Csodálatos épületek, amelyek idősebbek, mint a Stonehenge
A Sechin Bajo Plaza, de a Monte D’Accoddi is régebben készült, mint a legősibb civilizáció szimbóluma.
Elődeink alig emelkedtek ki a vadászó-gyűjtögető életmódból, amikor megépült a Stonehenge, amiről sokáig azt hitték a szakértők, hogy a legősibb civilizáció szimbóluma, ám mára már nyilvánvalóvá vált, hogy több ilyen vagy olyan formában fennmaradt épület létezik a nagyvilágban, amely idősebb, mint a Stonehenge.
Jerikó tornya – i. e. 9000: A bibliai hírnévnek örvendő, ragyogóan szép kőtorony 8,5 méter magas. Az eredete megdöbbentően régi, ugyanis a 11 000 évével a Jerikó torony a világ legrégibb felhőkarcolója.
Az építmény addig magasodott, amíg az emberi törzsek le nem telepedtek, és helyhez kötött társadalmakat alkottak. A kőtorony legnagyobb rejtélye az, hogy milyen funkciója lehetett a múltban. Ezzel kapcsolatban évente új elméletek születnek.
Egyes vélekedések szerint időmérő eszközként funkcionálhatott, vagy az árvízvédelem miatt építették, esetleg a gazdagság jelképéről van szó, vagy védelmi területjelző eszköz. A tudósoknak még arra is rá kell jönniük, hogy hogyan készült a torony.
Sechin Bajo Plaza – i. e. 3500: Az Inka Birodalomról mind hallottunk, ahogy a Machu Picchu citadelláról is, de az már nem ennyire közismert tény, hogy a perui civilizációk még ennél is régebbiek.
Ötezer évvel ezelőtt, még az előtt, hogy az inkák a XV. században elérték a hegy csúcsát, az Új Világ ősi csoportjai felépítettél a Sechin Bajo-t, ami egy 14 méter átmérőjű kör alakú térből áll, Limától 370 kilométerre, északra.
A vályog szegélyen megfigyelhető egy harcos, akinek az egyik kezében kés, a másikban fej vagy pajzs látható. Arról, hogy pontosan mennyi idős a hely, nincs egyetértés a tudósok között. 2008-ban a német és a perui régészek karbon kormeghatározást végeztek. Ekkor derült ki, hogy időszámításunk előtt 3500-ben építették az épületkomplexumot.
Érdekesség, hogy még ennél is régebbi tereket találtak a föld alá temetve a kutatók, akik egyelőre engedélyre várnak, hogy feltárhassák a területet, amit addig földdel töltöttek fel, amíg nem kezdhetik meg a munkát, mert így megvédhetik a történelmi leletet a természeti csapásoktól és a sírrablóktól.
Bougon halom sírdombja – i. e. 4700: A világ egyik legrégebb óta megmaradt, a Stonehenge-nél is idősebb építménye Franciaország Deux-Sevres részén található, az Atlanti Óceán partjához közel. A hat dombocskából álló építmény legnagyobbja 72 méter hosszú.
A sírdombok különféle méretűek és formájúak. Van, amelyik körkörös, míg több négyzet vagy trapéz alakú. A formaválasztás nagy rejtély, mert jelenleg senki se tudja, hogy ez csak művészet, vagy valami mélyebb jelentése van.
A 7000 éves épületek másik felfedezése, hogy egy férfi koponyát találtak benne, ami a koponyalékelés legősibb bizonyítéka. A múltban így akarták gyógyítani az elmebetegséget.
Monte D’Accoddi – i. e. 4000: Szardínia az utolsó helyek egyike, ami akkor jutna a eszünkbe, ha megkérdezik tőlünk, hogy hol található a világ egyik igazán ősi piramisa, pedig az észak-nyugati parton, a Földközi tengernél fekszik a 6000 éves Mone D'Accoddi.
Az építmény funkciója ismeretlen a tudósok előtt, akik szerint időszámításunk előtt 4000-3650-ben kezdték alapozni a helyet, ami még Egyiptom legősibb piramisánál is idősebb úgy 1000 évvel. A Monte D'Accoddi 40 méter hosszú feljárója egy 8 méter magas piramishoz vezet.
A közeli területen található egy 4,44 méter magas menhir, azaz egy állókő és egy mészkő gömb, aminek a körmétere 5 méter. További érdekesség az épület középpontjában található vörös szoba, aminek a falai vörös okker színben pompáznak. Habár már többször tanulmányozták az épület, azok egyike se magyarázta meg, hogy mire használták az épületet.
Uruk fehér szentélye – i. e. 3200: A 20 méter hosszú Fehér Szentély Irakban található. Az ősi épület a modern időkben kapta a nevét, ami a kifehéredett agyagtégla falaira utal. Az épület oldalai homokban állnak a régen eltűnt sumér birodalomban.
A Fehér Szentély eredeti nevét senki se tudja, mert a hely korai történelmét még a szakértők se tudják összeszedni. Az is kérdéses, hogy mi volt a szentély funkciója. Lehet, hogy Anu, a sumérok legősibb istenéhez volt köze.
Tell Abu – i. e. 11000: Egy hősies történetre tesznek utalást az épület falai. A nagy csavarral végződő rege azzal kezdődik, hogy az emberiség hajnalán a mezőgazdaság nagy fejezet volt a homo sapiens életében.
A múltban kedvelt gabonaféleség közül néhány még most is megtalálható az elképesztően idős romok között, ami Észak-Szíriában, Hureyrában található. A falu korát radiokarbon meghatározással lőtték be 13000 évre. Tell Abu történetének végső csavarja az, hogy az épületeket elárasztották, hogy az Assad tó vize alatt őrizzék meg a titkaikat.
West Kennet Long Barrow (hosszú sírdomb) – i. e. 3650: Már régen állt a West Kennet, amikor 25 kilométerrel távolabb megépítették a Stonehenge-t, ugyanis a sírdomb egy kőkorszakbeli halom, vagyis egy cellákra osztott temetkezési domb.
A West Kennet Dél-Anglia Wiltshire megyéjében Silbury Hill közelében található. A maga 100 méteres hosszával a brit szigeteken található hasonló dombok egyik leghosszabbika. Az öt cellából álló sírhely a domb egyik végében található.
A tudósok becslése szerint több, mint 15000 munkaórába került, mire West Kennet elkészült. A munkálatok időszámításunk előtt 3600 körül kezdődhetett, és 400 évvel Stonehenge első szakaszának építése előtt, tehát időszámításunk előtt 2500-ig használták.
Nagy rejtély, hogy vajon miért hagyták el a sírdombot a régi emberek. Ezzel kapcsolatban több elmélet létezik. Az egyik szerint elhanyagolták, esetleg a vallásban történt változás miatt hagyták el, és kezdtek másképpen temetkezni. Az sem kizárt, hogy köze van a 2 kilométerrel arrébb kialakított Avebury kőkör megjelenéséhez.
Barnenez Kőhalma – i. e. 4800: Több, mint 68 évszázada léteznek azok az arctalan, cikk-cakkos, U-alakú szimbólumok, amelyeket a kriptákban található kődarabokba véstek. Barnenez Kőhalma Franciaország breton régiójában, Finistere-ben található.
A Barnenez Kőhalma nem egy ember sírhelye, ugyanis 11 különböző sír található itt. Ezeket egyenként építették az évszázadok során. Az első építkezés időszámításunk előtt 4800-ban kezdődött. A 72 méter hosszú és több, mint 8 méter magas, 14 ezer tonna kőből készült Barnenez egyes pontjai 25 méter szélesek. Ezekkel a számokkal a Barnenez Kőhalma a leghatalmasabb kőemlék mauzóleum.
A Knap of Howar – i. e. 3700: Knap of Howar - Howar Dombocska néven ismert a két kő építmény, ami első pillantásra jelentéktelennek tűnhet, pedig nem az, ugyanis 5700 éves, ami azt jelenti, hogy ezek a legrégibb kőházak Európa északi részén.
A csak a harmincas években felfedezett házak falai 1,6 méteresek. A kései felfedezés oka a tenger és a szél okozta erózió volt. Az észak-skóciai Orkney Szigeteken található építmény sok kérdést felvet, kezdve azzal, hogy milyen jelentősége volt az agyagcserepeknek, köveknek, és a házban talált kova szerszámoknak.
Előfordulhat, hogy Knap műhely volt, ahol szerszámokkal kereskedtek. Az is nagy kérdés, hogy vajon mennyire volt előrehaladott az a civilizáció, amely fenn északon élt, és több idős épületet épített fel.
Tarxieni szentélyek – i. e. 3250: Máltán, 30 percre a fővárostól található az újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes, amelynek három szentélye különböző korú. A legrégebbi időszámításunk előtt 3250 óta létezik.
A Tarxieni rejtélye az azt építő emberek hitében keresendő. A kérdés az, hogy csak egy művészi építmény a rajta lévő állatfaragványokkal, vagy a Nap isten szentélyéről van-e szó. Esetleg a testes, Máltán gyakran megjelenő, termékenység istennő kedvére készült?
A szentélyeket teljesen véletlenül fedezte fel egy farmer 1913-ban. Az ősi építményt azóta szépen rendbe tették, de továbbra is ki van téve természet pusztító erejének. A tervek szerint sátrakkal és árvízvédelemmel óvják majd meg, de egyelőre a napsütés és a szabad ég alatt áll.
(Forrás: noiportal.hu)
Elődeink alig emelkedtek ki a vadászó-gyűjtögető életmódból, amikor megépült a Stonehenge, amiről sokáig azt hitték a szakértők, hogy a legősibb civilizáció szimbóluma, ám mára már nyilvánvalóvá vált, hogy több ilyen vagy olyan formában fennmaradt épület létezik a nagyvilágban, amely idősebb, mint a Stonehenge.Jerikó tornya – i. e. 9000: A bibliai hírnévnek örvendő, ragyogóan szép kőtorony 8,5 méter magas. Az eredete megdöbbentően régi, ugyanis a 11 000 évével a Jerikó torony a világ legrégibb felhőkarcolója.
Az építmény addig magasodott, amíg az emberi törzsek le nem telepedtek, és helyhez kötött társadalmakat alkottak. A kőtorony legnagyobb rejtélye az, hogy milyen funkciója lehetett a múltban. Ezzel kapcsolatban évente új elméletek születnek.
Egyes vélekedések szerint időmérő eszközként funkcionálhatott, vagy az árvízvédelem miatt építették, esetleg a gazdagság jelképéről van szó, vagy védelmi területjelző eszköz. A tudósoknak még arra is rá kell jönniük, hogy hogyan készült a torony.
Sechin Bajo Plaza – i. e. 3500: Az Inka Birodalomról mind hallottunk, ahogy a Machu Picchu citadelláról is, de az már nem ennyire közismert tény, hogy a perui civilizációk még ennél is régebbiek.Ötezer évvel ezelőtt, még az előtt, hogy az inkák a XV. században elérték a hegy csúcsát, az Új Világ ősi csoportjai felépítettél a Sechin Bajo-t, ami egy 14 méter átmérőjű kör alakú térből áll, Limától 370 kilométerre, északra.
A vályog szegélyen megfigyelhető egy harcos, akinek az egyik kezében kés, a másikban fej vagy pajzs látható. Arról, hogy pontosan mennyi idős a hely, nincs egyetértés a tudósok között. 2008-ban a német és a perui régészek karbon kormeghatározást végeztek. Ekkor derült ki, hogy időszámításunk előtt 3500-ben építették az épületkomplexumot.
Érdekesség, hogy még ennél is régebbi tereket találtak a föld alá temetve a kutatók, akik egyelőre engedélyre várnak, hogy feltárhassák a területet, amit addig földdel töltöttek fel, amíg nem kezdhetik meg a munkát, mert így megvédhetik a történelmi leletet a természeti csapásoktól és a sírrablóktól.
Bougon halom sírdombja – i. e. 4700: A világ egyik legrégebb óta megmaradt, a Stonehenge-nél is idősebb építménye Franciaország Deux-Sevres részén található, az Atlanti Óceán partjához közel. A hat dombocskából álló építmény legnagyobbja 72 méter hosszú.A sírdombok különféle méretűek és formájúak. Van, amelyik körkörös, míg több négyzet vagy trapéz alakú. A formaválasztás nagy rejtély, mert jelenleg senki se tudja, hogy ez csak művészet, vagy valami mélyebb jelentése van.
A 7000 éves épületek másik felfedezése, hogy egy férfi koponyát találtak benne, ami a koponyalékelés legősibb bizonyítéka. A múltban így akarták gyógyítani az elmebetegséget.
Monte D’Accoddi – i. e. 4000: Szardínia az utolsó helyek egyike, ami akkor jutna a eszünkbe, ha megkérdezik tőlünk, hogy hol található a világ egyik igazán ősi piramisa, pedig az észak-nyugati parton, a Földközi tengernél fekszik a 6000 éves Mone D'Accoddi.Az építmény funkciója ismeretlen a tudósok előtt, akik szerint időszámításunk előtt 4000-3650-ben kezdték alapozni a helyet, ami még Egyiptom legősibb piramisánál is idősebb úgy 1000 évvel. A Monte D'Accoddi 40 méter hosszú feljárója egy 8 méter magas piramishoz vezet.
A közeli területen található egy 4,44 méter magas menhir, azaz egy állókő és egy mészkő gömb, aminek a körmétere 5 méter. További érdekesség az épület középpontjában található vörös szoba, aminek a falai vörös okker színben pompáznak. Habár már többször tanulmányozták az épület, azok egyike se magyarázta meg, hogy mire használták az épületet.
Uruk fehér szentélye – i. e. 3200: A 20 méter hosszú Fehér Szentély Irakban található. Az ősi épület a modern időkben kapta a nevét, ami a kifehéredett agyagtégla falaira utal. Az épület oldalai homokban állnak a régen eltűnt sumér birodalomban.A Fehér Szentély eredeti nevét senki se tudja, mert a hely korai történelmét még a szakértők se tudják összeszedni. Az is kérdéses, hogy mi volt a szentély funkciója. Lehet, hogy Anu, a sumérok legősibb istenéhez volt köze.
Tell Abu – i. e. 11000: Egy hősies történetre tesznek utalást az épület falai. A nagy csavarral végződő rege azzal kezdődik, hogy az emberiség hajnalán a mezőgazdaság nagy fejezet volt a homo sapiens életében.A múltban kedvelt gabonaféleség közül néhány még most is megtalálható az elképesztően idős romok között, ami Észak-Szíriában, Hureyrában található. A falu korát radiokarbon meghatározással lőtték be 13000 évre. Tell Abu történetének végső csavarja az, hogy az épületeket elárasztották, hogy az Assad tó vize alatt őrizzék meg a titkaikat.
West Kennet Long Barrow (hosszú sírdomb) – i. e. 3650: Már régen állt a West Kennet, amikor 25 kilométerrel távolabb megépítették a Stonehenge-t, ugyanis a sírdomb egy kőkorszakbeli halom, vagyis egy cellákra osztott temetkezési domb.A West Kennet Dél-Anglia Wiltshire megyéjében Silbury Hill közelében található. A maga 100 méteres hosszával a brit szigeteken található hasonló dombok egyik leghosszabbika. Az öt cellából álló sírhely a domb egyik végében található.
A tudósok becslése szerint több, mint 15000 munkaórába került, mire West Kennet elkészült. A munkálatok időszámításunk előtt 3600 körül kezdődhetett, és 400 évvel Stonehenge első szakaszának építése előtt, tehát időszámításunk előtt 2500-ig használták.
Nagy rejtély, hogy vajon miért hagyták el a sírdombot a régi emberek. Ezzel kapcsolatban több elmélet létezik. Az egyik szerint elhanyagolták, esetleg a vallásban történt változás miatt hagyták el, és kezdtek másképpen temetkezni. Az sem kizárt, hogy köze van a 2 kilométerrel arrébb kialakított Avebury kőkör megjelenéséhez.
Barnenez Kőhalma – i. e. 4800: Több, mint 68 évszázada léteznek azok az arctalan, cikk-cakkos, U-alakú szimbólumok, amelyeket a kriptákban található kődarabokba véstek. Barnenez Kőhalma Franciaország breton régiójában, Finistere-ben található.A Barnenez Kőhalma nem egy ember sírhelye, ugyanis 11 különböző sír található itt. Ezeket egyenként építették az évszázadok során. Az első építkezés időszámításunk előtt 4800-ban kezdődött. A 72 méter hosszú és több, mint 8 méter magas, 14 ezer tonna kőből készült Barnenez egyes pontjai 25 méter szélesek. Ezekkel a számokkal a Barnenez Kőhalma a leghatalmasabb kőemlék mauzóleum.
A Knap of Howar – i. e. 3700: Knap of Howar - Howar Dombocska néven ismert a két kő építmény, ami első pillantásra jelentéktelennek tűnhet, pedig nem az, ugyanis 5700 éves, ami azt jelenti, hogy ezek a legrégibb kőházak Európa északi részén.A csak a harmincas években felfedezett házak falai 1,6 méteresek. A kései felfedezés oka a tenger és a szél okozta erózió volt. Az észak-skóciai Orkney Szigeteken található építmény sok kérdést felvet, kezdve azzal, hogy milyen jelentősége volt az agyagcserepeknek, köveknek, és a házban talált kova szerszámoknak.
Előfordulhat, hogy Knap műhely volt, ahol szerszámokkal kereskedtek. Az is nagy kérdés, hogy vajon mennyire volt előrehaladott az a civilizáció, amely fenn északon élt, és több idős épületet épített fel.
Tarxieni szentélyek – i. e. 3250: Máltán, 30 percre a fővárostól található az újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes, amelynek három szentélye különböző korú. A legrégebbi időszámításunk előtt 3250 óta létezik.A Tarxieni rejtélye az azt építő emberek hitében keresendő. A kérdés az, hogy csak egy művészi építmény a rajta lévő állatfaragványokkal, vagy a Nap isten szentélyéről van-e szó. Esetleg a testes, Máltán gyakran megjelenő, termékenység istennő kedvére készült?
A szentélyeket teljesen véletlenül fedezte fel egy farmer 1913-ban. Az ősi építményt azóta szépen rendbe tették, de továbbra is ki van téve természet pusztító erejének. A tervek szerint sátrakkal és árvízvédelemmel óvják majd meg, de egyelőre a napsütés és a szabad ég alatt áll.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások