Marokkói bőrgyár tűző napon és a dögszagok között

Rothadó szagok. A késztermékek alapjául szolgáló eredeti állati bőröket brutális körülmények között dolgozzák fel az emberek.

Az állatokról lenyúzott nyersbőrt Marokkóban az emberek készbőrré alakítják, ami sok termék alapanyaga lehet. A bőrök nedvesen könnyen rothadnak, szárazon pedig törnek, mint a ropi.





Az állati bőrfajták leginkább juhoktól és marháktól származnak. Erre az egy helyre hozzák a rengeteg állatbőrt, ahol folyamatokat hajtanak rajta végre, méghozzá a cserzést. Ez a folyamat a bőrkészítésnek az „ékszere”, hiszen innentől kezdve az állatbőrből akár bármit lehet készíteni. A cserzéssel elősegítik a fehérjerostok erősítését és a mikroorganizmusok enzimjeinek ellenáll a bőr. Továbbá az állati bőr, ha ezeken a folyamatokon átesik, akkor nem rothad tovább és az víznek is ellenáll, mert ebből is sokkal kevesebbet szív magába.



A cserzés folyamata előtt az állati bőrt nátronmészbe teszik, amelynek összetevője az oltott, oltatlan mész és maga nátron. A háromkomponensű folyadékban a bőrök áznak, de mindennap meg kell forgatni. Ezt követően még két napig kell ázniuk fehér mészben. Utána a bőröket még két napig bele helyezik víz, konyhasó és kén megfelelő keverékébe. Amikor a bőr ebből a folyadékból kikerül, kifeszítik pár órára és ezután következik csak a cserzés.



A legutolsó folyamat tart a legrövidebb ideig, mert a cserlében a bőrt öt órán keresztül áztatják, majd ezután következik a természetes festékkel való bevonása, ami lehet sáfrány is.



































Forrás: erdekesvilag.hu