Világmegváltó termékek, amiket véletlenül találtak fel

A feltalálók nem tervezték meg előre a pacemakert, a tépőzárat, a chipset, a pálcikás jégkrémet, vagy például az édesítőt.Az élethez hozzátartóznak bizonyos termékek, amelyeknek létezése nélkül sokan el sem tudnák képzelni az életüket, pedig nem egyszer olyan találmányról van szó, amit egyik feltaláló sem tervezett, hanem csakis a véletlennek köszönhető a létezése.

Pacemaker: Azt hihetnénk, hogy ebben az esetben egy olyan orvostechnikai eszközről van szó, aminek megteremtését hosszas kutatás előzte meg, ám a valóság ezzel szemben az, hogy a különféle források különböző véletleneket írnak le.

Az egyik dokumentumban az áll, hogy John Hopps elektromérnök azt vizsgálta, hogy hipotermia esetén hogyan lehet visszaállítani a testhőt a rádiófrekvencia segítségével. Hopps ekkor figyelt fel arra, hogy bizonyos stimulálás hatására a szív újraindul.

Egy másik forrás szerint Wilson Greatbatch mérnök rossz ellenállást épített be abba a készülékbe, aminek a szívhangot kellett volna rögzítenie. A rossz ellenállás miatt az áramkör felzúgott, egy másodperc múlva leállt, majd újra felzúgott abban a ritmusban, ahogy a szív dobog.

Innentől kezdve még hosszú utat kellett bejárni ahhoz, hogy a véletlenül született alapötletből létrejöhessen a testbe ültethető pacemaker.

Slinky, vagyis a lépegető rugó: Valószínűleg vannak, akik sejtették, hogy ez a találmány a véletlennek köszönhető. A feljegyzések szerint akkor jött létre a szerkezet, amikor Richard James hajómérnök a műszerek stabilizálásának megoldását különböző méretű rugókkal képzelte el.

Amikor az egyik ilyen rugó leesett, akkor az önálló életre kelt. Ez annyira megtetszett a hajómérnöknek, hogy hazavitte a fiának, hogy játsszon vele. A gyerek imádta a rugót, ami a szomszéd lurkónak is megtetszett. A szerkezet 1945-től a boltok polcaira is felkerült és nagy népszerűségnek örvendett.

Mikrohullámú-sütő: Percy Spencer egy vákuumcsövet vizsgált a Raytheon vállalatnál, ahol a komoly kutatás közben azt vette észre, hogy megolvadt a zsebében tartott csokoládé. Ez alaposan felkeltette Spencer kíváncsiságát, aki pattogtatni való kukoricát tett a csőbe, ezzel pedig hatalmas felfedezést tett.

Az első mikrohullámú-sütőt 1947-ben dobták piacra, ami még hatalmas méretű volt, az ára pedig méregdrága. 1967-ban 495 dolláros, azaz 128 ezer forintos áron adták a mikrohullámú-sütőt, amiért ma már nem kell egy kisebb vagyont kiadni.Tépőzár: Egy nap George de Mestral megunta, hogy a zoknija és a kutyája szőre mindig tele megy mindenféle bogáncsokkal és más növényekkel, miután együtt játszottak, ezért a svájci mérnök mikroszkóp alatt vizsgálta meg, hogy ezek a bosszantó növények hogyan tudnak rátapadni mindenre.

George de Mestral ekkor fedezte fel azokat a kis kampószerű végződéseket, amelyekről nem sejtette, hogy ez milyen hasznos találmányhoz fog vezetni 20 év múlva. A nylonból készített tépőzáraknak először a NASA, később az egész emberiség nagy hasznát vette.

Pálcikás jégkrém: Az 1990-es évek elején rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a Soda Pop. 1905-ben a 11 éves Frank W. Epperson úgy döntött, hogy ahelyett, hogy üdítőitalt vásárol, inkább spórol, és elkészíti a saját változatát, amihez vizet és italport használt. A kísérlet során az egyik éjjel a tornácon maradtak az italok, amik reggelre megfagytak úgy, hogy beledermedtek a keverőpálcák. Frank W. Epperson később jégnyalóka néven árulta a találmányát. Az ötletét 1924-ben védette le.

Édesítő: Egy laborban dolgozott Ira Remsen és Constantin Fahlberg, akik ebédszünetet tartottak, ám Fahlberg elfelejtett kezet mosni az étkezés előtt. Ilyesmi másokkal is előfordul. Néhányan már belehaltak a feledékenységükbe, mások hosszú ideig tartó betegállományba kerültek.

Fahlberg azonban csak azt nem értette, hogy miért lett az étel édesebb a szokottnál. Kiderült, hogy ennek oka az volt, ami a kezén maradt. Fahlberg később publikálta a felfedezését, amin finomítottak, ma pedig mindenki szacharin néven ismeri a nem túl higiénikusan létrejött találmányt.Fagylalttölcsér: Saint Louis-ban dolgozott fagylaltárusként Arnold Fornachou, akinek 1904-ben annyira jól ment az boltja, hogy az egyik nap kifogyott a papírkelyhekből. Ezt látva a szomszéd cukrász, Syrian Ernest Hamwl úgy döntött, hogy segít a fagyisnak, és tölcsért formázott az ostyáiból, amibe fagylalt került. Az ötlet hatalmas sikert aratott.

Coca Cola: A mendemonda szerint régen kokaint tartalmazott a Coca Cola, amit eredetileg gyógyszernek szántak. A legendából annyi igaz, hogy John Smith Pemberton gyógyszerész volt, és egy olyan szert próbált előállítani, ami egyszerre élénkít és frissít.

A gyógyszerész Georgia állam Savannah kikötőjében tanulmányozta az egzotikus fűszereket, alapanyagokat. Ezt követően 1886. május 8-án a laboratóriumban előállította az első kólát, ám állítólag ez a véletlen műve volt, mert John Smith Pemberton gyógyszert akart készíteni, nem frissítőt. Egy másik legenda szerint véletlenül lett szénsavas, mert egy figyelmetlen munkatárs szódát öntött bele a sima víz helyett.

Play-Doh: Az 1930-as években a Kutol cég egy ragacsos, gyurmaszerű anyagot dobott piacra, hogy az emberek ezzel szedjék le a tapétára tapadt koszt. A termék nagyot bukott, a cég pedig kezdett csődbe menni.

A szakadék szélén azonban kiderült, hogy a gyerekek nagyon szeretnek gyurmázni az anyaggal, ami tapétatisztítóként senkinek sem kell. A bezárás előtt álló Kutol gyorsan megváltoztatta a termék összetételét, például a tisztítószereket színező- és illatanyagra cserélték, majd megszületett az azóta is népszerű Play-Doh.

Chips: Nagyon dühös lett Gerorge Crum 1853-ban, amikor az egyik vendég azt állította, hogy túl vastag a sült krumplija, ezért visszaküldte. A mérges séf úgy gondolta, hogy jól megleckézteti az illetőt, ezért vékonyabbra vágta a krumplit, de a vendég ezt is visszaküldte.

A séfet elöntötte a pulykaméreg, és annyira vékony szeletekre vágta a burgonyát, amilyen vékonyra csak tudta. A dühből született chips hatalmas népszerűségre tett szert, hamarosan pedig egyre többen rendelték.

Sajnos a boldog befejezés elmaradt, mert ebben az időben afro-amerikaiak nem adhattak be szabadalmi ötletet, tehát Crum semmit sem kapott a chips feltalálásáért cserébe, csak azt, hogy ma is milliók imádják a találmányát.

(Forrás: divany.hu)