtt elkezdték az új jelzőlámpák és KRESZ táblák felszerelését, amit azonban egyből le is fedtek fekete nejlonzsákokkal. Az átállás napján ezeket a fedő fóliákat az útkarbantartók és a katonaság távolította el. Ezzel egy időben a régi táblákat szintén le kellett takarni, amíg el nem távolították azokat.
A svédek az ominózus éjszakán, csak a legfontosabb ügyekben ülhettek autóba. A nem szükséges forgalmakat leállították 01:00-06:00 h között. Az összes útburkolati jelet nem sikerült ennyi idő alatt átfesteni, ezért ezek egy része érvénytelenné vált. Nem beszéltünk még a legveszélyesebb helyek kialakításáról, a vasúti átjárókon a sorompók és jelzőberendezések átirányításáról, az egyirányú utcák „visszairányításáról” és az autóbusz megállóhelyek áthelyezéséről.
Régi autóbuszA rendszer átalakításában volt még egy nagy probléma, méghozzá a tömegközlekedés átszervezése. Ugyanis a trolik és a buszok ajtóit a kormánnyal együtt át kellett helyezni a másik oldalra. A régi buszok ennél fogva már a továbbiakban használhatatlanokká váltak, tehát újak jöttek. A régi rossz irányú buszokból Pakisztánnak és Kenyának értékesített a svéd állam. Ezen felül 8000 új buszt kellett beszerezni, hogy azok az újfajta átállásnak megfeleljenek.
Új autóbusz"Ne távolítsa el 1967. szeptember 3-ig."
Az autókon lévő lámpákat át kellett állítani a másik oldalra és egy matricát kellett hordani az autósoknak a lámpaburán, hogy a szembe jövő forgalmat ne vakítsa, illetve saját szemszögből megfelelő legyen az út megvilágítás.
Az átállás után a matricákat el kellett távolítani.
A matricát egy rendőr távolítja elA híres Dagen ’H’, azaz a ’J’ napról 5 évente megemlékeznek a svédek, akiket nagyon megviselt az átállás a közlekedésben. Az alábbi képen 1977-ben emlékeztek a kor autóival a nagy eseményre.
Arról azért senki nem ír, hogy a magyarokat miként viselte meg az átállás, de ez más lapra tartozik.
Forrás: ritkanlathatotortenelem
Hozzászólások