Újkori boszorkánysorsok
A boszorkányok sok nép kultúrájában fontos szerepet játszanak, játszottak, de északon, amit valaha a pokol kapujának tartott az északi népek hite, más területekhez viszonyítva több boszorkányt végeztek ki.
Vardo, emlékmű
A norvégiai Vardóban, a Barents-tenger egyik szigetén egy emlékművet emeltek 125 méter hosszú, cölöpökre feszített fehér bőrökből az igazságtalanul kivégzett boszorkánynak tartott emberek - főleg nők - emlékére. Ezzel rehabilitálták őket.
Még a XVIII. században az akkor háromezer lakosú északi megyében 135 embert vádoltak boszorkánysággal, akik közül 91-et kivégeztek.
Az elszigetelt területeken a kereszténység nem tudott mélye gyökeret verni. A sarkkörön túli területeket tartották a pokol előszobájának. Az emberek mélyen hittek az ördög hatalmában. A helyi bíróságok ellenőrzés nélkül ítélkezhettek. Az akkori főváros, Koppenhága többheti utazásra feküdt. (Norvégia ekkor Dániához tartozott egy államszövetség keretében.)
Nem Norvégia volt az egyetlen ország, ahol még néhány évszázada is a boszorkányok tűzhalállal végezték. Skóciában és Németországban sem voltak ritkák az ilyen események. Az Újvilágban pedig Arthur Miller tette híressé a salemi boszorkánypert.
Magyarországon, Szegeden 1728-ban a ma Boszorkányszigetnek nevezett részen 12 boszorkányt kötöztek négyesével cölöpökhöz, és máglya várt rájuk. Ez a korszakban kirívó esetnek számított.
Szegedi boszorkányper irata
A látványos kivégzésen az összesereglett városlakók elégedetten szemlélték azok halálát, akik szerintük a közösség ellenségei, akik szegénységet, betegséget, jégesőt és szárazságot zúdítottak a városra.
A boszorkányok zömmel szegény emberek közül kerültek ki, de akadt egy-egy ismert személy is. A perek idején jellemző volt a vádak sorának elindulása.
Elő-előfordultak boszorkányfogdosások a nagy per után is. Mivel megelégelték Bécsben a haláleseteket, Mária Terézia 1755-ben szüntette be a boszorkánypereket az egész Habsburg-birodalomban.
A fenti boszorkányokra haláluk előtt kínvallatás, és különböző próbák vártak, mint a vízpróba, úszópróba, tűpróba. Különösen gyakoriak voltak a vízzel kapcsolatos próbák, mert úgy hitték, a víz a tisztátalanságot lemossa.
A boszorkányság ma sem szűnt meg teljesen. Európában talán nem, de Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában ma is folynak boszorkányüldözések. Ám a második világháború óta becslések szerint 70-80 ezer embert végeztek ki boszorkányság vádjával a világon.
S mi a boszorkányok bűne? Sokféle lehet, például rossz időjárás, gyenge termés, balesetek, hajótörés. A boszorkányüldözés még nem került be egyértelműen a történelemkönyvekbe.
www.mult-kor.hu, www.rubicon.hu
Vardo, emlékműA norvégiai Vardóban, a Barents-tenger egyik szigetén egy emlékművet emeltek 125 méter hosszú, cölöpökre feszített fehér bőrökből az igazságtalanul kivégzett boszorkánynak tartott emberek - főleg nők - emlékére. Ezzel rehabilitálták őket.
Még a XVIII. században az akkor háromezer lakosú északi megyében 135 embert vádoltak boszorkánysággal, akik közül 91-et kivégeztek.
Az elszigetelt területeken a kereszténység nem tudott mélye gyökeret verni. A sarkkörön túli területeket tartották a pokol előszobájának. Az emberek mélyen hittek az ördög hatalmában. A helyi bíróságok ellenőrzés nélkül ítélkezhettek. Az akkori főváros, Koppenhága többheti utazásra feküdt. (Norvégia ekkor Dániához tartozott egy államszövetség keretében.)
Nem Norvégia volt az egyetlen ország, ahol még néhány évszázada is a boszorkányok tűzhalállal végezték. Skóciában és Németországban sem voltak ritkák az ilyen események. Az Újvilágban pedig Arthur Miller tette híressé a salemi boszorkánypert.
Magyarországon, Szegeden 1728-ban a ma Boszorkányszigetnek nevezett részen 12 boszorkányt kötöztek négyesével cölöpökhöz, és máglya várt rájuk. Ez a korszakban kirívó esetnek számított.
Szegedi boszorkányper irataA látványos kivégzésen az összesereglett városlakók elégedetten szemlélték azok halálát, akik szerintük a közösség ellenségei, akik szegénységet, betegséget, jégesőt és szárazságot zúdítottak a városra.
A boszorkányok zömmel szegény emberek közül kerültek ki, de akadt egy-egy ismert személy is. A perek idején jellemző volt a vádak sorának elindulása.
Elő-előfordultak boszorkányfogdosások a nagy per után is. Mivel megelégelték Bécsben a haláleseteket, Mária Terézia 1755-ben szüntette be a boszorkánypereket az egész Habsburg-birodalomban.
A fenti boszorkányokra haláluk előtt kínvallatás, és különböző próbák vártak, mint a vízpróba, úszópróba, tűpróba. Különösen gyakoriak voltak a vízzel kapcsolatos próbák, mert úgy hitték, a víz a tisztátalanságot lemossa.
A boszorkányság ma sem szűnt meg teljesen. Európában talán nem, de Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában ma is folynak boszorkányüldözések. Ám a második világháború óta becslések szerint 70-80 ezer embert végeztek ki boszorkányság vádjával a világon.
S mi a boszorkányok bűne? Sokféle lehet, például rossz időjárás, gyenge termés, balesetek, hajótörés. A boszorkányüldözés még nem került be egyértelműen a történelemkönyvekbe.
www.mult-kor.hu, www.rubicon.hu
Hozzászólások