Tanulmány: az ember nem hasznosítja újra, ami nem tökéletes
Az emberi lélekben olyan kód működik, amely azt súgja, hogy ami nem teljes és nem ép, az használhatatlan, ezért inkább a szemétbe dobja az újrahasznosítás helyett - állapította meg egy kanadai kutatás.
"A szemétlerakók túlterheltségét és a hulladéközön által okozott környezeti károkat meg lehetne előzni, ha a gyártók és fogyasztók meg tudnák állni, hogy tökéletesen használható dolgokat, például a behorpadt bádogdobozt vagy a szakadt papírt kidobják. Meg lehet változtatni a termékek külsejét, és azt is, ahogy az emberek a hasznosságukat értelmezik" - idézi a Science Daily tudományos portál Jennifer Argo marketingkutató, az Albertai Egyetem üzleti tanszéke munkatársának az egyetem honlapján megjelent tanulmányát.
Argo és kollégája, Remi Trudel (Bostoni Egyetem) megfigyeléseik és kutatásaik során azt tapasztalták, hogy amint egy újra hasznosítható árucikk már nem tökéletesen ép, mert például felbontották a csomagolását vagy egy papírcsíkot letéptek róla, a vásárlók legtöbbször megszabadultak tőle. Úgy vélik, a folyamat látszólag automatikus, és összefügg a szemét szó szerinti definíciójával: használhatatlan.
"A résztvevők egyik csoportjának egy kis darab papírt adtunk, és arra kértük őket, írják rá, mi mindenre tudnák ezt a kis cédulát használni. Nyolcvan százalékban döntöttek úgy, hogy a papír újrahasznosítható. Automatikusan határoztak, miután valóban hasznát vették, hogy még jól jöhet számukra" - mesélte Argo.
Újabb kihívást jelent, ha a termék, amely egyébként használható még, valahogy megsérül, nem tökéletes, esetleg szennyeződött. Bár az üdítős dobozt általában összelapítják, hogy kevesebb helyet foglaljon a szemétben, a kutatás legtöbb résztvevője a már horpadtan kapott dobozt is rögtön kidobta.
"Úgy látják az emberek, hogy a megrongálódott termék már semmire sem jó. Ha eleve horpadtan kapják, és dönteni kell, mi legyen vele, azt tapasztaltuk, ilyenkor a kukába kerül" - hangsúlyozta Argo.
A kutatók szerint az újrahasznosítás leginkább azon múlik, mennyire sikerül az emberek gondolkodását megváltoztatni. Fontos, hogy a forgalmazók és az állam bátorítsa a fogyasztókat a háztartási cikkek újrahasznosításra, a szerves hulladék komposztálására, amilyen mértékben csak lehetséges. Ám ugyanilyen lényeges, hogy a gyártók módosítsák a termékek csomagolását.
"Fontos lenne, hogy felbontás után is könnyű legyen épségben tartani a csomagolást. Lehet, hogy ez drágítaná a terméket, mert másképp, más anyagok alkalmazásával kellene csomagolni, de megérné a ráfordítást, mert sokkal többen hasznosítanák újra a termékeket, mint jelenleg" - hangsúlyozta Argo.
(forrás: MTI)
"A szemétlerakók túlterheltségét és a hulladéközön által okozott környezeti károkat meg lehetne előzni, ha a gyártók és fogyasztók meg tudnák állni, hogy tökéletesen használható dolgokat, például a behorpadt bádogdobozt vagy a szakadt papírt kidobják. Meg lehet változtatni a termékek külsejét, és azt is, ahogy az emberek a hasznosságukat értelmezik" - idézi a Science Daily tudományos portál Jennifer Argo marketingkutató, az Albertai Egyetem üzleti tanszéke munkatársának az egyetem honlapján megjelent tanulmányát.Argo és kollégája, Remi Trudel (Bostoni Egyetem) megfigyeléseik és kutatásaik során azt tapasztalták, hogy amint egy újra hasznosítható árucikk már nem tökéletesen ép, mert például felbontották a csomagolását vagy egy papírcsíkot letéptek róla, a vásárlók legtöbbször megszabadultak tőle. Úgy vélik, a folyamat látszólag automatikus, és összefügg a szemét szó szerinti definíciójával: használhatatlan.
"A résztvevők egyik csoportjának egy kis darab papírt adtunk, és arra kértük őket, írják rá, mi mindenre tudnák ezt a kis cédulát használni. Nyolcvan százalékban döntöttek úgy, hogy a papír újrahasznosítható. Automatikusan határoztak, miután valóban hasznát vették, hogy még jól jöhet számukra" - mesélte Argo.
Újabb kihívást jelent, ha a termék, amely egyébként használható még, valahogy megsérül, nem tökéletes, esetleg szennyeződött. Bár az üdítős dobozt általában összelapítják, hogy kevesebb helyet foglaljon a szemétben, a kutatás legtöbb résztvevője a már horpadtan kapott dobozt is rögtön kidobta.
"Úgy látják az emberek, hogy a megrongálódott termék már semmire sem jó. Ha eleve horpadtan kapják, és dönteni kell, mi legyen vele, azt tapasztaltuk, ilyenkor a kukába kerül" - hangsúlyozta Argo.
A kutatók szerint az újrahasznosítás leginkább azon múlik, mennyire sikerül az emberek gondolkodását megváltoztatni. Fontos, hogy a forgalmazók és az állam bátorítsa a fogyasztókat a háztartási cikkek újrahasznosításra, a szerves hulladék komposztálására, amilyen mértékben csak lehetséges. Ám ugyanilyen lényeges, hogy a gyártók módosítsák a termékek csomagolását.
"Fontos lenne, hogy felbontás után is könnyű legyen épségben tartani a csomagolást. Lehet, hogy ez drágítaná a terméket, mert másképp, más anyagok alkalmazásával kellene csomagolni, de megérné a ráfordítást, mert sokkal többen hasznosítanák újra a termékeket, mint jelenleg" - hangsúlyozta Argo.
(forrás: MTI)
Hozzászólások