Miért február 24-e a szökőnap?
Mi az oka annak, hogy nem február 29-e a különleges nap?Minden negyedik évben egy nappal tovább tart a február azért, hogy a naptár és a csillagászat vagy az évszakok szerinti idő szinkronba kerüljön, ám ez nem jelenti azt, hogy február 29-e a szökőnap, ugyanis az valójában február 24-e.
A szökőnap egy toldaléknap, ami a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába kerül be. Február 24-e ilyenkor megduplázódik, tehát Mátyás névnapja, és az utána következő névnapok egy nappal elcsúsznak, vagyis a mai napon senki sem ünnepli a névnapját.
Arra a magyarázatot, hogy miért február 24-e a szökőnap, az ókori Rómában kell keresnünk, ugyanis időszámításunk előtti 46-ban Julius Ceasar megreformálta a római naptárt úgy, hogy bevezette a 12 hónapos változatot. Ez ugyanakkor volt, amikor elnevezett magáról egy hónapot.
Ceasar rendelte el azt is, hogy minden negyedik évben kétszer számolják február 24-ét, hogy ezzel ellensúlyozza azt, hogy nem minden naptári év pontosan 365 nap, hanem nagyjából 6 órával több, amiből négyévente jön ki egy nap.
Február 24-e azért lett szökőnap, mert Ceasar döntése előtt, a régi római naptár 10 hónapból állt, a február pedig 23 napos volt. Ezt követte a 22 vagy 23 napos szökőhónap, ráadásul a római naptár szerint márciusban kezdődött az új év, tehát nem a december, hanem a február volt az utolsó hónap. Mivel ez túl volt bonyolítva, ezért a Ceasar-féle reform jól jött, ám a szökőnap oda került, ahol addig a szökőhónap kezdődött.
(Forrás: life.hu, evamagazin.hu)
A szökőnap egy toldaléknap, ami a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába kerül be. Február 24-e ilyenkor megduplázódik, tehát Mátyás névnapja, és az utána következő névnapok egy nappal elcsúsznak, vagyis a mai napon senki sem ünnepli a névnapját.
Arra a magyarázatot, hogy miért február 24-e a szökőnap, az ókori Rómában kell keresnünk, ugyanis időszámításunk előtti 46-ban Julius Ceasar megreformálta a római naptárt úgy, hogy bevezette a 12 hónapos változatot. Ez ugyanakkor volt, amikor elnevezett magáról egy hónapot.
Ceasar rendelte el azt is, hogy minden negyedik évben kétszer számolják február 24-ét, hogy ezzel ellensúlyozza azt, hogy nem minden naptári év pontosan 365 nap, hanem nagyjából 6 órával több, amiből négyévente jön ki egy nap.
Február 24-e azért lett szökőnap, mert Ceasar döntése előtt, a régi római naptár 10 hónapból állt, a február pedig 23 napos volt. Ezt követte a 22 vagy 23 napos szökőhónap, ráadásul a római naptár szerint márciusban kezdődött az új év, tehát nem a december, hanem a február volt az utolsó hónap. Mivel ez túl volt bonyolítva, ezért a Ceasar-féle reform jól jött, ám a szökőnap oda került, ahol addig a szökőhónap kezdődött.
(Forrás: life.hu, evamagazin.hu)
Hozzászólások