KRESZ – 10 szabály, amit biztos, hogy sokan nem ismerünk
Van-e sebesség határ a biciklire? Ugyanolyan gyalogos-e az, aki motort, vagy biciklit tol? Kinek van elsőbbsége a körforgalomban? Most kiderül!
Nincs programunk hétvégére? Olvasnánk valamit, de nem tudjuk, hogy mit? Akkor vegyük elő a KRESZ könyvet, és olvassuk át, mert biztos, hogy találni fogunk olyan szabályokat, amiknek a létezésére nem emlékszünk!
Aki kételkedik ebben, annak íme, 10 szabály, amely alátámasztja, hogy bizony, nem árt olykor átolvasni a KRESZ-t. Természetesen, tisztelet a kivételnek!
1. Furcsa sebességhatárok: A villamossal az engedélyezett maximum: 50 km/h.
Lakó-pihenő övezetben nem mehetünk 20-nál többel.
Hólánccal 50 hm/h-ig nyomhatjuk a gázt.
Nem fúvott gumis kerekekkel 20 km/h a maximális sebesség. Lánctalpas járművel csupán 15-tel „roboghatunk”.
Ha gyermekek tábla mellett haladunk el, akkor utána 30 km/h az engedélyezett legnagyobb sebesség. Vasúti átjáróban a minimum 5 km/h sebességgel haladhatunk.
2. A biciklit, motort toló személy nem olyan gyalogos, mint a többi: Gyalogosként a határban a bal oldalon kötelező haladnunk, hogy ne csak lássuk, hanem halljuk is a felénk közeledő járműveket!
Amikor azonban biciklit, járművet, motort tolunk, akkor a jobb oldalon a helyünk. Ennek oka talán az, hogy a hátsó lámpa prizmája ne tévesszen meg senkit:
Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban,
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
3. Biciklire is van sebességhatár:
Lakott területen: 40 km/h
Lakott területen kívül, amennyiben a kerékpárt hajtó kerékpáros fején fejvédő sisak van és utast nem szállít: 50 km/h
Lakott területen kívül, amennyiben a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel: 40 km/h
Kerékpárút: 30 km/h
Gyalog- és kerékpárút: 20 km/h
Járda (csak akkor, ha az úttest nem alkalmas biciklizésre): 10 km/h
4. A körforgalomban nem biztos, hogy elsőbbségünk van: A körforgalom definíciója: „A tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék.”
Más helyeken még azt írja elő a KRESZ a körforgalomról, hogy a többsávos körforgalomban a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni, indexelni kell kifelé és előzni tilos. Arról, tehát nem esik szó, hogy annak kell elsőbbséget adni, aki már benne van. Sofőrként azért adunk elsőbbséget, mert az oszlopon lévő macisajt tábla erre utasít. Annak hiányában történő koccanás esetén, jó sokáig elvitatkozhatnak az ügyvédek, hogy most akkor ki is volt a hibás.
5. A gyalogosnak a járda szélén még nincs elsőbbsége: „Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni” – parancsolja a KRESZ, ám azt is kiköti, hogy ”A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.”
Ebből következik, hogy nem kell vészfékezéssel megállnunk, ha egy gyalogos az út szélén ácsorog. Hirtelen fékezni egyébként sem szabad, mert balesetveszélyes!
6. Ki kell engedni az indexelő buszt a megállóból: Nehéz követni a KRESZ változásait. Ha jó pár éve szereztük meg a jogsit, akkor még azt tanultuk, hogy az elindulási szándékát jelző busz miatt nem kell megállniuk.
Tavaly május óta ez változott, és most már meg kell állnunk, ha kényelmesen meg tudjuk ezt tenni, tehát hirtelen fékezni ebben az esetben sem szabad!
„Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.” – áll a KRESZ-ben
7. Kereszteződésben nem mindig tilos előzni:
- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
- körforgalmú úton,
- ha a járművel csak jobbról szabad előzni.
8. Biciklivel nem szabad kutyát sétáltatni: Kerékpárt állattal, vagy más járművel, tilos vontatni!
9. Nem minden gyereknek kell gyerekülés: A főszabály az, hogy a 150 centinél alacsonyabb gyereknek a kocsiban gyerekülésben kell ülnie, ám vannak kivételek.
A taxiban nem kell ilyet használni a hátsó ülésen. A három évnél idősebb, 135 cm-nél magasabb gyereket pedig a hátsó ülésen, ha az öv biztonságosan átvezethető a mellkasán (nem a nyakánál fut át) lehet gyerekülés nélkül szállítani.
10. Duda, fénykürt használata: „Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.” – mondja ki a KRESZ.
Amennyiben valaki a sztrádán ránk villog, hogy engedjük el, akkor rá sem lehetünk mérgesek, mert a KRESZ-ben az áll, hogy „fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.”
(Forrás: vezess.hu)
Nincs programunk hétvégére? Olvasnánk valamit, de nem tudjuk, hogy mit? Akkor vegyük elő a KRESZ könyvet, és olvassuk át, mert biztos, hogy találni fogunk olyan szabályokat, amiknek a létezésére nem emlékszünk!Aki kételkedik ebben, annak íme, 10 szabály, amely alátámasztja, hogy bizony, nem árt olykor átolvasni a KRESZ-t. Természetesen, tisztelet a kivételnek!
1. Furcsa sebességhatárok: A villamossal az engedélyezett maximum: 50 km/h.
Lakó-pihenő övezetben nem mehetünk 20-nál többel.
Hólánccal 50 hm/h-ig nyomhatjuk a gázt.
Nem fúvott gumis kerekekkel 20 km/h a maximális sebesség. Lánctalpas járművel csupán 15-tel „roboghatunk”.
Ha gyermekek tábla mellett haladunk el, akkor utána 30 km/h az engedélyezett legnagyobb sebesség. Vasúti átjáróban a minimum 5 km/h sebességgel haladhatunk.
2. A biciklit, motort toló személy nem olyan gyalogos, mint a többi: Gyalogosként a határban a bal oldalon kötelező haladnunk, hogy ne csak lássuk, hanem halljuk is a felénk közeledő járműveket!
Amikor azonban biciklit, járművet, motort tolunk, akkor a jobb oldalon a helyünk. Ennek oka talán az, hogy a hátsó lámpa prizmája ne tévesszen meg senkit:
Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban,
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
3. Biciklire is van sebességhatár:Lakott területen: 40 km/h
Lakott területen kívül, amennyiben a kerékpárt hajtó kerékpáros fején fejvédő sisak van és utast nem szállít: 50 km/h
Lakott területen kívül, amennyiben a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel: 40 km/h
Kerékpárút: 30 km/h
Gyalog- és kerékpárút: 20 km/h
Járda (csak akkor, ha az úttest nem alkalmas biciklizésre): 10 km/h
4. A körforgalomban nem biztos, hogy elsőbbségünk van: A körforgalom definíciója: „A tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék.”
Más helyeken még azt írja elő a KRESZ a körforgalomról, hogy a többsávos körforgalomban a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni, indexelni kell kifelé és előzni tilos. Arról, tehát nem esik szó, hogy annak kell elsőbbséget adni, aki már benne van. Sofőrként azért adunk elsőbbséget, mert az oszlopon lévő macisajt tábla erre utasít. Annak hiányában történő koccanás esetén, jó sokáig elvitatkozhatnak az ügyvédek, hogy most akkor ki is volt a hibás.
5. A gyalogosnak a járda szélén még nincs elsőbbsége: „Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni” – parancsolja a KRESZ, ám azt is kiköti, hogy ”A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.”Ebből következik, hogy nem kell vészfékezéssel megállnunk, ha egy gyalogos az út szélén ácsorog. Hirtelen fékezni egyébként sem szabad, mert balesetveszélyes!
6. Ki kell engedni az indexelő buszt a megállóból: Nehéz követni a KRESZ változásait. Ha jó pár éve szereztük meg a jogsit, akkor még azt tanultuk, hogy az elindulási szándékát jelző busz miatt nem kell megállniuk.
Tavaly május óta ez változott, és most már meg kell állnunk, ha kényelmesen meg tudjuk ezt tenni, tehát hirtelen fékezni ebben az esetben sem szabad!
„Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.” – áll a KRESZ-ben
7. Kereszteződésben nem mindig tilos előzni:
- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
- körforgalmú úton,
- ha a járművel csak jobbról szabad előzni.
8. Biciklivel nem szabad kutyát sétáltatni: Kerékpárt állattal, vagy más járművel, tilos vontatni!9. Nem minden gyereknek kell gyerekülés: A főszabály az, hogy a 150 centinél alacsonyabb gyereknek a kocsiban gyerekülésben kell ülnie, ám vannak kivételek.
A taxiban nem kell ilyet használni a hátsó ülésen. A három évnél idősebb, 135 cm-nél magasabb gyereket pedig a hátsó ülésen, ha az öv biztonságosan átvezethető a mellkasán (nem a nyakánál fut át) lehet gyerekülés nélkül szállítani.
10. Duda, fénykürt használata: „Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.” – mondja ki a KRESZ.
Amennyiben valaki a sztrádán ránk villog, hogy engedjük el, akkor rá sem lehetünk mérgesek, mert a KRESZ-ben az áll, hogy „fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.”
(Forrás: vezess.hu)
Hozzászólások