Műhúst, rovarokat és nyomtatott ételeket fog enni a közel 11 milliárd ember

Az ENSZ szerint 10,9 milliárd ember fog élni a Földön, mire elérjük az évszázad végét. A táplálást nagy valószínűséggel tengeri moszattal, műhússal és 3D-s nyomtatókkal tervezik megoldani.

Kérdés, hogy vajon az emberi szervezet fogja-e bírni ezt a gyökeres élelmiszer minőségi változását?



Tények

Egy ENSZ prognózis szerint a világ népessége 2050-re meg fogja haladni a 9,6 milliárd főt, a század végére pedig akár elérheti a 11 milliárd főt. Global Harvest Initiative szerint már 2050-re elég komoly ellátási problémák lesznek. Tudnunk kell, hogy a szervezet a világ élelmiszeripari vállalatait tömöríti! A Global Harvest Initiative szerint azonnal cselekedni kell!



Felmerült az alultápláltság problémájának „lobogtatása”, amely miatt sürgőssé válik az alternatív élelmiszerek előállítása. Ennek jövőjét pedig a laboratóriumokban előállított műhús, rovarok, algák, 3D-s módszerrel előállított „ételek” oldanák meg.

Az ilyen ételek fogyasztására már meg van az ésszerű magyarázat.

„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben. Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak” – állítja, egy bogártani professzor, (bogármester) Arnold van Huis, aki már publikált Ehető rovarok című tanulmányában.

Az igaz, hogy a rovarevés szerte a világon már nagyon elterjedt, legfőképpen Afrikában és Ázsiában. Azonban a fejlődő országok egyre jobban átveszik az európai emberek étkezési szokásait és ez meglehetősen negatív hatással van egészségükre.

„A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben” – tette hozzá a professzor.



Laboratóriumi környezetben előállított hús

Brent Taylor a növényalapú „műhús” fejlesztője és a Beyond Meat társalapítója rendkívül fontos okokkal állt elő.

“Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban. Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is), és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára” – mondja Taylor.

A laboratóriumi technológia egyelőre még nagyon költséges és a fejlődést nem támogatja. Egy hamburger husi előállítási költsége 2013-ban 250.000 dollárt tett ki.

Az emberi szervezet arra van „programozva”, hogy mindenféleképpen szüksége van állati fehérjére. A fejlődő országokban a gyermekek és anyák azonban sajnos nem jutnak elég állati fehérjéhez, ami nagy problémákat okoz. Súlyos ásványanyag hiányban szenvednek, ami az éhhalál útját elősegíti.

„A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e?” – nyilatkozta Rachel Kerr, aki már dolgozott egy táplálkozási programban Kelet-Afrikában.



Tengeri moszat és az alga

“A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás. Nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok. Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét” – mondja Dr. Craig Rose tengerbiológus, aki a Tengeri Alga Egészség Alapítványt alapította.

A tengerbiológus szerint az alga és moszat jó üzleti lehetőséget nyújtana a fejlődő országok növekedésében. Nagyszerű lehetőség lenne, ha ezeket a termékeket árusítani tudnák piacokon és az üzletekben.

A parti közösségek Ázsia és Afrika hosszú évekig profitálhatna ezeknek a termékeknek a forgalmazásából.

A FAO szerint ahhoz, hogy az embereket ellássák algákkal és moszatokkal, az embereket meg kellene ismertetni azok tápláló és jótékony hatásával. El kellene oszlatni azt a tévhitet is, hogy az alga és moszat kizárólag a szegény emberek eledele.



Mi is az a 3D-be nyomtatott kaja?

A kutatók meg vannak győződve, hogy a jövőben a 3D technológiával hatékonyan lehet segíteni az emberek etetését a harmadik világban. Természetesen ezt követően a fejlett országokban is, ki lenne pipálva az élelmiszer probléma.

Azok számára, akik nincsenek az anyagi helyzet magaslatán. Ugyebár a felső szintűek továbbra is nagy valószínűséggel a természetes húsokat, zöldségeket és gyümölcsöket fogják fogyasztani.

Jelen időben a fejlesztések ott tartanak, hogy az élelmiszernek szánt adalékokat porrá zúznák, még a szállítás előtt és helyszínen dolgoznák őket össze különféle élelmiszer komponensekkel (kakaó, mogyoró). Ezt követően nincs más hátra, mint egy speciális fúvókán keresztül juttatnák be a 3D-s nyomtatóba, ahol a program bármilyen ételt elő tud állítani. Legyen az hamburger, pizza, gyros, vagy akár egy frankó steak.



Ezzel a taktikával még az élelmiszer válságok ideje alatt is be lehetne tömni az egyszerű, szegény ember száját.

Forrás: erdekesvilag.hu