Okkal tervezik kényelmetlenre a városi köztereket

Gordan Savič és Selena Savić kiderítette, hogy nem ízlésficam miatt csúnyák a padok, korlátok és támaszkodók. Amikor a városban járunk, de megállunk kicsit pihenni, vagy leülünk a padra, amíg nem jön a busz, akkor gyakran moroghatunk, hogy milyen kényelmetlen korlátokat, támaszkodókat és padokat helyeztek ki a közterekre, a tervezőnek pedig biztos nincs ízlése, ezért találta ki ezeket.

Az igazság azonban az, hogy oka van annak, hogy kényelmetlenek a városi köztere elemei. Ennek a háttérnek egy montenegrói pár, Gordan Savič és Selena Savić járt utána, majd Kényelmetlen design címmel könyvet írtak arról, hogy miért nem kényelmesek a tömegközlekedési megállókba vagy utcán bárhova telepített padok, támaszkodók, egyéb köztéri elemek.

A pár néhány évvel azt követően vágott bele a projektbe, hogy Hollandiába költöztek, ahol rendkívül kényelmetlenek a közterek. Gordan Savič és Selena Savić nemcsak Rotterdamban vizsgálódott, hanem Bécsben, Hágában és Lausanne-ban is.

A projekt célját így fogalmazták meg:

„Érdekelni kezdett, hogy általános stratégiáról van-e szó, esetleg iskola is van, ahol azt tanítják, hogy hogyan lehet kényelmetlenre tervezni a köztereket, és milyen hatással van a városi életre ez a dizájn?”

Gordan Savičić és Selena Savić kutatása sikeres volt, hiszen több csúnya, kényelmetlen köztéri elem háttérét sikerült kideríteniük.

A karospad: A karosszék egy nagyon kényelmes találmány, ám ezzel szemben a karospad nem ezt a célt szolgálja, ugyanis ennek a köztéri elemnek a kialakításakor az volt cél, hogy távol tartsa a deszkásokat és aludni se lehessen rajta.

A karospad esetében olyan verzióval is találkozhatunk, amelyre ülésenként szerelnek a két oldalra nagyobb peremet, ami még jobban ellehetetleníti a rajta történő alvást. Ugyanakkor arra is jó, hogy megmutassa a pimasz személyeknek, hogy hol a határ. Nyilvános ülőhelyekre szerelt fémdarabok: Felmerült már bennünk a kérdés, hogy mi értelme van a megmunkált fából készült padra ilyet feltenni? A válasz egyszerű, ugyanis így akarják távol tartani a gördeszkásokat és egyéb extrém sportolókat, mert a padka tökéletes lenne a deszkásoknak arra, hogy végigcsússzanak rajta, de a felszerelt akadály miatt ez nem lehetséges. Kemény, hideg padok: Saválló acélból készülnek ezek a padok, amik annyira hidegek, hogy még nyáron se szívesen ücsörgünk rajtuk hosszabb távon. Az se véletlen, hogy magasabbra emelik ezeket a köztéri elemeket, ugyanis így nem tudjuk megtámasztani rajta a lábunkat. Injekcióellenes kék fény: A kábítószerezőket tartják távol a nyilvános illemhelyektől ezzel a módszerrel, ugyanis a kék fényben rosszabbul látszanak az erek, ezért azokat nehezebb eltalálni az injekciótűvel.

Japánban egy másik ok miatt alkalmaznák a megoldást, ugyanis több vasútállomáson az öngyilkosságok számát szeretnék csökkenteni. A terv még kísérleti fázisban van, de a japánok abban reménykednek, hogy a kék fény nyugtatóan hat az emberekre, akik közül így kevesebben akarják majd a vonat elé vetni magukat. Dörzspapír-szerű bevonat korlátokon: Ennek a kialakításnak az oka az, hogy a járókelők ne kapaszkodjanak a korlátba. Ez a higiénia szempontjából volt jó ötlet a kivitelezőktől. Emellett igencsak csúszós a bevonat, amin nehéz mászni, tehát az öngyilkosjelölteket is elrettentheti. Hajlított, padszerű támaszkodók: A budapesti nagykörúton, a megállókban találkozhatunk a hajlított, padszerű támaszkodókkal, amelyek arra jók, hogy addig nekitámaszkodjunk, amíg nem jön a villamos. A kivitelezők ezzel a megállóban történő éjszakázást akadályozzák meg. Rotterdamban más nyilvános helyeken is alkalmaznak hasonló köztéri elemet. Mászásellenes falbevonat: A falra felvitt olajos festék csúszóssá teszi a felületet, emiatt a mászni vágyóknak elmegy tőle a kedvük. Amennyiben valaki annyira vállalkozókedvű, hogy mégis próbálkozik, akkor annak a kéznyomai a falon maradnak.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)