Kézműves pékmester nyilatkozott arról, hogy miért rossz a kenyér!
Kézműves pékmesterek szerint a jó kenyérhez nem kell semmi különös, csak idő.
A napjainkban vásárolt pocsék minőség pedig, hogy megváltozzon, várat magára. A pékeket az adalékszer gyártók irányítják, ezért marad a förtelmes, undorító minőség.
„Nem fog változni semmi, hiába rendelkezik úgy a Magyar élelmiszerkönyv, hogy feljebb kell vinni egy adott pékáruban a liszt részarányát. A szakma veszett ki a kenyérből, nem a liszt.” - nyilatkozott Vajda József kézműves pékmester a Magyar Nemzetnek. A Magyar élelmiszerkönyvet állítólag fentről megváltoztatták, így jobb minőségű kenyeret és finomabb pékárut ígért a kormány a magyarnak. Ezt azonban nem lehet érzékelni. Vajda József kézműves pékmester azért a dolgokat jobban tudja és mélységesen fel van háborodva társaival együtt.
A szakember szerint ugyanis az adalékszer gyártók irányítanak mindent, pedig az általuk készített anyagok a kenyér készítéséhez teljesen szükségtelenek! Természetesen ezek az anyagok nem illegálisak, hiszen üzlet akkor nem lenne benne. Az élelmiszerkönyv támogatja használatukat. Ezekkel azonban nem lehet jó tésztát előállítani. Ezért eszünk olyan kenyeret, hogy az egyszerűen pocsék. Nem lehet egy jóízűt reggelizni.
Az ebédhez sem ehetünk finom kenyeret. Este fáradtan ugyanezzel a mocskos minőséggel találkozunk, amit szánkhoz nem jó szívvel emelünk. Kenyerünket dühösen esszük az értelmetlen lobbi miatt.
Az alábbi képen látható és hasonló kenyeret kifizetődőbb eladni, mint a minőségi kenyeret.
Nincs kovász! – nincs idő
Juhász Mihály, kézműves pékmester azt állítja, hogy az új törvényi változások abban segítenek, jobb esetben, hogy a vásárló azt veszi, ami elő van írva. Ha például valaki rozskenyeret árul, abban valóban legalább 60 százalékos rozsliszt tartalom lesz.
A pékmester azt mondja, hogy az a jó kenyér titka, hogy megfelelő kovász legyen benne és természetesen a szakmában előírt várakozási idő. Sajnos a pékiparban mindkettő hiánycikk. Létezik mesterséges kovász, amelynek az a lényege, hogy minél kevesebb idő alatt, minél több pékárut lehessen előállítani. A Magyar Nemzet cikkéből az is kiderül, hogy az albán pékségekben és a hipermarketekben az első kelesztés után már formázzák a tésztát. Ezt követően szintén rövid időn belül kelesztik a kenyeret és már megy is gyorsan a sütőbe.
Miként működik mindez egy kézműves pékségnél?
A kézműves pékségeknél az első kelesztés 3-4 órán át tart. A tészta megformázása után a sütés előtt a félkész termékeket akár 18 órán keresztül tovább kelesztik. A kézműves pékségben egy szép cipónak nagyjából 1 nap alatt kell elkészülni. A magyar élelmiszerkönyv szerint a kovász tartalmazhat élesztőt is.
Rejtélyes dolog, hogy a nagy könyvet kik írhatták, de a pék szakma azt mondja, hogy a kenyér, alkotó elemeihez 3 anyag szükséges. Víz, liszt, só. Tudva lévő, hogy maga a kovász is nem más, mint a víz és liszt keveréke. Csodálkozunk, hogy a nagyüzemi termeléseknél ilyen rossz minőségű a kenyér.
Ez nem az üzemek, pékek és vevők hibája, hanem az iram, amit nap, mint nap a nagyüzemi pékeknek át kell élniük éjjel-nappal. A pék szakma az egyik legcsodálatosabb mesterség, hiszen az emberek szájába adja azt az alapvető élelmiszert, ami még az éhségek idején is az életet jelenti.
Forrás: 24.hu
A napjainkban vásárolt pocsék minőség pedig, hogy megváltozzon, várat magára. A pékeket az adalékszer gyártók irányítják, ezért marad a förtelmes, undorító minőség.
„Nem fog változni semmi, hiába rendelkezik úgy a Magyar élelmiszerkönyv, hogy feljebb kell vinni egy adott pékáruban a liszt részarányát. A szakma veszett ki a kenyérből, nem a liszt.” - nyilatkozott Vajda József kézműves pékmester a Magyar Nemzetnek. A Magyar élelmiszerkönyvet állítólag fentről megváltoztatták, így jobb minőségű kenyeret és finomabb pékárut ígért a kormány a magyarnak. Ezt azonban nem lehet érzékelni. Vajda József kézműves pékmester azért a dolgokat jobban tudja és mélységesen fel van háborodva társaival együtt.
A szakember szerint ugyanis az adalékszer gyártók irányítanak mindent, pedig az általuk készített anyagok a kenyér készítéséhez teljesen szükségtelenek! Természetesen ezek az anyagok nem illegálisak, hiszen üzlet akkor nem lenne benne. Az élelmiszerkönyv támogatja használatukat. Ezekkel azonban nem lehet jó tésztát előállítani. Ezért eszünk olyan kenyeret, hogy az egyszerűen pocsék. Nem lehet egy jóízűt reggelizni.
Az ebédhez sem ehetünk finom kenyeret. Este fáradtan ugyanezzel a mocskos minőséggel találkozunk, amit szánkhoz nem jó szívvel emelünk. Kenyerünket dühösen esszük az értelmetlen lobbi miatt.
Az alábbi képen látható és hasonló kenyeret kifizetődőbb eladni, mint a minőségi kenyeret.
Nincs kovász! – nincs idő
Juhász Mihály, kézműves pékmester azt állítja, hogy az új törvényi változások abban segítenek, jobb esetben, hogy a vásárló azt veszi, ami elő van írva. Ha például valaki rozskenyeret árul, abban valóban legalább 60 százalékos rozsliszt tartalom lesz.
A pékmester azt mondja, hogy az a jó kenyér titka, hogy megfelelő kovász legyen benne és természetesen a szakmában előírt várakozási idő. Sajnos a pékiparban mindkettő hiánycikk. Létezik mesterséges kovász, amelynek az a lényege, hogy minél kevesebb idő alatt, minél több pékárut lehessen előállítani. A Magyar Nemzet cikkéből az is kiderül, hogy az albán pékségekben és a hipermarketekben az első kelesztés után már formázzák a tésztát. Ezt követően szintén rövid időn belül kelesztik a kenyeret és már megy is gyorsan a sütőbe.
Miként működik mindez egy kézműves pékségnél?
A kézműves pékségeknél az első kelesztés 3-4 órán át tart. A tészta megformázása után a sütés előtt a félkész termékeket akár 18 órán keresztül tovább kelesztik. A kézműves pékségben egy szép cipónak nagyjából 1 nap alatt kell elkészülni. A magyar élelmiszerkönyv szerint a kovász tartalmazhat élesztőt is.
Rejtélyes dolog, hogy a nagy könyvet kik írhatták, de a pék szakma azt mondja, hogy a kenyér, alkotó elemeihez 3 anyag szükséges. Víz, liszt, só. Tudva lévő, hogy maga a kovász is nem más, mint a víz és liszt keveréke. Csodálkozunk, hogy a nagyüzemi termeléseknél ilyen rossz minőségű a kenyér.
Ez nem az üzemek, pékek és vevők hibája, hanem az iram, amit nap, mint nap a nagyüzemi pékeknek át kell élniük éjjel-nappal. A pék szakma az egyik legcsodálatosabb mesterség, hiszen az emberek szájába adja azt az alapvető élelmiszert, ami még az éhségek idején is az életet jelenti.
Forrás: 24.hu
Hozzászólások