Vízenergia-őrület "fenyegeti a Kárpátokat"
A hatalmas őrület, hogy vízerőműveket építsenek az egész Kárpátokban, egy "közelgő" fenyegetést jelent Kelet-Európa biodiverzitására - figyelmeztetett a problémára hétfőn a Természetvédelmi Világalap.
A több ezer - egész Kárpátokra kiterjedően - tervezett vízerőmű-építés közvetlen veszélyt jelent patakok és folyók százaira - mondta a WWF egy sajtótájékoztatón, tíz évvel azután, hogy 7 kelet-európai ország egyezményt írt alá a páratlan hegység védelmére.
"Románia és Ukrajna különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a tervezett kisipari vízerőművektől." - mondta az AFP hírügynökségnek Konstantin Ivanov, a Kárpátok Ökorégió Program kommunikációs vezetője.
A kisipari vízerőművek általában nem járnak gátak építésével. Ehelyett az áramlás egy részét eltérítik egy cső segítségével egy folyásirányhoz igazított turbinához, amely létrehozza a villamosságot. Elméletileg ennek nem kellene nagy hatással lennie a környezetre.
De sok esetben csöveket telepítettek a folyómedrekbe, amelyekkel az áramlások 80%-át eltérítették, így felvetődtek a biodiverzitást tartósan fenyegető veszélyek kérdései, mondják a környezetvédők.
"Romániában két, EU által védett Natura 2000 terület van a Fogarasi-havasokban, amely olyan veszélyeztetett fajok védelmére lett kijelölve, mint például a vidrák, különböző halfajok, vagy veszélyben lévő gerinctelenek és kétéltűek. Ezen a területen már több mint 50 kisebb vízerőmű-létesítményt hoztak létre, melyek a hegyi folyók és fajok pusztulásának okai lehetnek." - mondta Ivanov.
Jelenleg több mint 430 vízerőművet terveznek Romániában, ezeknek több mint egynegyede védett területeken vagy azok közelében lenne megépítve.
Az aggodalmak másik forrása a szállításhoz kötődő, fejlődő infrastruktúra. Ez a medvék és más nagyragadozók élőhelyének drámai fragmentációjához vezethet.
A Nyugat-Romániában tervezett Lugos-Déva autópálya is kettévághat egy medvék és más vadon élő állatok által használt fő folyosót - mondta el a WWF az AFP-nek.
A Kárpátok hegységrendszere ad otthont Európa legnagyobb medve-, farkas- és hiúzpopulációinak.
2003. május 22.-én hét ország írta alá a Kárpátok egyezményt (melynek eredeti, teljes neve: Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről). Az aláíró országok Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia voltak.
Forrás: phys.org
A több ezer - egész Kárpátokra kiterjedően - tervezett vízerőmű-építés közvetlen veszélyt jelent patakok és folyók százaira - mondta a WWF egy sajtótájékoztatón, tíz évvel azután, hogy 7 kelet-európai ország egyezményt írt alá a páratlan hegység védelmére.
"Románia és Ukrajna különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a tervezett kisipari vízerőművektől." - mondta az AFP hírügynökségnek Konstantin Ivanov, a Kárpátok Ökorégió Program kommunikációs vezetője.
A kisipari vízerőművek általában nem járnak gátak építésével. Ehelyett az áramlás egy részét eltérítik egy cső segítségével egy folyásirányhoz igazított turbinához, amely létrehozza a villamosságot. Elméletileg ennek nem kellene nagy hatással lennie a környezetre.
De sok esetben csöveket telepítettek a folyómedrekbe, amelyekkel az áramlások 80%-át eltérítették, így felvetődtek a biodiverzitást tartósan fenyegető veszélyek kérdései, mondják a környezetvédők.
"Romániában két, EU által védett Natura 2000 terület van a Fogarasi-havasokban, amely olyan veszélyeztetett fajok védelmére lett kijelölve, mint például a vidrák, különböző halfajok, vagy veszélyben lévő gerinctelenek és kétéltűek. Ezen a területen már több mint 50 kisebb vízerőmű-létesítményt hoztak létre, melyek a hegyi folyók és fajok pusztulásának okai lehetnek." - mondta Ivanov.
Jelenleg több mint 430 vízerőművet terveznek Romániában, ezeknek több mint egynegyede védett területeken vagy azok közelében lenne megépítve.
Az aggodalmak másik forrása a szállításhoz kötődő, fejlődő infrastruktúra. Ez a medvék és más nagyragadozók élőhelyének drámai fragmentációjához vezethet.
A Nyugat-Romániában tervezett Lugos-Déva autópálya is kettévághat egy medvék és más vadon élő állatok által használt fő folyosót - mondta el a WWF az AFP-nek.
A Kárpátok hegységrendszere ad otthont Európa legnagyobb medve-, farkas- és hiúzpopulációinak.
2003. május 22.-én hét ország írta alá a Kárpátok egyezményt (melynek eredeti, teljes neve: Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről). Az aláíró országok Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia voltak.
Forrás: phys.org
Hozzászólások