Szánalmas valóság, hogy az emberek mások szerencsétlenségén, nyomorúságán vigasztalódnak a Facebookon

Szerencséseknek képzelhetjük magunkat, ha nem egy katasztrófa áldozatai lehetünk, vagy nem egy háborúéi. Ekkor úgy megnyugszunk, szerencsétlenül járt emberek sorsán pedig csemegézünk.

A fenti mondat félreértésre ne adjon okot. Egyszerűen ilyenek vagyunk mi mindannyian, az emberek. Kritizálunk, észt osztunk a bajba jutottaknak nagy mellénnyel, majd ha rossz napunk van, akkor csemegézünk a Fészbukon (Facebook) ismerőseink között, akik kiadják magukat annak, hogy ők milyen rossz helyzetben vannak. Azonban ezek az emberek nem valószínű, hogy tudják, hogy kik azok, akik szánják őket, vagy éppen örülnek azon, hogy bajba estél. No, nem azért, mert téged nem szeret, hanem azért, mert szerencsésnek érzi magát, hogy ebbe az élet szituációban ő nincs benne.



Ezzel nagyjából mindennel így vagyunk. Katasztrófákkal kapcsolatban, mégis megnézzük kíváncsiságunknál fogva, hogy kit hogy öntött el az árvíz, vagy éppen kibe ütött bele a villám.

Nos, ezt a nagyrakás tényt legújabban az unatkozó tudósok fedezték fel kicsit belepumpálva a tudomány internetes és média világába, hogy miként is működik ez a körforgás.

Az Ohioi Egyetem azt a „zseniális” tesztet hajtotta végre önkéntes egyetemistákon. Úgy szívatták meg őket, hogy random vizsgaeredményeket közöltek velük. A hallgató egy része örömteljes volt, más részük pedig elszontyolodott. Majd mindnyájukat, egy kamu közösségi oldal elé ültették, ahol az ikonokon szerepelt a hallgató vonzósága és sikeressége. Ennek alapján azt kellett eldönteniük, hogy az oldalra ráklikkelnek, vagy sem.



Amikor elemezték a 2 csoport eredményeit és azokat összehasonlították, az derült ki, hogy a vizsga eredményei miatt kiborult diákok olyan profilokat néztek, amelyek sokkal rosszabbak, mint az övéik.

„A legtöbben általában pozitív dolgokat keresünk a közösségi oldalakon. Ám ha sebezhetőnek érezzük magunkat, akkor olyan embereket keresünk a Facebookon, akiknek rossz napjuk van, vagy akik képtelenek magukat pozitív fényben feltüntetni, hogy ettől jobban érezzük magunkat” - állapította meg Dr. Benjamin Jonson a kutatás egyik vezetője.

Erre a felfedezésre mi emberek rá sem jöttünk volna, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az ember így működik.

Forrás: velvet