Szíria - Londoni stratégiai elemzők: Aszad elszámíthatta magát
Londoni stratégiai elemzők szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök valószínűleg elszámította magát az augusztus 21-én végrehajtott, több mint 1400 emberéletet kioltó damaszkuszi vegyifegyver-támadással.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nevű tekintélyes kutatóműhely csütörtökön adta ki éves jelentését a globális katonai-biztonsági helyzetről (Strategic Survey 2013). A 400 oldalas helyzetértékelést bemutató londoni sajtótájékoztatón Emile Hokayem, az intézet regionális biztonsági kutatásokért felelős vezető elemzője kijelentette: meggyőződése szerint Aszad nem számított arra, hogy a támadásnak ennyi halálos áldozata lesz.
A rezsim dokumentálható módon 14 alkalommal hajtott végre korábban is vegyifegyver-támadásokat, de azok sokkal kisebb mértékűek és így "letagadhatók" voltak - tette hozzá.
A szakértő szerint a támadás után kialakult nemzetközi környezetben valószínűtlen, hogy az Aszad-rezsim rövid- és középtávon ismét vegyi fegyvereket vet be, hacsak meg nem hiúsul a szíriai vegyifegyver-készlet beszolgáltatását célzó orosz diplomáciai kezdeményezés.
Mark Fitzpatrick, az IISS leszerelési kutatási programjának igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón ehhez hozzátette: Oroszországnak két dolog mindenképpen a javára írandó.
A szíriai vegyifegyver-készlet beszolgáltatásának esélyeiről Fitzpatrick azt mondta: a nemzetközi közösség még soha nem kísérelte meg tömegpusztító fegyverek biztonságba helyezését és megsemmisítését folyamatban lévő fegyveres konfliktus kellős közepén. A szakértő idézte az amerikai védelmi minisztérium becslését, amely szerint 75 ezer külföldi katonát kellene Szíriába vezényelni a vegyifegyver-arzenál leszerelési folyamatának biztosítására.
Az IISS idei globális tanulmánya megállapítja, hogy fegyverzetellenőrzési és elrettentési szempontból stratégiai jelentőségű lenne egy katonai csapás, és ezt a hatást el is lehetett volna érni, ha a nemzetközi közösség az augusztus 21-ei vegyifegyver-támadás megtörténtének bizonyítása után gyors és határozott akciót hajt végre. Egy arányos, korlátozott és célzott csapás demonstrálta volna az Egyesült Államok elkötelezettségét az iráni keményvonalasok számára, valamint az egyoldalú katonai fellépést szorgalmazó izraeli tényezők számára is, akik megkérdőjelezik ezt az amerikai elkötelezettséget - fogalmaz a londoni stratégiai kutatóintézet elemzése.
Más nagy londoni elemzőházak inkább a külső katonai beavatkozás kockázatait hangsúlyozzák értékeléseikben.
A Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - legújabb elemzésében kiemeli azt a véleményét, hogy az 1999-ben Koszovóban, illetve a 2011-ben Líbiában végrehajtott nemzetközi katonai intervenció egyaránt hasznos tanulsággal szolgál, ugyanis annak idején sem Szerbiának, sem Líbiának nem voltak olyan barátai, akikre bizton számíthatott volna.
Szíria esetében nem ez a helyzet: Szerbiával és Líbiával ellentétben a szíriai rezsim szilárd szövetségesi rendszert tart fenn Iránnal és a világ legnagyobb, nem államszervezeti keretek között működő, erősen felfegyverzett politikai szereplőjével, a Hezbollah milíciával. Jóllehet az valószínűtlen, hogy Irán megtorló jellegű nyílt katonai akcióba bocsátkoznék, ha az Egyesült Államok vezetésével a nemzetközi közösség beavatkozik Szíriában, az azonban igencsak valószínű, hogy a Hezbollah fokozná a szíriai rezsimnek nyújtott segítségét, Aszad bukása ugyanis elfogadhatatlan lenne számára - áll a Chatham House elemzésében.
A ház szakértői szerint a Hezbollah sokféle módon felléphet: megtámadhatja például a UNIFIL - vagyis a tízezres létszámú dél-libanoni békefenntartó erő - egységeit, amelyekben jelentős számú NATO-katona is szolgál, sőt az Izraellel fennálló tűzszünetet is megtörheti.
A Chatham House elemzői szerint a beavatkozás még fokozhatná is a szíriai polgárháború intenzitását, mivel az Aszad-rezsim - puszta fennmaradását féltve - kiszélesítheti az ellenzék elleni támadásokat.
Irak és Afganisztán példája mutatja, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a külső beavatkozás után nem sikerül tartós új politikai berendezkedést létrehozni. A líbiai NATO-intervenció után sem sikerült stabil, hiteles alternatív politikai vezetést kialakítani, és ennek következményeként azóta is milíciák csatatere az ország.
Szíria a maga bonyolult vallási és szektariánus mozaikjával még riasztóbb forgatókönyv rémét idézi fel - fogalmaz a Chatham House elemzése.
Azt az IISS csütörtöki tanulmánya is megállapítja, hogy a szíriai ellenzék fő gyűjtőszervezete, a Szíriai Nemzeti Tanács nehezen tudja megszilárdítani saját legitimitását és hitelességét, sőt állandó jelenlétét is a felkelők ellenőrizte térségekben. A belső politikai viták és az iszlamista frakciók térnyerése miatt a tanács több világias beállítottságú tagja távozott, meggyengítve a szervezetet és nehezítve a külső támogatók dolgát.
Mindemellett az, hogy a konfliktus az utóbbi hónapokban városi hadviseléssé fajult, és ez rendkívül súlyos humanitárius következményekkel járt, a szíriai polgári lakosság körében is kedvezőtlenné tette az Aszad-ellenes felkelők megítélését - áll az IISS éves stratégiai elemzésében.
MTI
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nevű tekintélyes kutatóműhely csütörtökön adta ki éves jelentését a globális katonai-biztonsági helyzetről (Strategic Survey 2013). A 400 oldalas helyzetértékelést bemutató londoni sajtótájékoztatón Emile Hokayem, az intézet regionális biztonsági kutatásokért felelős vezető elemzője kijelentette: meggyőződése szerint Aszad nem számított arra, hogy a támadásnak ennyi halálos áldozata lesz.
A rezsim dokumentálható módon 14 alkalommal hajtott végre korábban is vegyifegyver-támadásokat, de azok sokkal kisebb mértékűek és így "letagadhatók" voltak - tette hozzá.
A szakértő szerint a támadás után kialakult nemzetközi környezetben valószínűtlen, hogy az Aszad-rezsim rövid- és középtávon ismét vegyi fegyvereket vet be, hacsak meg nem hiúsul a szíriai vegyifegyver-készlet beszolgáltatását célzó orosz diplomáciai kezdeményezés.
Mark Fitzpatrick, az IISS leszerelési kutatási programjának igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón ehhez hozzátette: Oroszországnak két dolog mindenképpen a javára írandó.
Az egyik az, hogy rávette Szíriát a vegyi fegyverek korábban sokáig tagadott birtoklásának beismerésére, a másik pedig az, hogy rábírta a szír vezetést a vegyi fegyvereket tiltó konvenció fontosságának elismerésére, és arra, hogy Damaszkusz - legalábbis elvben - elkötelezze magát a konvenció aláírására.
A szíriai vegyifegyver-készlet beszolgáltatásának esélyeiről Fitzpatrick azt mondta: a nemzetközi közösség még soha nem kísérelte meg tömegpusztító fegyverek biztonságba helyezését és megsemmisítését folyamatban lévő fegyveres konfliktus kellős közepén. A szakértő idézte az amerikai védelmi minisztérium becslését, amely szerint 75 ezer külföldi katonát kellene Szíriába vezényelni a vegyifegyver-arzenál leszerelési folyamatának biztosítására.
Az IISS idei globális tanulmánya megállapítja, hogy fegyverzetellenőrzési és elrettentési szempontból stratégiai jelentőségű lenne egy katonai csapás, és ezt a hatást el is lehetett volna érni, ha a nemzetközi közösség az augusztus 21-ei vegyifegyver-támadás megtörténtének bizonyítása után gyors és határozott akciót hajt végre. Egy arányos, korlátozott és célzott csapás demonstrálta volna az Egyesült Államok elkötelezettségét az iráni keményvonalasok számára, valamint az egyoldalú katonai fellépést szorgalmazó izraeli tényezők számára is, akik megkérdőjelezik ezt az amerikai elkötelezettséget - fogalmaz a londoni stratégiai kutatóintézet elemzése.
Más nagy londoni elemzőházak inkább a külső katonai beavatkozás kockázatait hangsúlyozzák értékeléseikben.
A Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - legújabb elemzésében kiemeli azt a véleményét, hogy az 1999-ben Koszovóban, illetve a 2011-ben Líbiában végrehajtott nemzetközi katonai intervenció egyaránt hasznos tanulsággal szolgál, ugyanis annak idején sem Szerbiának, sem Líbiának nem voltak olyan barátai, akikre bizton számíthatott volna.
Szíria esetében nem ez a helyzet: Szerbiával és Líbiával ellentétben a szíriai rezsim szilárd szövetségesi rendszert tart fenn Iránnal és a világ legnagyobb, nem államszervezeti keretek között működő, erősen felfegyverzett politikai szereplőjével, a Hezbollah milíciával. Jóllehet az valószínűtlen, hogy Irán megtorló jellegű nyílt katonai akcióba bocsátkoznék, ha az Egyesült Államok vezetésével a nemzetközi közösség beavatkozik Szíriában, az azonban igencsak valószínű, hogy a Hezbollah fokozná a szíriai rezsimnek nyújtott segítségét, Aszad bukása ugyanis elfogadhatatlan lenne számára - áll a Chatham House elemzésében.
A ház szakértői szerint a Hezbollah sokféle módon felléphet: megtámadhatja például a UNIFIL - vagyis a tízezres létszámú dél-libanoni békefenntartó erő - egységeit, amelyekben jelentős számú NATO-katona is szolgál, sőt az Izraellel fennálló tűzszünetet is megtörheti.
A Chatham House elemzői szerint a beavatkozás még fokozhatná is a szíriai polgárháború intenzitását, mivel az Aszad-rezsim - puszta fennmaradását féltve - kiszélesítheti az ellenzék elleni támadásokat.
Irak és Afganisztán példája mutatja, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a külső beavatkozás után nem sikerül tartós új politikai berendezkedést létrehozni. A líbiai NATO-intervenció után sem sikerült stabil, hiteles alternatív politikai vezetést kialakítani, és ennek következményeként azóta is milíciák csatatere az ország.
Szíria a maga bonyolult vallási és szektariánus mozaikjával még riasztóbb forgatókönyv rémét idézi fel - fogalmaz a Chatham House elemzése.
Azt az IISS csütörtöki tanulmánya is megállapítja, hogy a szíriai ellenzék fő gyűjtőszervezete, a Szíriai Nemzeti Tanács nehezen tudja megszilárdítani saját legitimitását és hitelességét, sőt állandó jelenlétét is a felkelők ellenőrizte térségekben. A belső politikai viták és az iszlamista frakciók térnyerése miatt a tanács több világias beállítottságú tagja távozott, meggyengítve a szervezetet és nehezítve a külső támogatók dolgát.
Mindemellett az, hogy a konfliktus az utóbbi hónapokban városi hadviseléssé fajult, és ez rendkívül súlyos humanitárius következményekkel járt, a szíriai polgári lakosság körében is kedvezőtlenné tette az Aszad-ellenes felkelők megítélését - áll az IISS éves stratégiai elemzésében.
MTI
Hozzászólások