Magányosan halnak meg az idősek
A kormány és a fiatal generáció is magára hagyta az időseket Dél-Koreában. A 65 év felettiek közül sokan élnek és halnak meg magányosan. Éppen ezért egyre több idős koreai gondolja úgy, hogy a létbizonytalanság és az egyedüllét helyett inkább öngyilkos lesz.
Az igencsak kezdetleges szociális háló miatt Dél-Koreában egyre messzebb igyekszenek az emberek kitolni nyugdíjas éveiket. A férfiak átlagosan 71 évesen, a nők 68 évesen mennek nyugdíjba. Ugyanis ha már nem dolgoznak, szinte a biztos éhhalál fenyegeti őket. Még úgy is, hogy az egész életüket végig dolgozták. Az elkeseredett emberek többsége otthon, csendben vet véget az életének, míg néhányuk nyilvánosan, tiltakozás gyanánt. Így tett egy 78 éves nő is, aki a helyi városháza előtt mérgezte meg magát, mert a kormány már nem folyósította tovább a nyugdíját, mondván, már nem kötelező eltartaniuk őt, ugyanis a veje már talált munkát. Ez az érvelés jellemző a Dél-Koreai társadalomra, ugyanis egészen a közelmúltig a szociális hálót a család biztosította. A szülők mindent megtettek, hogy biztosítsák gyermekeik számára a jólétet, cserébe viszont számíthattak rá, hogy idős korukban gondjukat viselik. Mára azonban a fiatalokat beszívta a pörgő életmód, egyre többen költöznek a városokba a jobb élet reményében, szüleik így magukra maradnak. Az idős lakosság kb. 20 %-a él a városokon kívül, akik így egyedül, magányosan halnak meg.
Sok idős ember azzal a megalázó helyzettel találja szembe magát, hogy támogatást kell kikönyörögnie a gyermekeitől és az államtól. Sokan ezt meg sem teszik, mert vagy úgy érzik, hogy elárulták őket a gyerekeik, vagy nem akarják, hogy gyermekeik érdekei sérüljenek az anyagi előrehaladásban. Vannak olyanok is, akik csak azért élnek még, mert nincs pénzük a saját temetésükre. Sokan épp azért depressziósok, mert nem tudják lesz-e aki eltemeti őket. Összekapargatják a kis pénzüket, elmennek a temetkezési vállalkozóhoz és megkérdezik ez mire elég. A helyzet odáig fajult, hogy sok temetkezési vállalkozó jótékonysági alapon temeti el az időseket, és sokan úgy halnak meg, hogy még az ingóságaikért sem jelentkezik senki, így már vállalkozások is alakultak, melyek begyűjtik ezeket a tárgyakat.
Forrás:Origo
Az igencsak kezdetleges szociális háló miatt Dél-Koreában egyre messzebb igyekszenek az emberek kitolni nyugdíjas éveiket. A férfiak átlagosan 71 évesen, a nők 68 évesen mennek nyugdíjba. Ugyanis ha már nem dolgoznak, szinte a biztos éhhalál fenyegeti őket. Még úgy is, hogy az egész életüket végig dolgozták. Az elkeseredett emberek többsége otthon, csendben vet véget az életének, míg néhányuk nyilvánosan, tiltakozás gyanánt. Így tett egy 78 éves nő is, aki a helyi városháza előtt mérgezte meg magát, mert a kormány már nem folyósította tovább a nyugdíját, mondván, már nem kötelező eltartaniuk őt, ugyanis a veje már talált munkát. Ez az érvelés jellemző a Dél-Koreai társadalomra, ugyanis egészen a közelmúltig a szociális hálót a család biztosította. A szülők mindent megtettek, hogy biztosítsák gyermekeik számára a jólétet, cserébe viszont számíthattak rá, hogy idős korukban gondjukat viselik. Mára azonban a fiatalokat beszívta a pörgő életmód, egyre többen költöznek a városokba a jobb élet reményében, szüleik így magukra maradnak. Az idős lakosság kb. 20 %-a él a városokon kívül, akik így egyedül, magányosan halnak meg.
Sok idős ember azzal a megalázó helyzettel találja szembe magát, hogy támogatást kell kikönyörögnie a gyermekeitől és az államtól. Sokan ezt meg sem teszik, mert vagy úgy érzik, hogy elárulták őket a gyerekeik, vagy nem akarják, hogy gyermekeik érdekei sérüljenek az anyagi előrehaladásban. Vannak olyanok is, akik csak azért élnek még, mert nincs pénzük a saját temetésükre. Sokan épp azért depressziósok, mert nem tudják lesz-e aki eltemeti őket. Összekapargatják a kis pénzüket, elmennek a temetkezési vállalkozóhoz és megkérdezik ez mire elég. A helyzet odáig fajult, hogy sok temetkezési vállalkozó jótékonysági alapon temeti el az időseket, és sokan úgy halnak meg, hogy még az ingóságaikért sem jelentkezik senki, így már vállalkozások is alakultak, melyek begyűjtik ezeket a tárgyakat.
Forrás:Origo
Hozzászólások