Technikai eszközöket és humanitárius segítséget kap Macedónia az Európai Uniótól
Technikai eszközök mellett szakértő csapat és humanitárius segítők utaznak Macedóniába az unió polgári védelmi mechanizmus (EUCPM) elnevezésű gyorssegélye keretében - jelentette be Mina Andeeva, az uniós bizottság egyik szóvivője keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta, hogy Szkopje az Európai Unió segítségét kérte a huszonegy halálos áldozatot követelő ítéletidő miatt az unió polgári védelmi mechanizmusát aktiválva.
Az uniós szakértők felmérik a károkat, megoldási forgatókönyvet készítenek és ajánlásokat tesznek a nemzeti hatóságok, valamint a helyi polgári védelmi szervek számára.
Az unió humanitárius szakemberei már a helyszínen vannak - tette hozzá a szóvivő.
Hrisztosz Sztilianidesz, az EB humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja hangsúlyozta, hogy Macedónia bajban van, az unió segítségére van szüksége, amelyhez a lehető leggyorsabban hozzá kell jutnia.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni.
Az uniós központi mechanizmuson keresztül a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai tudnak segíteni egymásnak, emellett az együttműködésben a nem uniós tagállam Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Macedónia is részt vesz.
Legutóbb, tavaly december 3-án Görögország kérte az Európai Unió segítségét a polgári védelmi mechanizmuson keresztül az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban.
Magyarország 2015 szeptemberében kért segítséget a mechanizmusban részt vevő országoktól a menedékkérők áradatának kezeléséhez. Akkor a magyar hatóságok azt közölték, hogy matracokra, ágyneműre, lepedőkre, takarókra és fűtőberendezésekre van szükség.
Megalapítása, 2001 óta 180 segítségkérés érkezett az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Olyan katasztrófahelyzetek kezelésében is segédkezett, mint a 10 évvel ezelőtti egyesült államokbeli Katrina hurrikán, a 2010-es földrengés Haitin, a fukusimai katasztrófa, a Fülöp-szigetekre két éve lesújtó tájfun, a tavaly Szerbiában és Boszniában pusztító árvíz, az ukrajnai konfliktus, a nyugat-afrikai ebolajárvány vagy a tavalyi nepáli földrengés.
Macedóniára erős széllökésekkel, áradásokkal és földcsuszamlásokkal járó vihar csapott le szombaton és vasárnap. A rendőrség tájékoztatása szerint legalább huszonegy ember meghalt, több tucatnyian megsérültek, közülük huszonketten kórházi ellátásra szorultak.
A nagy mennyiségű csapadék miatt a fővárosban autók kerültek víz alá, a Szkopjét elkerülő körút súlyosan megrongálódott. Több száz épület rongálódott meg, fákat csavart ki a szél, több helyen szünetelt az áramszolgáltatás és mintegy ezer embert kellett evakuálni.
A kormány vasárnap két hétre szükségállapotot hirdetett ki a fővárosra és az érintett területekre. A hatóságok szerint közel 5000 embernek van szüksége sürgősen élelemre és ivóvízre. Az érintett területeken menedékhelyeket is felállítanak.
A macedón meteorológiai intézet jelentése szerint Szkopjében a hétvégén négyzetméterenként 93 liter eső esett. Az ítéletidő első két órájában 800 villámcsapást regisztráltak.
Macedóniára utoljára tavaly augusztusban csapott le nagy erejű vihar, amikor az ország első ízben aktiválta a védelmi mechanizmust. Az uniós gyorssegély keretében akkor műszaki szakértők és katasztrófaelhárítók utaztak az érintett területre.
MTI
A szóvivő elmondta, hogy Szkopje az Európai Unió segítségét kérte a huszonegy halálos áldozatot követelő ítéletidő miatt az unió polgári védelmi mechanizmusát aktiválva.
Az uniós szakértők felmérik a károkat, megoldási forgatókönyvet készítenek és ajánlásokat tesznek a nemzeti hatóságok, valamint a helyi polgári védelmi szervek számára.
Az unió humanitárius szakemberei már a helyszínen vannak - tette hozzá a szóvivő.
Hrisztosz Sztilianidesz, az EB humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja hangsúlyozta, hogy Macedónia bajban van, az unió segítségére van szüksége, amelyhez a lehető leggyorsabban hozzá kell jutnia.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni.
Az uniós központi mechanizmuson keresztül a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai tudnak segíteni egymásnak, emellett az együttműködésben a nem uniós tagállam Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Macedónia is részt vesz.
Legutóbb, tavaly december 3-án Görögország kérte az Európai Unió segítségét a polgári védelmi mechanizmuson keresztül az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban.
Magyarország 2015 szeptemberében kért segítséget a mechanizmusban részt vevő országoktól a menedékkérők áradatának kezeléséhez. Akkor a magyar hatóságok azt közölték, hogy matracokra, ágyneműre, lepedőkre, takarókra és fűtőberendezésekre van szükség.
Megalapítása, 2001 óta 180 segítségkérés érkezett az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Olyan katasztrófahelyzetek kezelésében is segédkezett, mint a 10 évvel ezelőtti egyesült államokbeli Katrina hurrikán, a 2010-es földrengés Haitin, a fukusimai katasztrófa, a Fülöp-szigetekre két éve lesújtó tájfun, a tavaly Szerbiában és Boszniában pusztító árvíz, az ukrajnai konfliktus, a nyugat-afrikai ebolajárvány vagy a tavalyi nepáli földrengés.
Macedóniára erős széllökésekkel, áradásokkal és földcsuszamlásokkal járó vihar csapott le szombaton és vasárnap. A rendőrség tájékoztatása szerint legalább huszonegy ember meghalt, több tucatnyian megsérültek, közülük huszonketten kórházi ellátásra szorultak.
A nagy mennyiségű csapadék miatt a fővárosban autók kerültek víz alá, a Szkopjét elkerülő körút súlyosan megrongálódott. Több száz épület rongálódott meg, fákat csavart ki a szél, több helyen szünetelt az áramszolgáltatás és mintegy ezer embert kellett evakuálni.
A kormány vasárnap két hétre szükségállapotot hirdetett ki a fővárosra és az érintett területekre. A hatóságok szerint közel 5000 embernek van szüksége sürgősen élelemre és ivóvízre. Az érintett területeken menedékhelyeket is felállítanak.
A macedón meteorológiai intézet jelentése szerint Szkopjében a hétvégén négyzetméterenként 93 liter eső esett. Az ítéletidő első két órájában 800 villámcsapást regisztráltak.
Macedóniára utoljára tavaly augusztusban csapott le nagy erejű vihar, amikor az ország első ízben aktiválta a védelmi mechanizmust. Az uniós gyorssegély keretében akkor műszaki szakértők és katasztrófaelhárítók utaztak az érintett területre.
MTI
Hozzászólások