Nem a diplomás muszlimok áramlanak Európába, hanem a képzetlenek
A Migrációkutató Intézet vezető kutatója Speidl Bianka állítása szerint a gyalog érkező migránsok többsége kétkezi munkás.
A kontinensen a diplomás muszlimokra nagy szükség lenne, mégis a képzetlen tömegek jönnek. A nyugat-európai egyetemeknek pedig kapacitás hiányában nem tudják átképezni a muszlimokat.
A szakértő a Vasárnapi Újság műsorban nyilatkozott, amelyben elmondta, hogy a zsidók iskolázottsága kimagasló eredményű évszázados hagyomány. Ennek pedig az az oka, hogy a kisebbségben élő emberek számára az előrejutás és a társadalmi presztízs megszerzésének módja mindig is a tanulás volt. Ilyenek például a muszlim országokban élő keresztények.
.jpg)
Azonban a kultúrában, vallási hagyományokban vannak gyökeres különbségek. A család szempontjából például a muszlim országokban nem foglalkoznak a nők annyira a iskoláztatásával.
Az iszlámban az iskolarendszer és az oktatási módszertan alapja a magolás, az emberek memóriája viszont elég jó. Egy iskolázatlan muszlimnak az auditív memóriája ezért jobb lehet, mint egy iskolázott európaié. Speidl Bianka szerint mindez nevelés és kultúra kérdése.
A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy ha egy muszlim kezébe vesz egy könyvet, akkor bemagolja annak tartalmát szóról-szóra. Ezért van az, hogy ha Európába jönnek tanulni, az orvos- és természettudományi karokon jól teljesítenek.
Ezzel szemben azoknál a szakoknál, ahol inkább kritikai gondolkodás szükséges és önálló véleményalkotás, hátrányba kerülnek és lemaradnak.
A muszlim országokban az oktatás színvonala elég eltérő. Libanonban a felsőoktatási rendszer kiváló, egy libanoni muszlim 2-3 nyelvet is beszél. Más országokban az oktatás színvonalát nagymértékben meghatározza a demográfiai robbanás.
.jpg)
Szíriában az egyetemeken például a diákoknak nem sok kapcsolatuk van a professzorukkal, mert egy előadásra több százan járnak be és vizsgázni csak írásban kell. Ezért az oktatás tömegjelleggel folyik és az egyéni fejlődés esélye kevés.
A muszlimoknak a hallás utáni memóriájuk jó, ezért hozzánk képest előnyük van az új nyelvek megtanulásában. Így ha belátható számú muszlim érkezett volna, akkor a befogadó országoknak hasznára válhattak volna, de ekkora tömegben ez nem lehetséges.
A tömegek beözönlésével azonban elenyészően kevés azok száma, akik diplomásként gyalog érkeznek Európába. A szakértő szerint inkább kétkezi munkások jönnek, de a muszlimok nagyon ügyesek a kézműves munkákban, azonban Európában erre most nincs igény.
A muszlimokat az európai oktatási rendszerbe nagy erőfeszítéssel lehetne beilleszteni, de erre nincs meg a kellő kapacitás még Nyugat-Európában sem.
Forrás: 888.hu
A kontinensen a diplomás muszlimokra nagy szükség lenne, mégis a képzetlen tömegek jönnek. A nyugat-európai egyetemeknek pedig kapacitás hiányában nem tudják átképezni a muszlimokat.
A szakértő a Vasárnapi Újság műsorban nyilatkozott, amelyben elmondta, hogy a zsidók iskolázottsága kimagasló eredményű évszázados hagyomány. Ennek pedig az az oka, hogy a kisebbségben élő emberek számára az előrejutás és a társadalmi presztízs megszerzésének módja mindig is a tanulás volt. Ilyenek például a muszlim országokban élő keresztények.
Azonban a kultúrában, vallási hagyományokban vannak gyökeres különbségek. A család szempontjából például a muszlim országokban nem foglalkoznak a nők annyira a iskoláztatásával.
Az iszlámban az iskolarendszer és az oktatási módszertan alapja a magolás, az emberek memóriája viszont elég jó. Egy iskolázatlan muszlimnak az auditív memóriája ezért jobb lehet, mint egy iskolázott európaié. Speidl Bianka szerint mindez nevelés és kultúra kérdése.
A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy ha egy muszlim kezébe vesz egy könyvet, akkor bemagolja annak tartalmát szóról-szóra. Ezért van az, hogy ha Európába jönnek tanulni, az orvos- és természettudományi karokon jól teljesítenek.
Ezzel szemben azoknál a szakoknál, ahol inkább kritikai gondolkodás szükséges és önálló véleményalkotás, hátrányba kerülnek és lemaradnak.
A muszlim országokban az oktatás színvonala elég eltérő. Libanonban a felsőoktatási rendszer kiváló, egy libanoni muszlim 2-3 nyelvet is beszél. Más országokban az oktatás színvonalát nagymértékben meghatározza a demográfiai robbanás.
Szíriában az egyetemeken például a diákoknak nem sok kapcsolatuk van a professzorukkal, mert egy előadásra több százan járnak be és vizsgázni csak írásban kell. Ezért az oktatás tömegjelleggel folyik és az egyéni fejlődés esélye kevés.
A muszlimoknak a hallás utáni memóriájuk jó, ezért hozzánk képest előnyük van az új nyelvek megtanulásában. Így ha belátható számú muszlim érkezett volna, akkor a befogadó országoknak hasznára válhattak volna, de ekkora tömegben ez nem lehetséges.
A tömegek beözönlésével azonban elenyészően kevés azok száma, akik diplomásként gyalog érkeznek Európába. A szakértő szerint inkább kétkezi munkások jönnek, de a muszlimok nagyon ügyesek a kézműves munkákban, azonban Európában erre most nincs igény.
A muszlimokat az európai oktatási rendszerbe nagy erőfeszítéssel lehetne beilleszteni, de erre nincs meg a kellő kapacitás még Nyugat-Európában sem.
Forrás: 888.hu
Hozzászólások