Ilyen egy autista belső világa – videó

 Volt már olyan álma, hogy szerepelnie kell egy ismeretlen darabban és nem tudja a szöveget?

Cyndi H. egy autista nő, aki szeretné megértetni embertársaival, hogy milyen is lehet a világ egy autista szemével. Marcel Proust, az idő nagymestere írta, hogy ahány ember csak van a világon, az megannyi szemet is jelent, vagyis ahány ember: annyi (a) világ.

A népszerű Upworthy hírgyűjtő és megosztó oldalon közlik azt a videót, amit Cyndi H., egy autista nő készített, méghozzá minden "antiszociális" igazi rémálmáról: a szupermarketről.

2013-ban Vancouver-ben kutatók “Auti-sim” címmel egy olyan videójátékot mutattak be, amely segítségével átélhető az autista gyermekeknél tapasztalható ingerek által kiváltott túlterheltség.

 A csoportvezető Taylan Kay elmondta, hogy Cyndi H. Inside Autism (Autizmus belülről vagy Az autizmusról bizalmasan) című egyórás filmje inspirálta. Taylan Kay kifejtette, a játék nem egy hiperérzékenységi szimulátor, hanem inkább a neurotipikus emberek hasonló reakciót kívánja előcsalni. (A neurotipikus (vagy NT) az autista közösség által megalkotott kifejezés a nem autista személyekre, a későbbiekben a más idegrendszeri elváltozásban élők és a tudományos szakzsargon egyaránt felhasználta.) Íme:

http://youtu.be/DwS-qm8hUxc

Cyndi H. viszont ennél is tovább megy – írja róla a Rewire Me online közösségi blog. Arra tesz kísérletet, hogy érzékeltesse az autisták belső világát, érzékelési túlterheltségét a kamera rángatózó mozgásával (a csörömpölő bevásárló kocsik hangja például elviselhetetlen tud lenni számukra - ld. az alábbi videóban!).

Cyndi H.

Annyi minden történik, amikor beszélünk, magyarázza Cyndi. Mert ez nemcsak a hangszálaidról és a szádról szól, először a SZÓra kell gondolnod, azután pedig arra kell koncentrálnod, miként fogod kiejteni az adott szót? Majd megpróbálod helyesen kiejteni, hogy a többiek lehetőleg értsék is, amit mondasz, de közben a hangerőre is oda kell figyelned, nehogy túl hangos vagy túl halk legyen (arany középút, ugye), s ezután jön a tényleges társalgás, hogy normálisan összerakj egy mondatot – fejti ki Cyndi. S ezeken a lépcsőfokon mindig fel kell másznod, míg az emberek bele sem gondolnak abba, hogy ami számukra egyszerű és természetes, az másoknak micsoda erőfeszítést igényel, magyarázza Cyndi H.

A nő egy analógiát is kifejt ezzel kapcsolatban: képzeljük el, mondja, hogy elmegyünk színházba, egy ismeretlen darabra és az első sorok valamelyikében foglalunk helyet. Megy a darab, amikor hirtelen az egyik színész kirohan a színpadról, ekkor megragadnak minket és a színpadra visznek, jöhet a beugró, miközben fogalmad sincs arról, mi a szerep, a szöveg, miközben mindenki várakozással telve néz rád - ehhez hasonlítható az autisták társadalmi helyzete, mondja Cyndi H. Volt már ehhez hasonló rémálma? Ha igen, át tudja élni ezt a fajta bizonytalanságot.

Cyndi H. egyébként meghazudtolja azt a tézist, miszerint az autisták empátiaszegények lennének, egy bizonyos ponton túl már nem is az autisták és a neurotipikusok között tátong áthidalhatatlan szakadék, hanem inkább az egyes emberek között – írja a Rewire Me.

Részlet Cyndi H. Inside Autism című filmjéből (a teljes alkotás streamofawareness által feltöltve a YouTube-on):

http://youtu.be/IcS2VUoe12M

Forrás: upworthy.com, rewireme.com, Wikipedia, YouTube