Titokzatos alagutak világszerte
Alagúton átkelni mindig egy különleges érzéssel párosul: szinte ösztönösen veszünk egy mély levegőt, amikor beérünk s távoztunkban megkönnyebbülten felsóhajtunk. Az alagutak nem kimondottan turistacsalogató célpontok, mert hajlamosak előhozni belőlünk rejtett félelmeinket. Pedig érdemes lenne mélyebben is foglalkozni a témával, hiszen világszerte csodásabbnál csodásabb alagutak, hátborzongató mélyedések keletkeztek az idők folyamán.
Alagutakat az ember is létrehozott már, a legkülönfélébb célokkal: vasúti, közlekedési alagutakkal bárki találkozhat utazásai során. Gyalogszerrel is átkelhetünk a turista-alagutakon, ám a legnagyobbakat ember aligha közelítheti meg: ipari céllal megannyi szennyvíz-alagút van a világon, ahová nem tanácsos ellátogatni.
Az sem ritka, ha tudományos vagy hadászati céllal hoznak létre mélyedéseket a hegyek alatt.
Guoliang alagút - példátlan összefogás
Guoliang falucska Kínában található, melynek lakói 1970-ben határozták el, hogy nagy fába vágják fejszéjüket. A falunak kedvezőtlen volt a fekvése, nagyon nehezen lehetett megközelíteni, lakóit a völgyek fölé tornyosuló hegyek szinte elvágták a külvilágtól. 1972-ben megelégelték a helyzetet, összeadták minden vagyonkájukat, eladták a termést, s a pénzből szerszámokat vásároltak. Egy maroknyi csapat öt éven át küzdött az alagúttal, sajnos emberáldozatokat is követelt a rendkívüli munka. Végül 1200 méter hosszú alagutat vájtak a hegy gyomrába, mely öt méter magas és négy méter széles. 1977. május elsején adták át a forgalomnak. Kihívás volt az elkészülte is, ám nem kevésbé veszélyes a használata: szerpentinek, tátongó mélységek... ezek várják az adrenalinfüggő autósokat és motorosokat, akik ellátogatnak Guoliang-ba.
A Nagy Hadronütköztető Gyűrű - a tudomány alagútja
A fizika iránt érdeklődőknek igazi szentély lehet ez az alagút, míg a laikusok kicsit gyanakodva, kicsit félve méregetik talán. Franciaország és Svájc határa alatt húzódik meg ez a különleges célra létrehozott alagút, 27 kilométer hosszú, szabályos kört formáz, s nem más, mint egy részecskegyorsító. A föld alatti kör 50-150 méter mélyen fekszik, ez természetesen a domborzattól is függ. 3 méter széles és négy helyen keresztezi a francia-svájci határt. Az alagútban állandó mérések zajlanak, az eredmények körülbelül 7000 fizikus számára szolgáltatnak adatokat.
Nem lehet elmenni mellette szó nélkül, hiszen a legtöbb emberben valódi félelmet kelt ez a részecskegyorsító. A kísérlet során az anyag apró alkotórészeit pörgetik fel a fénysebességnél is gyorsabbra, majd ütköztetik őket. A tudósok ennek eredményeként sok eddig megválaszolatlan kérdésre kaphatnak választ; ám nem szabad megfeledkezni a veszélyről sem: egyes merész feltételezések szerint akár kisméretű fekete lyukak is keletkezhetnek a mélyben, melyek akár elnyelhetik a Földet is. Aggodalomra azonban nincs okunk, hiszen a tudósok a lehető legkörültekintőbben járnak el minden esetben. S ki tudja, talán egyszer pont e részecskegyorsító segítségével utazhatunk az időben, anélkül, hogy ki kellene mozdulnunk a szobánkból!
A budapesti Várhegy-alagút
Ha van várunk, van alagutunk is. Fővárosunk több alagúttal is büszkélkedhet, de a leghíresebb mégis a budai váralagút. 350 méter hosszú s a Lánchíd budai hídfőjénél található, összeköti a Clark Ádám teret Krisztinavárossal. 1865-től létezik, állandó a forgalma, autók, buszok sokasága hajt át rajta nap, mint nap. Érdekesség, hogy a nulla kilométerkő is itt található.
Látható tehát, hogy a világ minden táján találhatóak alagutak, a legkülönfélébb céllal, okkal jöttek létre vagy hozták létre őket; szimbolikusak is, átjárók, melyek talán olyan helyekre vezethetnek minket, amikre nem is számítunk. Térben, talán időben is utazunk, ha belépünk egy alagútba? Kijönni belőle pedig valóságos újjászületés. Nem hiszik? Próbálják csak ki!
forrás: noiportal.hu
Alagutakat az ember is létrehozott már, a legkülönfélébb célokkal: vasúti, közlekedési alagutakkal bárki találkozhat utazásai során. Gyalogszerrel is átkelhetünk a turista-alagutakon, ám a legnagyobbakat ember aligha közelítheti meg: ipari céllal megannyi szennyvíz-alagút van a világon, ahová nem tanácsos ellátogatni.
Az sem ritka, ha tudományos vagy hadászati céllal hoznak létre mélyedéseket a hegyek alatt.
Guoliang alagút - példátlan összefogás
Guoliang falucska Kínában található, melynek lakói 1970-ben határozták el, hogy nagy fába vágják fejszéjüket. A falunak kedvezőtlen volt a fekvése, nagyon nehezen lehetett megközelíteni, lakóit a völgyek fölé tornyosuló hegyek szinte elvágták a külvilágtól. 1972-ben megelégelték a helyzetet, összeadták minden vagyonkájukat, eladták a termést, s a pénzből szerszámokat vásároltak. Egy maroknyi csapat öt éven át küzdött az alagúttal, sajnos emberáldozatokat is követelt a rendkívüli munka. Végül 1200 méter hosszú alagutat vájtak a hegy gyomrába, mely öt méter magas és négy méter széles. 1977. május elsején adták át a forgalomnak. Kihívás volt az elkészülte is, ám nem kevésbé veszélyes a használata: szerpentinek, tátongó mélységek... ezek várják az adrenalinfüggő autósokat és motorosokat, akik ellátogatnak Guoliang-ba.
A Nagy Hadronütköztető Gyűrű - a tudomány alagútja
A fizika iránt érdeklődőknek igazi szentély lehet ez az alagút, míg a laikusok kicsit gyanakodva, kicsit félve méregetik talán. Franciaország és Svájc határa alatt húzódik meg ez a különleges célra létrehozott alagút, 27 kilométer hosszú, szabályos kört formáz, s nem más, mint egy részecskegyorsító. A föld alatti kör 50-150 méter mélyen fekszik, ez természetesen a domborzattól is függ. 3 méter széles és négy helyen keresztezi a francia-svájci határt. Az alagútban állandó mérések zajlanak, az eredmények körülbelül 7000 fizikus számára szolgáltatnak adatokat.
Nem lehet elmenni mellette szó nélkül, hiszen a legtöbb emberben valódi félelmet kelt ez a részecskegyorsító. A kísérlet során az anyag apró alkotórészeit pörgetik fel a fénysebességnél is gyorsabbra, majd ütköztetik őket. A tudósok ennek eredményeként sok eddig megválaszolatlan kérdésre kaphatnak választ; ám nem szabad megfeledkezni a veszélyről sem: egyes merész feltételezések szerint akár kisméretű fekete lyukak is keletkezhetnek a mélyben, melyek akár elnyelhetik a Földet is. Aggodalomra azonban nincs okunk, hiszen a tudósok a lehető legkörültekintőbben járnak el minden esetben. S ki tudja, talán egyszer pont e részecskegyorsító segítségével utazhatunk az időben, anélkül, hogy ki kellene mozdulnunk a szobánkból!
A budapesti Várhegy-alagút
Ha van várunk, van alagutunk is. Fővárosunk több alagúttal is büszkélkedhet, de a leghíresebb mégis a budai váralagút. 350 méter hosszú s a Lánchíd budai hídfőjénél található, összeköti a Clark Ádám teret Krisztinavárossal. 1865-től létezik, állandó a forgalma, autók, buszok sokasága hajt át rajta nap, mint nap. Érdekesség, hogy a nulla kilométerkő is itt található.
Látható tehát, hogy a világ minden táján találhatóak alagutak, a legkülönfélébb céllal, okkal jöttek létre vagy hozták létre őket; szimbolikusak is, átjárók, melyek talán olyan helyekre vezethetnek minket, amikre nem is számítunk. Térben, talán időben is utazunk, ha belépünk egy alagútba? Kijönni belőle pedig valóságos újjászületés. Nem hiszik? Próbálják csak ki!
forrás: noiportal.hu
Hozzászólások