Emberi embrióval ránctalanítunk?

Jelenleg nincs pontos számadat arról, hogy mennyi emberi embriót használ fel az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar termékeinek előállításához.

Az elmúlt években kipattant botrányok, azonban a probléma jogi szabályozásának szükségességét sürgetik. Az ombudsman-helyettes által Magyarországon indított vizsgálat egyik eredménye lehet, az úgynevezett „embriómentes termék” címke bevezetése.
Az emberek többsége remélhetőleg soha nem vásárolna olyan ránctalanító terméket, aminek teszteléséhez és előállításához egy 14 hetes abortált magzat bőréből vett szövetmintát használtak fel.

A Boethics.net blogon egy 2009-es bejegyzésben erről bővebben is olvashatunk. A blog szerzője egy Neocutis nevű szemránckrém kapcsán arról számol be, hogy a kence összetétele módosított bőrfehérjéket tartalmaz. Ez a termék a piacon lévő sok más „csodaszerhez” hasonlóan szintén rengeteg problémára ígér megoldást az ekcémától, a sebgyógyításon át egészen a ráncok elsimításáig.


Amiben viszont valóban „különleges” az az, hogy a benne található bőrfehérjéket egy 14 hetes magzat bőrsejtjeiből tenyésztették ki Svájcban. A kence összetételére a Children of God for Life elnevezésű amerikai szervezet hívta fel a világ figyelmét. Ez a csoport ugyanis mind az orvostudomány, mind pedig a biotechnológiai ipar területén figyelemmel követi az emberi embriókból származó anyagok felhasználását. Miután kiderült, miből készülnek a Neocutis Inc. cég termékei, a szervezet ezek bojkottálására hívta fel a fogyasztók figyelmét.

A Children of God for Life kénytelen volt két évvel később újabb bojkottfelhívást intézni a fogyasztókhoz, ám ezúttal a világ legnagyobb élelmiszer-ipari cégei ellen. Az az információ, miszerint néhány nagy vállalat embriók veséjének felhasználásával készíti termékeit, az interneten is elterjedt. Az eljárást állítólag annak érdekében vetették be a cégek, hogy termékeik ízletesebbek legyenek, és ennek érdekében együttműködtek egy ízkutatással foglalkozó kaliforniai céggel, a Senomyxszel.

Ez az interneten keringő hír, azonban így nem egészen pontos. Az igazság az, hogy a Senomyx egy olyan sejtvonalat használ fel a kutatásaihoz, amit még az 1970-es években alapítottak Hollandiában, méghozzá egy törvényesen abortált emberi embrió veséjéből. A gyógyászati és biotechnológiai célú kutatásokban ez a HEK 293 kódnévvel illetett sejtvonal világszerte elterjedt.

Azokat az ízreceptorokat, amelyekkel új ízfokozóinak hatását tesztelte, a Senomyx szintén ebben a sejtvonalban állította elő. A céggel olyan élelmiszer-ipari óriások szerződtek, mint, amilyen a Nestlé és a Pepsi. Ezek még mindig szerepelnek a Senomyx hivatalos weboldalán.

Dr. Szabó Marcel ombudsman-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy valószínűsíthető, hogy valóban vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, melyek emberi embriók szöveteit használják fel termékeik gyártásához. A sajtótájékoztató témája a magzatok felhasználása volt az élelmiszer- és kozmetikai iparban.

Mivel az Európa Tanács már 1986-ban felszólította tagállamait arra, hogy az embriók ipari használatát csak terápiás célokra korlátozzák, Európában ez elvileg már nem lehetne probléma. Az emberi méltóságra való tekintettel, ugyanis a magzat és a magzati szövetek kereskedelmi, haszonszerzési célú felhasználása tiltott.

Annak ellenére sajnos, hogy a 2009-es Alapjogi Charta elfogadásával az Eu-ban mindez jogi normává emelkedett, mégis léteznek olyan kiskapuk, melyek révén ezek a termékek mégis kikerülnek az üzletek polcaira Magyarországon és Európában egyaránt.

Erre kitűnő példa, hogy az élelmiszer-ipari termékek esetén jogilag nincs arra lehetőség, hogy egy importőr a termék előállításának etikai hátterét megvizsgálhassa. A kozmetikai cikkek esetén pedig nem szükséges feltüntetni a termékek olyan összetevőit, amelyek nem ártalmasak az emberi szervezetre. A szemránckrém pedig valószínűsíthetően nem az.

Dr. Szabó Marcel hétfőn egy olyan vizsgálat elindítását jelentette be, ami az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszer-ipari felhasználására fókuszál. Ezek a vizsgálatok elsősorban az aktuális magyar szabályozásra irányulnak, de az ombudsman-helyettes abban bízik, hogy ez a kezdeményezés európai szinten is kinövi magát.

A sajtótájékoztatón érvként hangzott el a vizsgálatok mellett az is, hogy a fogyasztónak joga van tudni, hogy mit vásárol, és az ő lelkiismereti szabadságára kell bízni, hogy miután kiderült, miből van a termék, alkalmazza-e a továbbiakban. A cél az, hogy elsőként kötelezzék a gyártókat arra, hogy termékeiken megjelöljék, az emberi embrionális eredetet, illetve lehessen azt is feltüntetni, ha az adott termék „embriómentes”. Ehhez hasonló példák: a fair trade termékek, az ökocímke, vagy a „nem véres gyémántok”, valamint az állatkísérlet-mentes kozmetikai árucikkek.

Szabó Marcel elmondása szerint csak az elmúlt néhány évben kerültek a laboratóriumokból a gyárakba azok az eljárások, amelyek lehetővé teszik az embrionális anyagok széleskörű felhasználását. Az ombudsman-helyettes szerint most van itt az ideje a szabályozásnak, különben később nem tudjuk majd mi alapján eldönteni, hogy miben lehet emberi embrióból származó anyag és miben nem.

Forrás: Antalvali.com