Csak egy karmolás és mintha megveszett volna: denevérvírusba halt bele a 8 éves fiú - fotók és videó
Pedig megelőzhető lett volna a tragédia - állítják a szülők, ha a kisfiú beszél nekik arról, hogy megmarta egy denevér. De nem szólt róla. A veszettséghez hasonló vírusos fertőzést kapott, amibe belehalt. 8 éves volt.
A fiút még tavaly decemberben karmolta meg egy denevér az ausztráliai Queensland északi részén, a Whitsundays nevű üdülőhelyen, ahol a szülei dolgoztak, ő pedig nyaralt. A denevér a Lyssavírust (ABLV - Australian bat lyssavirus) terjesztette, ami az emberre nézve halálos kimenetelű.
Lincoln Flynn olyan volt, mintha Nils Holgersson elevenedett volna meg. Szőke, kék szemű, életvidám kisfiú, aki szeretett úszni, teniszezni, horgászni, rákot fogni, nagyokat kirándulni, krikettezni.
Ezév január 25-én viszont aggasztó tüneteket kezdett produkálni. Magas láza volt és rohamok jöttek rá. Fájdalomcsillapítót nem akart bevenni.
A szülők, Michelle Flynn és Colin Boucher
A Brisbane-i Mater Kórház orvosai sok eredménytelen vizsgálat után úgy döntöttek, hogy mesterséges kómát idéznek elő Lincoln-nál és az intenzív osztályon helyezik el, állandó megfigyelés alatt tartva. A 14. napon végül felállították a diagnózist: Lyssavírus. "Akkor arra gondoltunk, végre, jöhet a kezelés, de az orvosok közölték velünk, hogy most már nem tudnak mit tenni, csak annyit, hogy megkönnyítik a fiunk számára a hátralévő időt" - nyilatkozta a kisfiú édesanyja a CBS 60 Minutes című hírműsorának. 28 napig tartott az intenzíven a küzdelem, ahogy a kisfiú szülei, Michelle Flynn és Colin Boucher egy interjúban fogalmaztak, kész tortúra volt végignézni a saját gyermekük haláltusáját.
Lincoln és nővére, Lauren
Lincoln esetében az orvosok addig nem tudták megadni a választ, hogy pontosan mi lehet a kisfiú baja, mígnem a nővére, Lauren elmondta a karmolást. Lincoln ugyanis neki és osztálytársaknak is említette a denevérmarást - csak a szülőknek nem. Akkor már két hónap telt el. Érthetetlen, hogy a két gyerek miért nem beszélt a denevérrel való találkozásról, lehet, hogy annyira megijedtek, hogy inkább hallgattak róla. Édesanyja szerint Lincoln szívós és vagány kisfiú volt, a világért sem akarta, hogy tudjanak a denevérkarmolásról. Talán nem akart a szülőkre ráijeszteni.
Pedig a 8 éves halála megelőzhető lett volna. Dr. Clare Nourse, a Queensland Egyetem fertőzés szakértője is arra figyelmeztet, hogy akit megharap vagy megmar egy denevér Ausztráliában, azonnal forduljon orvoshoz, a tünetek jelentkezése előtt ugyanis 100 százalékosan hatékony a védőoltás. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. posztexpozíciós sorozatoltással ugyanis meggátolható a betegség kifejlődése. Lincoln-nál viszont jelentkeztek a tünetek. Így már a vakcinához is túl késő volt.
Az orvosok felébresztették a fiút a kómából, hogy még utoljára beszélhessen a szüleivel, majd 2013. február 22-én a Brisbane-i Mater Kórházban Lincoln megadta magát a halálnak.
Ő volt a Lyssavírus harmadik emberi áldozata. Mind a három halálos kimenetelű megfertőződés az ausztráliai Queensland-ben történt.
A szülők létrehozták a Lincoln Lyssavirus Alapítványt, azért, hogy teljes körű tájékoztatást és segítséget nyújthassanak hasonló esetekben, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő, hiszen, bár ritka esetben következik be a legrosszabb, de Lincoln példája is mutatja, hogy bekövetkezhet.
Ide kattintva egy hosszabb videó is megtekinthető angol nyelven, amelyben interjút készítettek a szülőkkel, valamint a kórházban szenvedő kisfiú is feltűnik a riportfilmben.
Ezen a videón láthatók még fotók a kórházban kezelt kisfiúról:
http://youtu.be/97VAXUlVaLQ
A denevérek a veszettségtől az eboláig számos halálos kimenetelű vírusfertőzést terjesztenek. Korábban szintén Ausztráliában egy olyan denevéreket megfertőző vírust fedeztek fel, amely az emberre nézve is halálos lehet - 2009-ben a Cedar vírust a Queenslandben található Cedar Grove városról nevezték el, akkor a kutatók a Hendra vírust vizsgálták denevér kolóniák vizeletében. A Hendra és közeli rokona, a Nipah egész denevérkolóniát képesek elpusztítani, az emberre nézve is halálosak.
A Lyssavírus harapás vagy karmolás útján terjed, agresszív kimenetelű, veszettségszerű tünetekkel jár együtt, mint például a habzó száj. Az agyban pedig helyreállíthatatlan károsodást okoz.
A veszettség vírusa (Rabies lyssa) agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen be nem oltott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű. A lyssavírusok zoonotikus neuroinvazív vírusok, szorosan kapcsolódnak a veszettség vírusához, eredeti gazdaállatai a denevérek. A fertőzést a denevérek 80%-a túléli. Az embernél olyan egy hónap után jelentkeznek az idegrendszeri tünetek.
Forrás: access.health.qld.gov.au, dailymail.co.uk,news.ninemsn.com.au, parenting.kidspot.com.au, sixtyminutes.ninemsn.com, Wikipedia
A fiút még tavaly decemberben karmolta meg egy denevér az ausztráliai Queensland északi részén, a Whitsundays nevű üdülőhelyen, ahol a szülei dolgoztak, ő pedig nyaralt. A denevér a Lyssavírust (ABLV - Australian bat lyssavirus) terjesztette, ami az emberre nézve halálos kimenetelű.
Lincoln Flynn olyan volt, mintha Nils Holgersson elevenedett volna meg. Szőke, kék szemű, életvidám kisfiú, aki szeretett úszni, teniszezni, horgászni, rákot fogni, nagyokat kirándulni, krikettezni.
Ezév január 25-én viszont aggasztó tüneteket kezdett produkálni. Magas láza volt és rohamok jöttek rá. Fájdalomcsillapítót nem akart bevenni.
A szülők, Michelle Flynn és Colin BoucherA Brisbane-i Mater Kórház orvosai sok eredménytelen vizsgálat után úgy döntöttek, hogy mesterséges kómát idéznek elő Lincoln-nál és az intenzív osztályon helyezik el, állandó megfigyelés alatt tartva. A 14. napon végül felállították a diagnózist: Lyssavírus. "Akkor arra gondoltunk, végre, jöhet a kezelés, de az orvosok közölték velünk, hogy most már nem tudnak mit tenni, csak annyit, hogy megkönnyítik a fiunk számára a hátralévő időt" - nyilatkozta a kisfiú édesanyja a CBS 60 Minutes című hírműsorának. 28 napig tartott az intenzíven a küzdelem, ahogy a kisfiú szülei, Michelle Flynn és Colin Boucher egy interjúban fogalmaztak, kész tortúra volt végignézni a saját gyermekük haláltusáját.
Lincoln és nővére, LaurenLincoln esetében az orvosok addig nem tudták megadni a választ, hogy pontosan mi lehet a kisfiú baja, mígnem a nővére, Lauren elmondta a karmolást. Lincoln ugyanis neki és osztálytársaknak is említette a denevérmarást - csak a szülőknek nem. Akkor már két hónap telt el. Érthetetlen, hogy a két gyerek miért nem beszélt a denevérrel való találkozásról, lehet, hogy annyira megijedtek, hogy inkább hallgattak róla. Édesanyja szerint Lincoln szívós és vagány kisfiú volt, a világért sem akarta, hogy tudjanak a denevérkarmolásról. Talán nem akart a szülőkre ráijeszteni.
Pedig a 8 éves halála megelőzhető lett volna. Dr. Clare Nourse, a Queensland Egyetem fertőzés szakértője is arra figyelmeztet, hogy akit megharap vagy megmar egy denevér Ausztráliában, azonnal forduljon orvoshoz, a tünetek jelentkezése előtt ugyanis 100 százalékosan hatékony a védőoltás. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. posztexpozíciós sorozatoltással ugyanis meggátolható a betegség kifejlődése. Lincoln-nál viszont jelentkeztek a tünetek. Így már a vakcinához is túl késő volt.
Az orvosok felébresztették a fiút a kómából, hogy még utoljára beszélhessen a szüleivel, majd 2013. február 22-én a Brisbane-i Mater Kórházban Lincoln megadta magát a halálnak.
Ő volt a Lyssavírus harmadik emberi áldozata. Mind a három halálos kimenetelű megfertőződés az ausztráliai Queensland-ben történt.
A szülők létrehozták a Lincoln Lyssavirus Alapítványt, azért, hogy teljes körű tájékoztatást és segítséget nyújthassanak hasonló esetekben, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő, hiszen, bár ritka esetben következik be a legrosszabb, de Lincoln példája is mutatja, hogy bekövetkezhet.
Ide kattintva egy hosszabb videó is megtekinthető angol nyelven, amelyben interjút készítettek a szülőkkel, valamint a kórházban szenvedő kisfiú is feltűnik a riportfilmben.
Ezen a videón láthatók még fotók a kórházban kezelt kisfiúról:
http://youtu.be/97VAXUlVaLQ
A denevérek a veszettségtől az eboláig számos halálos kimenetelű vírusfertőzést terjesztenek. Korábban szintén Ausztráliában egy olyan denevéreket megfertőző vírust fedeztek fel, amely az emberre nézve is halálos lehet - 2009-ben a Cedar vírust a Queenslandben található Cedar Grove városról nevezték el, akkor a kutatók a Hendra vírust vizsgálták denevér kolóniák vizeletében. A Hendra és közeli rokona, a Nipah egész denevérkolóniát képesek elpusztítani, az emberre nézve is halálosak.
A Lyssavírus harapás vagy karmolás útján terjed, agresszív kimenetelű, veszettségszerű tünetekkel jár együtt, mint például a habzó száj. Az agyban pedig helyreállíthatatlan károsodást okoz.
A veszettség vírusa (Rabies lyssa) agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen be nem oltott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű. A lyssavírusok zoonotikus neuroinvazív vírusok, szorosan kapcsolódnak a veszettség vírusához, eredeti gazdaállatai a denevérek. A fertőzést a denevérek 80%-a túléli. Az embernél olyan egy hónap után jelentkeznek az idegrendszeri tünetek.
Forrás: access.health.qld.gov.au, dailymail.co.uk,news.ninemsn.com.au, parenting.kidspot.com.au, sixtyminutes.ninemsn.com, Wikipedia
Hozzászólások