Így étkeznek a muszlimok ramadánkor

A kereszténység után az iszlám a világ második legnagyobb vallása. Ez azt jelenti, hogy a Földbolygó lakosságának 20%-a muszlim, magyarul muzulmán.

A muszlimközösségek első sorban Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Indonéziában, Malajziában, Közép-Ázsiában elterjedtek, de a Föld majdnem minden országában vannak muszlim közösségek.



Ramadán idején a vallásban hívőknek napkeltétől, napnyugtáig tartózkodniuk kell az ételek fogyasztásától és a házasélettől. Más emberi gyarlóságtól, bűntől is szigorúan tartózkodni kell. Így, mint a pletykától, dühtől, erőszaktól, irigységtől. Máskor is kerülendőek ezek a cselekedetek, de ramadánkor leginkább.

Ez a böjt az iszlám vallás öt pillérje közül az egyik. Ez a hónap az önfegyelemről, imádságról és a megtisztulásról szól. A legtöbb helyen átalakul egy egész hónapon át tartó éjszakai lakomává.

A ramadán hónap az iszlám naptár szerint a kilencedik hónap. A böjtöt szaumnak hívják, ami felülkerekedik a testi vágyakon. A böjt ideje alatt 30 napon át tilos enni napkelte és napnyugta között, valamint a testi vágyakat követni.

Naplemente előtt az emberek arra törekednek, hogy családjaikhoz hazasietnek, mert a böjttörő időszakot velük szeretnék tölteni.

A különböző iszlám országokban eltérnek a helyi szokások, de disznóhúst soha sehol nem fogyasztanak. A lakoma minőségét és mennyiségét a család anyagi helyzete jelentősen befolyásolja.

Indonézia, Jakarta



Kína, Peking



Szudán



Ausztrália, Sydney



Malajzia, Kuala Lumpur



Irán, Teherán



Tunézia



Spanyolország, Melilla (szíriai menekült család)



Nigéria, Kano



Irak, Bagdad



Marokkó, Casablanca



USA, Tucker



Kenya, Nairobi



Afganisztán, Kabul



Törökország, Isztambul



Jemen, Sana’ a



Forrás: erdekesvilag.hu