Ukrán válság - Alkotmányellenesnek minősítette a krími népszavazást az ukrán alkotmánybíróság
Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Krím félsziget státusáról vasárnapra kitűzött népszavazást.
A testület az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök és Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának előterjesztése alapján döntött pénteken a referendum alkotmányosságának kérdésében, s a határozatot hivatalosan ki is hirdette.
Az ukrán parlament előzőleg nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kérte a krími lakosokat, ne vegyenek részt a népszavazáson.
A kedden elfogadott nyilatkozatban a törvényhozás már leszögezte, hogy a referendum ellentmondásban áll Ukrajna alkotmányának több pontjával, rögtön az első két paragrafussal, amelyek szerint "Ukrajna szuverén és független, demokratikus és szociális jogállam", "szuverenitása egész területére kiterjed, egységes állam, amelynek határain belüli területe egységes és sérthetetlen".
Ezenkívül az alaptörvény kimondja, hogy Ukrajna területének megváltoztatásáról csakis összukrajnai népszavazáson lehet dönteni, továbbá kizárólag a hatályos törvényekben meghatározott módon lehet referendumot kezdeményezni és megtartani. Az alkotmány szerint a Krími Autonóm Köztársaságnak nincs joga önhatalmúlag megváltoztatni státusát.
A kijevi parlament ezért a nyilatkozatában követelte az autonóm terület parlamentjétől, hogy haladéktalanul tekintse át a népszavazásról hozott döntését, azt hozza összhangba az ország, valamint a krími köztársaság 1998. december 23-án elfogadott, jelenleg hatályos alkotmányával.
Andrij Mahera, a központi választási bizottság alelnöke újságírók előtt beszélve szintén úgy vélekedett, hogy a krími parlamentnek nem volt joga ezt a népszavazást kiírni. Rámutatott arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az autonóm terület alaptörvényéről a krími parlament dönt, ezt azonban utána az ukrán törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. Leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem tarthatnak helyi népszavazást a Krím alkotmányáról.
Február 28-án a Krímben felfegyverzett milicisták és orosz katonák jelenlétében a helyi parlament menesztette a korábbi kormányt, az új kabinet élére az oroszbarát Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta. A kijevi központi vezetés nem ismeri el az autonóm területen hatalomra került új vezetőket, akik viszont az új kijevi vezetést tartják illegitimnek.
A szimferopoli törvényhozás március 6-án döntött úgy, hogy népszavazást ír ki március 16-ra hivatalos megnevezéssel "a Krím-félsziget státusáról".
A szavazásra jogosultaknak a referendumon két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a Krím Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.
MTI
A testület az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök és Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának előterjesztése alapján döntött pénteken a referendum alkotmányosságának kérdésében, s a határozatot hivatalosan ki is hirdette.Az ukrán parlament előzőleg nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kérte a krími lakosokat, ne vegyenek részt a népszavazáson.
A kedden elfogadott nyilatkozatban a törvényhozás már leszögezte, hogy a referendum ellentmondásban áll Ukrajna alkotmányának több pontjával, rögtön az első két paragrafussal, amelyek szerint "Ukrajna szuverén és független, demokratikus és szociális jogállam", "szuverenitása egész területére kiterjed, egységes állam, amelynek határain belüli területe egységes és sérthetetlen".
Ezenkívül az alaptörvény kimondja, hogy Ukrajna területének megváltoztatásáról csakis összukrajnai népszavazáson lehet dönteni, továbbá kizárólag a hatályos törvényekben meghatározott módon lehet referendumot kezdeményezni és megtartani. Az alkotmány szerint a Krími Autonóm Köztársaságnak nincs joga önhatalmúlag megváltoztatni státusát.
A kijevi parlament ezért a nyilatkozatában követelte az autonóm terület parlamentjétől, hogy haladéktalanul tekintse át a népszavazásról hozott döntését, azt hozza összhangba az ország, valamint a krími köztársaság 1998. december 23-án elfogadott, jelenleg hatályos alkotmányával.
Andrij Mahera, a központi választási bizottság alelnöke újságírók előtt beszélve szintén úgy vélekedett, hogy a krími parlamentnek nem volt joga ezt a népszavazást kiírni. Rámutatott arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az autonóm terület alaptörvényéről a krími parlament dönt, ezt azonban utána az ukrán törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. Leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem tarthatnak helyi népszavazást a Krím alkotmányáról.
Február 28-án a Krímben felfegyverzett milicisták és orosz katonák jelenlétében a helyi parlament menesztette a korábbi kormányt, az új kabinet élére az oroszbarát Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta. A kijevi központi vezetés nem ismeri el az autonóm területen hatalomra került új vezetőket, akik viszont az új kijevi vezetést tartják illegitimnek.
A szimferopoli törvényhozás március 6-án döntött úgy, hogy népszavazást ír ki március 16-ra hivatalos megnevezéssel "a Krím-félsziget státusáról".
A szavazásra jogosultaknak a referendumon két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a Krím Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.
MTI
Hozzászólások