Csodálatos Szíria a háború előtt és után!

Szíriából rengetegen menekülnek az ottani jelenlegi állapotok miatt. Most azonban azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen volt az az ország a háború előtt.

Szíria az elmúlt évtizedekben egy csodálatos ország volt. Azt is meg szeretnénk mutatni, hogy milyen volt az ország 5 évvel ezelőtt. Ha végigolvassuk a cikket és megnézzük a képeket, akkor belénk hasít a gondolat, hogy ugye ez velünk nem fog megtörténni?



Szíria az elmúlt évtizedek alatt egy békés és szép ország volt, amelyet egy diktatúra ural a mai napig, de a gazdasági fejlődés, vallási tolerancia és a viszonylagos kulturális szabadság hosszú időkön át működött és semmilyen problémával nem kellett számolni a szíriai állampolgároknak.

A háború kitörése előtt az országban 23 millió ember élt és 1,3 millió menekült. Akiknek volt szerencséjük a békés időkben arra járni, mindannyian arról számolnak be, hogy Szíria egy békés, szép, izgalmas és vendégszerető ország. Élén egy olyan diktátor van, aki megdönthetetlen, de népének többnyire nem okozott rosszat és nem volt a jónak elrontója.



Bodolai László az Index jogásza is járt ebben az országban és sok csodálatos élményről számolt be.



A szír emberek évtizedek óta éltek az ún. „puha” diktatúrába. Nem is igyekeztek azt megdönteni, hiszen jól ment az országnak és az embereknek is. Nőtt a gazdasági teljesítmény és a turizmus is fel volt lendülve. Aszadék még egy saját IT-ipart is létre hoztak.

A szír mezőgazdaság olajtermelésből (GDP 25%-a), mezőgazdaságból (22%) és a turizmusból állt (12%). Szíria gazdasága a 60-as, 70-es években szárnyalt a legjobban, amikor az ország gazdasági teljesítménye 336%-kal növekedett! Természetesen ezt a tempót nem tudták fenntartani. A nyolcvanas években visszaesés volt tapasztalható, a 90-es években pedig az ország teljesítménye még kis mértékben növekedett. Amikor a polgárháború kitört a teljesítmény 60%-kal visszaesett!





Ez azzal járt, hogy az árak oly mértékben elszabadultak, hogy a folyamatos életveszély mellett a polgároknak 2012 és 2015 között 51%-al mindenért (élelmiszerek, szolgáltatások) többet kellett fizetni. Az országban gyakorlatilag jelenleg nincs munkalehetőség.

Legerősebb gazdasági ágazata is csak vergődik. A háború kitörése előtt 2011-ben 378 ezer hordó olajat termeltek ki, míg idén csupán 10 ezer hordó olajat sikerült kitermelni.

Szíriában a polgárháború előtt szinte minden vallás békességben élt egymás mellett. A 60-as évek óta az uralkodó párt a Baasz, amelynek tagja a jelenlegi diktátor, Bassár el-Aszad. Ő volt az, aki tovább erősítette a békét és az összhangot a vallások között. Előfordult az is, hogy John Kerryt (amerikai külügyminiszter) és feleségét saját maga fuvarozta el egy éjféli misére.



„A zsidóság, a kereszténység és az iszlám tulajdonképpen egy vallás, az ábrahámi vallás, csak a törvényeik különböznek. De ezt sajnos vallási elöljárók nem értik” – hangoztatta a rezsim egyik főembere.

A béke és tolerancia addig tartott, amíg néhány vallási csoport politikai ambíciói nem veszélyeztették az uralkodó párt pozícióját.

A nyolcvanas évek elején a Muszlim Testvériség felkelésére válaszolva a Baasz párthoz lojális katonák házról házra jártak, hogy a lázadó iszlamistákat és családjukat agyonlőjék. Áldozatok számairól pontos adat nincs, de becslések szerint a rezsim katonái 20-40 ezer embert is lelőhettek.



Az alábbi képen egy luxus étteremben ebédel egy keresztény család Damaszkuszban. A kép 15 évvel ez előtt készült.



A napjainkban történő konfliktusok hatásait leginkább a gyermekek szenvedik el. Az ENSZ becslései szerint az országban 5-14 ezer iskola válhatott használhatatlanná a harcok következtében. Így nagyjából 2,4 milliónyi gyermek nem kap oktatást, mert iskolájukat porig bombázták. Másrészt a gyermekek azért sem járnak iskolába, mert nem biztonságos. Inkább szüleiknek segítenek megkeresni a napi betevőt.

A háború előtt Szíria egy igazi, ideális turistacélpont volt a nyugati emberek számára. Gyönyörű tengerparttal, autentikus, igényes piacokkal, történelmi emlékekkel rendelkezett. Az emberiség szinte minden korszakából itt találhattunk meg valódi, autentikus emlékeket. A turizmus a 2000-es években virágzott fel, de ez egy olyan érzékeny ágazat volt, amely a háború kitörésekor azonnal hanyatlásnak indult. 2011 óta 98%-kal csökkent a szíriai turizmus. A fennmaradó 2%-ot pedig a segélymunkások és újságírók teszik ki.





Amikor a turisták eltűntek az országból, a lakosság 11%-a elvesztette lakását. A polgárháború kitörése után sok bányász és építőmunkás is elvesztette állását. Azonban a szír bankszektor nem omlott össze és a kormánytisztviselők úgy kapták fizetésüket, mintha mi sem történt volna. Így volt még ez olyan porig rombolt városokban is, mint Aleppó. A víz- és áramszolgáltatás, ami az állam tulajdonában van nagyjából a mai napig is működik. Békeidőben előfordult, hogy az áramszünet akár 3 órán keresztül is tartott. A ma fennálló helyzet miatt azonban az áramkimaradás néha napokig is eltarthat. Amikor a háború elkezdődött az ország áramszolgáltatása a harmadára esett vissza.



Szíriában, az ISIS hódítása előtt a nők még autót is vezethettek, járhattak együtt a fiúkkal iskolába és még katonának is beállhattak.



A nőknek 1949-től szavazati joguk is volt. Azonban Szaúd-Arábiában a nők csak 2015-ben szavazhattak először. A szír parlamentben a 12%-ot női képviselők tették ki 2012-ben. A nők a politikában évtizedek óta részt vehettek, de társadalmi integrációjuk nem volt teljes a polgárháború előtt sem.

A kormány kötelezte a gyárakat és közintézményeket, hogy üzemeltessenek bölcsődéket, óvodákat. Az intézményekben 13,11%-ban nők, 71,6%-ban pedig férfiak dolgoztak.





Az írástudó nők és férfiak aránya közt is nagy különbség van. Férfiak esetében 91%, nők esetében 74,2%. Ez a helyzet a nőket rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza.



Szíriában még előfordul, hogy kiskorú lányokat felnőttekhez adnak házastársul. A nőknek ebben a világban szinte lehetetlen elválni.

Szíria menekülteket fogadott be!

Az Aszad dinasztiának azért voltak pozitív megmozdulásai is, mert alapvetően a békés prosperitást tartotta szem előtt. Az idősebb Aszad, Háfez-nek az oktatás megreformálása volt az elsődleges célja, ugyanis ebben látta Szíria fejlődésének egyik mozgatórugóját. El is érték, hogy oktatni csak a szír állami tankönyvkiadó által jóváhagyott tankönyveiből lehet!

Az oktatási reformok rendkívül jó eredményeket értek el, de az analfabetizmust teljes egészében nem sikerült felszámolni.



A valódi szír menekültek talán azért is állnak frusztráltan és értetlenül a rendre bezáródó európai határok előtt, mert egykor az ő országuk is rengeteg menekültet fogadott be. Itt hangsúlyozzuk, hogy a valódi szíriai menekült emberekről beszélünk.

„A rezsim kifáradt, és lehet, hogy Damaszkusz hamarosan elesik. Ezt azt fogja jelenteni, hogy egy komplex és kifinomult társadalom fullad bele a vérbe és a harcokba. Annyit tehetünk, hogy megpróbálunk emlékezni, milyen volt ez az ország, mielőtt ez megtörtént” – publikálta John Casey az „Aleppó halálára” című cikkében, amelyet az Independentbe írt.



Forrás: index