Megszületett az első csúcstechnológiával tervezett csecsemő
Connor Levy az első olyan kisbaba, akinek teljes genomját abszolút megszűrték a beültetés előtt. Ez úgy volt lehetséges, hogy Connor testen kívüli megtermékenyítéssel, IVF technológiával fogant.
A fejlett országokban az in vitro fertilizáció technikával létrehozott „lombikbébi”- programok nem ritkák. Sőt, olyan gyakoriak, hogy 100 gyerekből 1-5 szinte biztos, hogy ezzel az eljárással fogant. A módszer során egy tejesen érett petét vesznek ki, amit laboratóriumi, steril körülmények között a partner spermiumával termékenyítenek meg, majd 3-5 nap elteltével az embriót a méhbe ültetik. Annak ellenére, hogy mindez nagyon professzionálisan hangzik, mégsem elég sikeres, mivel az így létrehozott embriók nagy része különböző okok miatt mégsem kerül beültetésre, illetve a beültetett embrióknak csupán nyolcvan százalékából lesz sikeresen világra hozott csecsemő.
Connor Levy szüleivelA természetes teherbe esés állapotához hasonlóan, ebben az esetben is számít az édesanya kora: minél idősebb ugyanis, annál nagyobb esély van arra, hogy kóros elváltozás alakuljon ki. Dagan Wells szerint, aki az Oxford Egyetem munkatársa, a negyvenes éveik elején járó nők között már 75 százalékos ez az arány. Külön problémát jelent, hogy mikroszkóp alatt a kóros embriók is normálisnak látszanak. Dagan Wells szerint éppen ezért egy olyan módszerre van szükség, ami pontosabban kimutatja az esetleges elváltozásokat.
Connor Levy esetében már új eljárást alkalmaztak, ami a következőképpen alakult: hét darab, ötnapos embrióból kivettek néhány sejtet, majd kivonták ezek DNS-ét. Az így kapott mintákat összehasonlították egészséges sejtek mintáival, hogy kiderülhessen melyik sejt tartalmazott egészséges és melyik hibás géneket. A 7 embrióból 3 bizonyult teljesen egészségesnek, ebből egyet ültettek be az anyaméhbe. Így született meg Connor. Egy másik nő hamarosan szintén ezzel a technikával ad életet gyermekének. Mindkét anya maximálni akarta a sikeres gyermekáldás esélyeit.
A módszer kidolgozói szerint, a preimplantációs genetikai szűrés jóvoltából csökkenthetők a „program” költségei is, mivel több embriót lehet egyszerre szűrni általa.
Sajnos azonban ez a technika se nyújt mindenkinek megoldást, ugyanis a negyven évnél idősebb párok esetében nagyon kis esély van arra, hogy egészséges embrióra bukkanjanak. Ugyanakkor a fiatalabbaknál viszont nőhet a sikeres terhesség aránya.
Az orvostudománynak és genetikának ez a módszere, amellett, hogy tudományosan nagy jelentőséggel bír, ismét felhívja a figyelmet a genetikai információkkal való manipulálás lehetőségére. Holland kutatók év elején arról publikáltak, hogy egy DNS-minta alapján, megállapítható a minta tulajdonosának haj- és szem színe is. Ennek elsősorban a kriminalisztikai eljárások során veszik hasznát a nyomozók, amikor ismeretlen tettes után kutatnak. Ugyanez a holland kutatócsoport jelenleg azon munkálkodik, hogy DNS-minta alapján a mintatulajdonos arcvonásai is kideríthetőek legyenek.
A rotterdami Erasmus Kutatóközpont professzora, Manfred Kayser azt nyilatkozta a New Scientist folyóiratnak, hogy tesztjeik egyre érzékenyebbek, ugyanakkor attól, hogy valami tudományosan és technikailag lehetséges, nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is kell tenni. Ezáltal szintén a genetikai manipulálás lehetőségének veszélyeire hívta fel ő is a figyelmet.
A világ véleménye megoszlik a preimplantációs eljárás kapcsán. Ezt a technikát elsősorban indokolt esetben alkalmazzák. Sokan úgy gondolják, hogy nem szabad, hogy a természetes szelekció másodlagossá váljon a genetikai szelekcióhoz képest, különben hamarosan a sci-fik irreális világában találhatnánk magunkat.
Forrás: Nol.hu
Hozzászólások