Színes bőrű nő védte meg az SS-tetoválást viselő férfit a dühös tömegtől – fotók
A mai napig nagy hatást vált ki Mark Brunner fotósorozata - hiszen aktuálisabb, mint valaha. Michigan, 1996: amikor a rasszistáknak visszanyalt a fagyi.
Brunner fotósorozata nem egyszerűen szembenálló felekről mesél, hanem sokkal inkább az arctalan ideológiák mögött megbújó hús-vér szereplőkről. Illetve arról, hogy a kivétel mindig erősíti a szabályt.
Keisha Thomas egészen bal oldalon, még a KKK elleni demonstráció előtt
A BBC elevenítette fel egy fekete nő, Keshia Thomas önfeláldozó és bátor cselekedetét. A fotósorozat a Michigan állambeli Ann Arbor városában készült, 1996-ban, amikor is annak az évnek a júniusában a Ku Klux Klan, az embereket bőrszínük és vallási, illetve egyéb hovatartozásuk miatt megfélemlítő társaság, nagygyűlést tartott a városháza előtt.
Ann Arbor többségében liberális szemléletű lakossága akkor tiltakozásának adott hangot, mintegy 300-an jelentek meg, hogy demonstráljanak a szervezet által vallott elvek és azok nyílt hangoztatása ellen. A Ku-Klux-Klan 17 emberrel képviseltette magát. (Mielőtt arra gondolnánk, nem volt egy nagy fáklyásmenet, jusson eszünkbe, hogy a KKK lényege a rejtőzködő és arctalan fenyegetettségben rejlett. Tagjai nem véletlenül jelentek meg csuklyával a fejükön. A „névtelen igazságszolgáltatás” mindig is egy felsőbbrendű hatalom érzetét volt hivatott erősíteni – például a magyarországi romagyilkosságok esetében is.)
Az 1996-os „antiklánisták” között volt Keisha Thomas is, aki többedmagával egy konföderációs zászlót ábrázoló pólót viselő férfira lett figyelmes. (Az Amerikai Konföderációs Államok, röviden Konföderáció vagy Konföderációs Államok, az Egyesült Államok tizenegy déli állama által létrehozott, 1861 és 1865 között fennállt államszövetség volt. Abraham Lincoln elnöki eskütétele előtt hét állam bejelentette elszakadását az Amerikai Egyesült Államoktól; négy további az amerikai polgárháború kezdete, a Sumter-erőd ostroma után tett így. Az Egyesült Államok a kilépést törvényellenesnek kiáltotta ki és nem ismerte el a Konföderációt. A kilépő államok közül négy hivatalos nyilatkozatot is írt: indokaik között szerepelt a rabszolgatartók fenyegetése és a rabszolgaság tervezett eltörlése is.)
A középkorú fehér férfit egy SS-tetoválás is díszítette, így a kódok alapján erőteljesen KKK-szimpatizánsnak tűnt, bár nem tisztázódott, valóban az-e, a tömegnek ennyi is elég volt. Miután valaki elkiáltotta magát: „Van egy Klán-tag közöttünk!” - a színes bőrű Keishával együtt, üldözőbe vették a férfit. „Öld meg a nácit!” - hangzott el a lelkesítő „szlogen”, s ekkor Keisha Thomas úgy érezte, átestek a ló túlsó oldalára.
Egy váratlan pillanatban a gyűlölködés ellen demonstráló tömeg megszabadult a liberális kontrolltól. Mint akik az elégtételhez az általuk mélyen elítélt nézeteket vallóktól vettek ötletet: a dühös csoport botokkal ütlegelni, majd rugdosni kezdte a földre került férfit.
Keisha Thomas kiszállt a csapatból és védeni kezdte a lincselő tömegtől az ismeretlent. Csak a testemen át! - ez jól látható az elképesztő felvételeken is.
"Mikor a földre teperték, úgy éreztem magam, mintha két angyal nyúlt volna a hónom alá és egyenesen odareptetett volna" – emlékezett vissza az akkor 18 éves Keshia Thomas.
Gyönyörű amerikai abszurd: a helyszínre érkező rendőrséget végül a Ku Klux Klan tagjainak megvédésére hívták ki.
Egy azóta nyugdíjba vonult rendőr így emlékezett az eseményre: "Az arcvédő mögött hallgattam a tömeg kántáló ócsárlását: A rendőrség és a Klán kéz a kézben járnak! Miközben belül egyre csak azt ordítottam magamban: Nem! Nem! Nem értitek, hogy ez így teljesen megtévesztő? Azért vagyok itt, mert az a feladatom, hogy védelmet biztosítsak mindenkinek."
A Pulitzer-díjas újságíró, Leonard Pitts Jr. az 1996-os The Miami Herald hasábjain, június 29-én, ekként írt az eseményről: "Ha valaki elégedetlen azzal, hogy nem hagyták sorsára a férfit, az csak értekezik arról, hogy milyen messzire sodródtunk a humanitástól. Keishát választása megerősítette abban, amit elveszített. Keisha választása maga az emberség. Keisha választása maga a remény."
Keisha Thomas hitvallása pedig a következő: "A legnagyobb dolog, amit egy másik emberrel tehetünk, ha pusztán kedvesek vagyunk vele. Ez lehet egy szemkontakt vagy csak egy mosoly. Nem kell ide hatalmas tett."
De a legnagyobb tanulság Keisha Thomas történetében, hogy az irgalom nem elvárható. Vagy megtörténik, vagy nem.
Mark Brunner fotósorozata a mai napig aktuális
Brunner azt mondja, Keisha nem gondolt magára, hanem tette, amit kell. Ami a helyes. Hónapokkal később az eset után egy kávézóban egy fiatal fiú ment oda Keishához és köszönetet mondott neki. Keisha megkérdezte, hogy miért? A fiú csak annyit mondott: „Az apámért.” Az ismeretlen férfi fia volt.
A KKK ma is létezik, 150 kisebb-nagyobb csoportban 5 és 8 ezer közötti tagszámmal az USA több, de leginkább déli államaiban. Fő küldetésük a bevándorlók elleni harc - bár ma már leginkább csak szimbolikusan.
Keisha Thomas jelenleg a Texas állambeli Houston városában él.
Forrás: bbc.co.uk, huffingtonpost.com, dailymail.co.uk, Index, Wikipedia
Brunner fotósorozata nem egyszerűen szembenálló felekről mesél, hanem sokkal inkább az arctalan ideológiák mögött megbújó hús-vér szereplőkről. Illetve arról, hogy a kivétel mindig erősíti a szabályt.
Keisha Thomas egészen bal oldalon, még a KKK elleni demonstráció előttA BBC elevenítette fel egy fekete nő, Keshia Thomas önfeláldozó és bátor cselekedetét. A fotósorozat a Michigan állambeli Ann Arbor városában készült, 1996-ban, amikor is annak az évnek a júniusában a Ku Klux Klan, az embereket bőrszínük és vallási, illetve egyéb hovatartozásuk miatt megfélemlítő társaság, nagygyűlést tartott a városháza előtt.
Ann Arbor többségében liberális szemléletű lakossága akkor tiltakozásának adott hangot, mintegy 300-an jelentek meg, hogy demonstráljanak a szervezet által vallott elvek és azok nyílt hangoztatása ellen. A Ku-Klux-Klan 17 emberrel képviseltette magát. (Mielőtt arra gondolnánk, nem volt egy nagy fáklyásmenet, jusson eszünkbe, hogy a KKK lényege a rejtőzködő és arctalan fenyegetettségben rejlett. Tagjai nem véletlenül jelentek meg csuklyával a fejükön. A „névtelen igazságszolgáltatás” mindig is egy felsőbbrendű hatalom érzetét volt hivatott erősíteni – például a magyarországi romagyilkosságok esetében is.)
Az 1996-os „antiklánisták” között volt Keisha Thomas is, aki többedmagával egy konföderációs zászlót ábrázoló pólót viselő férfira lett figyelmes. (Az Amerikai Konföderációs Államok, röviden Konföderáció vagy Konföderációs Államok, az Egyesült Államok tizenegy déli állama által létrehozott, 1861 és 1865 között fennállt államszövetség volt. Abraham Lincoln elnöki eskütétele előtt hét állam bejelentette elszakadását az Amerikai Egyesült Államoktól; négy további az amerikai polgárháború kezdete, a Sumter-erőd ostroma után tett így. Az Egyesült Államok a kilépést törvényellenesnek kiáltotta ki és nem ismerte el a Konföderációt. A kilépő államok közül négy hivatalos nyilatkozatot is írt: indokaik között szerepelt a rabszolgatartók fenyegetése és a rabszolgaság tervezett eltörlése is.)
A középkorú fehér férfit egy SS-tetoválás is díszítette, így a kódok alapján erőteljesen KKK-szimpatizánsnak tűnt, bár nem tisztázódott, valóban az-e, a tömegnek ennyi is elég volt. Miután valaki elkiáltotta magát: „Van egy Klán-tag közöttünk!” - a színes bőrű Keishával együtt, üldözőbe vették a férfit. „Öld meg a nácit!” - hangzott el a lelkesítő „szlogen”, s ekkor Keisha Thomas úgy érezte, átestek a ló túlsó oldalára.
Egy váratlan pillanatban a gyűlölködés ellen demonstráló tömeg megszabadult a liberális kontrolltól. Mint akik az elégtételhez az általuk mélyen elítélt nézeteket vallóktól vettek ötletet: a dühös csoport botokkal ütlegelni, majd rugdosni kezdte a földre került férfit.
Keisha Thomas kiszállt a csapatból és védeni kezdte a lincselő tömegtől az ismeretlent. Csak a testemen át! - ez jól látható az elképesztő felvételeken is.
"Mikor a földre teperték, úgy éreztem magam, mintha két angyal nyúlt volna a hónom alá és egyenesen odareptetett volna" – emlékezett vissza az akkor 18 éves Keshia Thomas.
Gyönyörű amerikai abszurd: a helyszínre érkező rendőrséget végül a Ku Klux Klan tagjainak megvédésére hívták ki.
Egy azóta nyugdíjba vonult rendőr így emlékezett az eseményre: "Az arcvédő mögött hallgattam a tömeg kántáló ócsárlását: A rendőrség és a Klán kéz a kézben járnak! Miközben belül egyre csak azt ordítottam magamban: Nem! Nem! Nem értitek, hogy ez így teljesen megtévesztő? Azért vagyok itt, mert az a feladatom, hogy védelmet biztosítsak mindenkinek."
A Pulitzer-díjas újságíró, Leonard Pitts Jr. az 1996-os The Miami Herald hasábjain, június 29-én, ekként írt az eseményről: "Ha valaki elégedetlen azzal, hogy nem hagyták sorsára a férfit, az csak értekezik arról, hogy milyen messzire sodródtunk a humanitástól. Keishát választása megerősítette abban, amit elveszített. Keisha választása maga az emberség. Keisha választása maga a remény."
Keisha Thomas hitvallása pedig a következő: "A legnagyobb dolog, amit egy másik emberrel tehetünk, ha pusztán kedvesek vagyunk vele. Ez lehet egy szemkontakt vagy csak egy mosoly. Nem kell ide hatalmas tett."
De a legnagyobb tanulság Keisha Thomas történetében, hogy az irgalom nem elvárható. Vagy megtörténik, vagy nem.
Mark Brunner fotósorozata a mai napig aktuálisBrunner azt mondja, Keisha nem gondolt magára, hanem tette, amit kell. Ami a helyes. Hónapokkal később az eset után egy kávézóban egy fiatal fiú ment oda Keishához és köszönetet mondott neki. Keisha megkérdezte, hogy miért? A fiú csak annyit mondott: „Az apámért.” Az ismeretlen férfi fia volt.
A KKK ma is létezik, 150 kisebb-nagyobb csoportban 5 és 8 ezer közötti tagszámmal az USA több, de leginkább déli államaiban. Fő küldetésük a bevándorlók elleni harc - bár ma már leginkább csak szimbolikusan.
Keisha Thomas jelenleg a Texas állambeli Houston városában él.
Forrás: bbc.co.uk, huffingtonpost.com, dailymail.co.uk, Index, Wikipedia
Hozzászólások