Muszlimok átlagban ennyire aluliskolázottak a keresztényekhez képest
A Pew Research Center kutatóintézet felmérést végzett a közelmúltban. Ebben azt nézték meg, mennyire iskolázottak a muszlimok a vele egykorú keresztényekhez illetve zsidókhoz képest.
Ez még akkor is szembetűnő, ha ugyanabból a térségből származnak.
Az amerikai intézet decemberben közölte a kutatást, amely azt vizsgálta, hogy globálisan mennyire iskolázottak az egyes vallások tagjai.
Az intézet 5 világvallást elemzett, ezek a keresztény, iszlám, zsidó, buddhista és hindu, ezenfelül az összehasonlítás miatt az ateistákat, azaz a vallástalanokat, is belevették a reprezentatív mintába. A felmérésben összesen 151 ország vett részt.
A kutatásnak két kulcsfontosságú témája volt, amelyek egy átlagos tagja a fent említett vallásoknak érintkezett-e egyáltalán a formális oktatással, és ha igen, akkor hány évet töltött el benne?
A kutatóintézet vizsgálata szerint a magukat vallástalannak tartókkal együtt a 25 évnél idősebb válaszadók együttes, formális oktatásban eltöltött éveinek átlaga valamivel több, mint 7 és fél év. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig voltak egy hivatalos intézményben, amely az iskolázottságukat növelte.
A keresztények és a zsidók mutatói azonban ettől jóval magasabbak. A 7,7-es iskolázottsági mutatóhoz képest a zsidók átlagban 13,4 évet töltenek egy oktatási intézményekbe, míg a keresztények átlagban 9,3-at.
Ez a két adat is azt támasztja alá, hogy igazából kikre épül az európai és nyugati civilizáció kultúrája, vagyis a magasan iskolázott, vallásos emberekre.
Azért azt meg kell jegyezni, hogy a magukat vallástalanként megnevezőknek is átlag feletti, azaz 8,8 év oktatási intézményekben eltöltött idejük volt. A zsidók és a keresztények pedig több évet azzal töltenek, hogy képezzék magukat.
Milyen az iskolázottságuk az Európába áramló muszlimoknak?
A Pew Research szerint a muzulmánok iskolázottsági szintje messze alulmarad az átlagtól, ami azt jelenti, hogy 5,6 évet töltenek a formális oktatásban. A kutatás szerint azonban a Közel-Keleten élő iszlamisták a globális muszlimok átlagát még jobban leviszik
Az az érvelés azonban nem ad magyarázatot a jelenségre, hogy a Közel-Keleten nagyobb a szegénység. Emiatt az ott élő muszlimok önhibájukon kívül esnek el a formális oktatástól. A kutatók ezért a felmérésben gondot fordítottak arra, hogy olyan térségekben hasonlítsák össze a keresztények és a muszlimok iskolázottsági adatait, ahol eleve kevesebb ilyen lehetőséget kapnak az ott élők.
Erre példa a Szubszaharai Afrika, azaz a Fekete-Afrika térsége, amely az afrikai kontinens Szaharától délre eső része. Az itt lévő országok nagy része nem tud minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas életszínvonallal és az állam által biztosított jóléti rendszer sincs.
Fekete-Afrikában azonban keresztények és muszlimok is élnek, így egy mintavételi eljárással feltérképezhető, hogy mely vallás kulturális örökségében erősebb az oktatás, vagyis az iskolázottság és a műveltség kérdése.
A Pew Research kutatása alapján bár a térség által biztosított feltételek azonosak, a keresztények általános iskolázottsága itt is jóval felülmúlja a muzulmánokét.
Átlag iskolázottsági évek száma a férfiaknál és a nőknél az egyes vallások alapján
A muzulmán közösségekben a nők iskolázottsága még az aluliskolázott muszlim férfiaknál is alacsonyabb. A keresztény, zsidó és ateista közösségekben azonban a nők és a férfiak iskolázottsági különbsége alig jelenik meg.
Mi a helyzet az Európában élő muszlimokkal?
Az Európában élő muszlimok iskolázottsági mutatói magasabbak, mert a kontinens szociális intézményei már megkezdték a generációs felzárkóztatást. A muszlimok Európában több lehetőséget kapnak és vesznek részt valamilyen oktatásban, mint a Közel-Keleten élő társaik.
Ez pedig Európa érdeme és nem a muszlim kultúráé. Ezért feltehetjük azt a kérdést, hogy megéri-e Európa számára ekkora árat fizetni, hogy az intézményeinken át oktassuk a migrációs hullámmal érkező iszlamistákat?
Forrás: 888.hu.
Ez még akkor is szembetűnő, ha ugyanabból a térségből származnak.
Az amerikai intézet decemberben közölte a kutatást, amely azt vizsgálta, hogy globálisan mennyire iskolázottak az egyes vallások tagjai.
Az intézet 5 világvallást elemzett, ezek a keresztény, iszlám, zsidó, buddhista és hindu, ezenfelül az összehasonlítás miatt az ateistákat, azaz a vallástalanokat, is belevették a reprezentatív mintába. A felmérésben összesen 151 ország vett részt.
A kutatásnak két kulcsfontosságú témája volt, amelyek egy átlagos tagja a fent említett vallásoknak érintkezett-e egyáltalán a formális oktatással, és ha igen, akkor hány évet töltött el benne?
A kutatóintézet vizsgálata szerint a magukat vallástalannak tartókkal együtt a 25 évnél idősebb válaszadók együttes, formális oktatásban eltöltött éveinek átlaga valamivel több, mint 7 és fél év. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig voltak egy hivatalos intézményben, amely az iskolázottságukat növelte.
A keresztények és a zsidók mutatói azonban ettől jóval magasabbak. A 7,7-es iskolázottsági mutatóhoz képest a zsidók átlagban 13,4 évet töltenek egy oktatási intézményekbe, míg a keresztények átlagban 9,3-at.
Ez a két adat is azt támasztja alá, hogy igazából kikre épül az európai és nyugati civilizáció kultúrája, vagyis a magasan iskolázott, vallásos emberekre.
Azért azt meg kell jegyezni, hogy a magukat vallástalanként megnevezőknek is átlag feletti, azaz 8,8 év oktatási intézményekben eltöltött idejük volt. A zsidók és a keresztények pedig több évet azzal töltenek, hogy képezzék magukat.
Milyen az iskolázottságuk az Európába áramló muszlimoknak?
A Pew Research szerint a muzulmánok iskolázottsági szintje messze alulmarad az átlagtól, ami azt jelenti, hogy 5,6 évet töltenek a formális oktatásban. A kutatás szerint azonban a Közel-Keleten élő iszlamisták a globális muszlimok átlagát még jobban leviszik
Az az érvelés azonban nem ad magyarázatot a jelenségre, hogy a Közel-Keleten nagyobb a szegénység. Emiatt az ott élő muszlimok önhibájukon kívül esnek el a formális oktatástól. A kutatók ezért a felmérésben gondot fordítottak arra, hogy olyan térségekben hasonlítsák össze a keresztények és a muszlimok iskolázottsági adatait, ahol eleve kevesebb ilyen lehetőséget kapnak az ott élők.
Erre példa a Szubszaharai Afrika, azaz a Fekete-Afrika térsége, amely az afrikai kontinens Szaharától délre eső része. Az itt lévő országok nagy része nem tud minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas életszínvonallal és az állam által biztosított jóléti rendszer sincs.
Fekete-Afrikában azonban keresztények és muszlimok is élnek, így egy mintavételi eljárással feltérképezhető, hogy mely vallás kulturális örökségében erősebb az oktatás, vagyis az iskolázottság és a műveltség kérdése.
A Pew Research kutatása alapján bár a térség által biztosított feltételek azonosak, a keresztények általános iskolázottsága itt is jóval felülmúlja a muzulmánokét.
Átlag iskolázottsági évek száma a férfiaknál és a nőknél az egyes vallások alapján
A muzulmán közösségekben a nők iskolázottsága még az aluliskolázott muszlim férfiaknál is alacsonyabb. A keresztény, zsidó és ateista közösségekben azonban a nők és a férfiak iskolázottsági különbsége alig jelenik meg.
Mi a helyzet az Európában élő muszlimokkal?
Az Európában élő muszlimok iskolázottsági mutatói magasabbak, mert a kontinens szociális intézményei már megkezdték a generációs felzárkóztatást. A muszlimok Európában több lehetőséget kapnak és vesznek részt valamilyen oktatásban, mint a Közel-Keleten élő társaik.
Ez pedig Európa érdeme és nem a muszlim kultúráé. Ezért feltehetjük azt a kérdést, hogy megéri-e Európa számára ekkora árat fizetni, hogy az intézményeinken át oktassuk a migrációs hullámmal érkező iszlamistákat?
Forrás: 888.hu.
Hozzászólások