Először kelt át csak nőkből álló négyevezős csapat a Csendes-óceánon
Először kelt át négyevezős női csapat a Csendes-óceánon: a négy brit nő hétfőn futott be az ausztrál Cairns kikötőjébe kilenc hónapnyi evezés után.
"Óriási élmény volt" - mondta el a 257 nap után partra lépő Coxless Crew nevű csapat, amelyet több mint százan köszöntöttek. A mintegy 15 ezer kilométeres út végét családtagjaik és barátaik ünnepelték velük.
Laura Penhaul, Natalia Cohen és Emma Mitchell végigevezték a távot, a legénység negyedik tagjaként pedig hárman váltották egymást, a túrát végül Meg Dyos fejezte be az állandó tagokkal.
A csapat San Franciscóból indult útnak tavaly áprilisban egy kilenc méter hosszú, rózsaszínű, Doris nevű evezős csónakkal. Utoljára Szamoán álltak meg, hogy feltöltsék készleteiket.
A legénység folyamatosan páronként evezett, kétóránként váltották egymást és egyszerre 90 perceket aludtak. Az expedíció három hónappal tovább tartott az eredetileg tervezettnél, kerültek hatalmas viharba, házmagasságú hullámok dobálták a hajójukat, találkoztak bálnával és olyan trópusi hőséget is átéltek, amikor a palacsinta megsült a fedélzeten. Naponta 5000 kalóriát fogyasztottak, hogy megtartsák erőnlétüket.
A céljuk az volt, hogy két rekordot állítsanak fel: első teljes egészében női és első négyevezős csapatként akartak átkelni a Csendes-óceánon. A rekordokat még nem hitelesítették.
Az expedícióval két jótékonysági szervezet, a sérült háborús veteránokat támogató Walking With the Wounded és a mellrák ellen küzdő Breast Cancer Care számára gyűjtöttek adományokat. Vállalkozásukról Losing Sight Of Shore (A partoktól távol) címmel dokumentumfilm készül.
MTI
"Óriási élmény volt" - mondta el a 257 nap után partra lépő Coxless Crew nevű csapat, amelyet több mint százan köszöntöttek. A mintegy 15 ezer kilométeres út végét családtagjaik és barátaik ünnepelték velük.
Laura Penhaul, Natalia Cohen és Emma Mitchell végigevezték a távot, a legénység negyedik tagjaként pedig hárman váltották egymást, a túrát végül Meg Dyos fejezte be az állandó tagokkal.
A csapat San Franciscóból indult útnak tavaly áprilisban egy kilenc méter hosszú, rózsaszínű, Doris nevű evezős csónakkal. Utoljára Szamoán álltak meg, hogy feltöltsék készleteiket.
A legénység folyamatosan páronként evezett, kétóránként váltották egymást és egyszerre 90 perceket aludtak. Az expedíció három hónappal tovább tartott az eredetileg tervezettnél, kerültek hatalmas viharba, házmagasságú hullámok dobálták a hajójukat, találkoztak bálnával és olyan trópusi hőséget is átéltek, amikor a palacsinta megsült a fedélzeten. Naponta 5000 kalóriát fogyasztottak, hogy megtartsák erőnlétüket.
A céljuk az volt, hogy két rekordot állítsanak fel: első teljes egészében női és első négyevezős csapatként akartak átkelni a Csendes-óceánon. A rekordokat még nem hitelesítették.
Az expedícióval két jótékonysági szervezet, a sérült háborús veteránokat támogató Walking With the Wounded és a mellrák ellen küzdő Breast Cancer Care számára gyűjtöttek adományokat. Vállalkozásukról Losing Sight Of Shore (A partoktól távol) címmel dokumentumfilm készül.
MTI
Hozzászólások