Szlovákia - A lakosság többsége változtatna az egyházak finanszírozásán
Szlovákia lakosságának többsége elégedetlen az egyházak fenntartásának jelenlegi, jelentős részben állami finanszírozásra épülő gyakorlatával, és változtatna azon - derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) egy felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn tették közzé Pozsonyban.
A közvélemény-kutatás során arra keresték a választ, hogy a lakosság miként vélekedik az egyház és az állam viszonyának aktuális szabályozásáról.
A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség által ismertetett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek legnagyobb hányada, csaknem harmada (31,4 százaléknyian) úgy vélekedett, hogy az egyházak finanszírozását teljesen le kellene választani az államról, több mint negyedük (26,2 százaléknyian) pedig azt mondta: az államnak csak az egyházak bizonyos "közérdeket szolgáló" tevékenységeit kellene anyagilag támogatnia.
Szlovákiában jelenleg 18 olyan vallási felekezet van, amelyeket az állam egyházként ismer el, ezek működését jelentős részben a költségvetésből finanszírozzák. Az egyházak állami finanszírozása Szlovákiában az egyházi alkalmazottak bérezésén kívül több területre is kiterjed, összköltsége az utóbbi években átlagosan évi 30-40 millió eurót (mintegy 9,3-12,4 milliárd forint) tett ki.
A SAV felmérése szerint az egyházak finanszírozásának jelenlegi gyakorlatával a megkérdezettek kevesebb mint harmada értett egyet, 16 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart nyilatkozni a témában.
Ugyanebben a felmérésben egy másik kérdésre, amely a hívek által fizetendő egyházi adó bevezetését vetette fel, a megkérdezettek legnagyobb hányada (46,5 százalékuk) azt a választ adta, hogy támogatni tudná azt, ugyanakkor nem egészen egyharmaduk (27,5 százalékuk) határozottan elutasította ezt a felvetést. A megkérdezettek több mint egynegyede (26 százaléknyian) erre a kérdésre nem adott választ.
Az egyházak állami finanszírozásának megszűntetése vagy megtartása a szlovákiai közélet olyan visszatérő témája, amely az ország függetlenedése óta gyakorlatilag minden választási időszakban előkerül, ugyanakkor abban eddig semmilyen érdemi változtatás nem történt. A témával legutóbb idén májusban foglalkozott a szlovák média, amikor civilek egy csoportja népszavazás kiírását kezdeményezte az ügyben, és megkezdte a referendum kiírásához szükséges 350 ezer aláírás összegyűjtését.
MTI
A közvélemény-kutatás során arra keresték a választ, hogy a lakosság miként vélekedik az egyház és az állam viszonyának aktuális szabályozásáról.A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség által ismertetett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek legnagyobb hányada, csaknem harmada (31,4 százaléknyian) úgy vélekedett, hogy az egyházak finanszírozását teljesen le kellene választani az államról, több mint negyedük (26,2 százaléknyian) pedig azt mondta: az államnak csak az egyházak bizonyos "közérdeket szolgáló" tevékenységeit kellene anyagilag támogatnia.
Szlovákiában jelenleg 18 olyan vallási felekezet van, amelyeket az állam egyházként ismer el, ezek működését jelentős részben a költségvetésből finanszírozzák. Az egyházak állami finanszírozása Szlovákiában az egyházi alkalmazottak bérezésén kívül több területre is kiterjed, összköltsége az utóbbi években átlagosan évi 30-40 millió eurót (mintegy 9,3-12,4 milliárd forint) tett ki.
A SAV felmérése szerint az egyházak finanszírozásának jelenlegi gyakorlatával a megkérdezettek kevesebb mint harmada értett egyet, 16 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart nyilatkozni a témában.
Ugyanebben a felmérésben egy másik kérdésre, amely a hívek által fizetendő egyházi adó bevezetését vetette fel, a megkérdezettek legnagyobb hányada (46,5 százalékuk) azt a választ adta, hogy támogatni tudná azt, ugyanakkor nem egészen egyharmaduk (27,5 százalékuk) határozottan elutasította ezt a felvetést. A megkérdezettek több mint egynegyede (26 százaléknyian) erre a kérdésre nem adott választ.
Az egyházak állami finanszírozásának megszűntetése vagy megtartása a szlovákiai közélet olyan visszatérő témája, amely az ország függetlenedése óta gyakorlatilag minden választási időszakban előkerül, ugyanakkor abban eddig semmilyen érdemi változtatás nem történt. A témával legutóbb idén májusban foglalkozott a szlovák média, amikor civilek egy csoportja népszavazás kiírását kezdeményezte az ügyben, és megkezdte a referendum kiírásához szükséges 350 ezer aláírás összegyűjtését.
MTI
Hozzászólások