Lehet, hogy ugrott az idei karácsony!
Ezermilliárdos tételek vesztegelnek a tengeren a koreai csőd miatt, mert a konténerhajókat senki nem hajlandó kipakolni.
A konténerhajókon a legénység étlen-szomjan várja, hogy végre történjék valami. A hajón a konténerekben luxusruhákon keresztül a mosógépig és iskolatáskáig minden van.
A rendkívüli eset nem csupán a világgazdaság döglődése, hanem egy akut tünet is, ami rávilágít arra, hogy a dél-koreai cégek miként vannak megvezetve az Amerikai Egyesült Államok által.
A globalizáció az alábbi cikkben olvasható rendkívül bizarr helyzeteket tud előidézni.
Legalább húsz napja vesztegel a Hanjin konténerhajója a világtengeren legénységével együtt komoly flottányi tévékkel, mosógépekkel és Hugo Boss cuccokkal.
A konténerhajók közül többen várnak. Kéthetes veszteglés után tudnak csak kikötni a globális logisztikához. Vannak hajók, amelyeknek fedélzetén 14 milliárdnyi petrodollár, azaz 3860 milliárd forintnyi áru sorsa, még mindig nem rendezett.
A történet a következőket képezi. Az Amerikai Egyesült Államok által támogatott Hanjinnak, a világ egyik legnagyobb teherhajózási cégének kifogyott a pénze. Mindeközben az USA Észak-Koreát nyomatja a petrodollárral egyben a fegyverkezéssel.
Visszatérve a dél-koreai Hanjin cég hajóit a kikötők nem fogadják, amíg nem lesz tisztázva, hogy mindennek költségeit ki állja és az áruknak ki lesz majdan a vevője!
Ez azért ugyebár kissé bizarr sztori, ami két nagyobb háttértörténetet is rejt, ami elég jó képet fest a világkereskedelem növekedését illetően.
Lehet, hogy elérkezett az a pont, amikor a dél-koreai nagyvállalati rendszert újra kell gondolni?
A Hanjin csődben van, mert Barack Hussein Obama oda vitte, mert ennek így kellett lenni a nagy amerikai dél-koreai bevételben.
Mindez azért van, mert a háttérhatalom elvárásának nem felel meg a nemzetközi teherhajózás és a világgazdaság sem folyik olyan ütemben, mint ahogyan azt elvárták.
Természetesen mindebben a cégek cégérével takaróznak.
Sajnos az utóbbi években a legjelentősebb koreai cég bukása az eddigi legnagyobb repedés, már az eddig is recsegő-ropogó koreai vállalatok ismérvében.
A Hanjin csődben van! A Hanjin csődje a lehető legrosszabbkor jött, mert szeptember a csúcsidőszak karácsonyt illetően a világkereskedelemben.
A Hanjin épp ott dőlt be, ahol a legnagyobb tengeri kereskedelmi útvonalak vannak.
Innentől kezdve aggódhatnak a végfelhasználók, hogy miként fog eljutni hozzájuk tengeren keresztül az LCD tv és megannyi karácsonyi ajándék.
Ironikus a dologban az, hogy oda csapott a legnagyobbat, ahonnan Dél-Korea felemelkedése indult.
Puszan nemcsak egy kikötőváros, Dél-Koreában, hanem jelentős szerepet játszik az ország iparában és gazdaságában.
Ez a hely volt az ország első jelentős kikötője a hajó teherforgalomban. Itt történt, hogy az ENSZ csapatok visszaverték az észak-koreaiakat.
Puszanban a ’60-as, ’70 es években kaptak szárnyra Dél-Koreában azok az iparágak, amelyek gyakorlatilag lefektették Dél-Korea jelentős fejlődését.
Az egyik legjelentősebb iparág a hajógyártás volt, mert a közgazdasági szakemberek úgy vélték, hogy ebből az iparágból nagyot lehet kaszálni.
Ez bejött az országnak a gazdaság fejlődésében, mert a profitot nem stadionok építésébe ölték bele, hanem gyárakat és kutató-fejlesztő központokat hoztak létre, aminek meg is lett a gyümölcse.
Puszan a világ egyik legforgalmasabb kikötője már most a világgazdasági viszontagságok miatt jóformán múzeumává vált a fejlődési útnak.
A teherhajó útvonal igazán a ’80-as években indult meg jelentősen. A textilipartól kezdve az autógyártás alkatrész termékein keresztül. Sőt zsír új autók érkeztek ezen a kereskedelmi vonalon, úgy, mint a KIA, Hyundai és a Daewoo.
A különféle megrendelt termékeket a Hanjin égisze alatt, Hanjin konténerekbe pakolják és a hajóztató cégek közül a Hanjinon kívül a Maersk is kiveszi részét a világ körüli tengeri utakon.
„Mintegy száz futballpályányi területű kikötőben majdhogynem megállt az élet. Puszanon megy át a dél-koreai konténerforgalom 70 százaléka, de manapság a konténerek csak gyűlnek, azonban nincs mibe bepakolni őket, mert a Hanjinnek nincs pénze hajóztatásukra.” – nézhetjük a Bloomberg által készített interjúban.
A cég megtörése mintegy 11 ezer ember megélhetését is veszélyezteti. A Daewoo hajógyárban is a létszámcsökkenés 20 százalékos.
Miért is nem lehet olcsó karácsony?
Amikor minden klappolt a Hanjinnál és más konténerhajózási vállalatoknál, „ezerrel” nyomatták a konténerhajó gyártást és a konténereket. Minden cég berendezkedett arra, hogy minden jól fog menni a jövőben. Azonban Kína sem kereskedik már nagymenően, mint néhány évvel ezelőtt. A nyugati országok sem fogyasztanak már többet, mert nincs miből.
Ennél fogva óriási túlkapacitás alakult ki a globális áruszállítási szektorban.
A Hanjin problémái nem most kezdődtek, hanem 2009-ben, amikor a világszintű pénzügyi válság már éreztette hatásait. Ekkor gyakorlatilag a világkereskedelem bebukott.
A Hanjin ebben az évben augusztus 31-én néhány veszteséges lavírozás miatt csődvédelmet kért. Ennek közvetlen oka az volt, hogy a hitelezők bejelentették, hogy ebbe a pénznyelőbe többet nem hajlandóak befektetni.
A 2008-as világméretű pénzügyi válságban a Hanjin csődjét egyesek a szektor Lehmann-sokkjának nevezték.
„Ez egy hatalmas, hatalmas atombomba. (A csőd) szétveri az ellátási láncot, ami a globalizáció sarokköve.” – mondotta volt Gerry Vang, egy hongkongi hajózási cég, a Seaspan vezetője.
Ha az összetettséget nézzük, akkor a Hanjin piaci részesedése nem is volt kiemelkedően magas, mert a világ konténerhajózásainak mindössze 2,9 százalékát adta ki.
A globalizációhoz viszonyítva az, hogy elfogyott a pénzük, óriási bajokat okozott.
Nem a Hanjin lesz az egyetlen cég a vesztesek között, hanem sorakozni fognak utánuk a többiek is!
Hasonló cégek már most küzdenek súlyos pénzügyi gondokkal. Mindezért hosszabb távon elkerülhetetlen a szektor konszolidációja.
Mamut, család, baloldal
Minden jel arra mutat, hogy a dél-koreai mamutvállalatok már nem igazán tudják az időpontokat betartani és e miatt egyre több a balhé körülöttük.
Régebben ezek a koreai óriásvállalatok emelték fel az országot gazdaságilag és közülük például a Samsung mindig elég jól működik.
A Hanjinnak az egyik legfontosabb üzletága bedőlőben van, de problémák vannak a Korean Air légitársaságnál is, egy egészen nevetséges mogyoróbotrány miatt. A múlt hónapban az egyik cég a Lotte egyik alelnöke öngyilkos lett korrupciós ügyek miatt.
A Samsung elég jól működik, de a felrobbanó új Galaxy Note felrobbanó akkumulátorai miatt került kellemetlen helyzetbe.
Egyesek szerint a dél-koreai vállalatok botrányai annak is köszönhetők, hogy ezek jellemzően családi cégek alkotják, amelyeket jelen esetben csak egy szűk körű embercsoport irányít. A család és az elkényelmesedett, elkényeztetett családtagok.
Más kritikák szerint pedig ezek a mamutcégek nem képesek dinamikusan és rugalmasan reagálni a jelenlegi világgazdasági helyzetekre, változásokra és az új igényekre. Hatalmas súlyukkal elnyomják a többi dél-koreai kisebb cégeket. A rugalmasabb és innovatív cégeket pedig megpróbálják elgáncsolni, noha ezek nem rendelkeznek túl nagy tőkével. Mindazonáltal a mamutoknak potenciális vetélytársat jelentenek.
Ebben az országban is hatalmas a fizetésbeli egyenlőtlenség. Itt is vannak jól fizetett mérnökök és a kevésbé tehetős vidéki réteg, akikhez a gazdasági csoda csak mérsékelten ért el.
A dél-koreai baloldal a rendszert megrendszabályozni kívánja az ún. csebolok mamutcégeket illetően, méghozzá azok szétbontásával. Ugyanis szerintük Dél-Korea gazdasági helyzetéért a tradicionális cégek okolhatók.
Mi lesz a karácsonyi ajándékokkal?
A Hanjin hajózási ágazatába a csődvédelem jelentése óta pumpáltak még áthidaló tőkét a tulajdonosi körtől, ettől függetlenül vesztegel még jó néhány konténerhajó a világtengeren.
Az esetek többségében azonban nem tisztázott, hogy a veszteglő hajók kikötési díjait miből fogja fedezni a cég.
Most még a csőd egyáltalán nem hivatalos és minden bizonnyal a Hanjin meg lesz mentve valamilyen formában. A bizonytalanság miatt azonban bizalmatlanok lettek velük a cégek.
Az elmúlt időkben mindössze néhány hajót tudtak kicuccolni két hét leforgása alatt.
A dél-koreai törvények nem tesznek lehetővé bármiféle átszerveződést, vagy hitelstrukturálást, mert először minden érintettnek rá kell bólintania. Ez pedig egy meglehetősen bonyolult és hosszadalmas folyamat.
Mindeközben a cég ugyanúgy működik, mintha mi sem történt volna. Ettől még pénze nem lesz arra, hogy a rendezetlen számlákat kiegyenlítse.
Továbbá, még az ügyvédek sem tudják, hogy az árukkal mit kellene tenni.
Mindezek következménye pedig a rengeteg áru veszteglése szerte a világtengeren. Már-már egyes konténerhajók szellemhajókká váltak a tengereken és a kikötőkben egyaránt.
Karácsony környékén legfőképp elvesztett a kegy a bóvli áruk utaztatásban a világtengereken. Lehet, hogy valaki nem fogja időben megkapni karácsonyra az LCD tévéjét, vagy mondjuk egy menő iskolatáskát, hamisított iPhone-kat.
Ráadásul a költségek is megugrottak konténerbérlési ügyben, noha a Hanjinnak van saját konténere is a hatalmas logisztikai rendszerben.
Ettől még az is súlyosabb gond, hogy a Hanjin a konténerhajókat csupán lízingelte, ezért ugyebár a bank tulajdonosok is hatalmasat bosszankodnak majd.
Ugyanis a tulajdonuk nem termel már pénzt nekik a veszteség kellős közepén.
Nemrégiben egy bizonyos bírói döntés úgy határozott, hogy a cég azonnal vigye vissza a hajókat a tulajdonosoknak.
A fentiek egy bolsevista-kommunista alapokon nyugvó ismérvek, amely nem tiszteli a magántulajdont és a vállalkozásokat.
A kapitalizmus ópiuma mindenképpen visszaüt, ha ilyeneket írnak a balosok.
Csak gondoljunk bele, hogy milyen termékeket kaphattunk a Hanjin cég jóvoltából egyesesen otthonainkba. Mennyi ember munkáját támogatta a Hanjin, amikor időbe beérkezett a termék a gyárba, ahol dolgoztunk és munkánkat tovább folytattuk.
Nyilván valóan a Hanjin kapuban álló csődje a háttérhatalom bolsevista alapokon nyugvó és alaposan kidolgozott taktikája.
A tények ugyan valójában arról szólnak, hogy nem biztos, hogy egyes hajókról a legénység embereinek egy része hazatér karácsonyra. Ugyanis Dél-Korea, vallás nélküli keresztény ország.
Hogy létezik a kereszténység vallás nélkül? Bízunk benne, hogy erre mindenki rá fog jönni.
Forrás: index.hu
Hozzászólások