Ukrán válság - Rendkívüli állapotot vezetett be Kijev a harcok sújtotta kelet-ukrajnai megyékben
Az ukrán kormány hétfőn úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot vezet be a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyékben, országosan pedig emelt szintű riadókészültséget rendelt el - jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kabinet kijevi ülésén.
A kormányfő szavai szerint a rendkívüli állapotot a lakosság biztonsága érdekében vezetik be, hogy a kormányzati szervek munkáját és a polgári védelem tevékenységét a lehető legjobban összehangolhassák. Hozzátette, hogy egységes központi irányítási rendszert alakítanak ki az állampolgárok szükség esetén történő evakuálására, átköltöztetésére, a menekültek egészségügyi és szociális ellátásra.
Jacenyuk közölte továbbá, hogy a rendkívüli állapottal összefüggő kérdések kezelésére állami bizottságot hoztak létre, amelynek ő vezetője, helyettesei pedig a Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes és Szerhij Bocskovszkij, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetője.
Közben Volodimir Polevoj, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) információs központjának helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz légierő fokozta aktivitását az ukrán határ közelében. Elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu városban lévő katonai repülőtéren több Il-76-os katonai teherszállító repülőgép leszállását észlelték, ismeretlen tartalmú rakománnyal.
Kijelentette, hogy az orosz légierő növelte jelenlétét - Mi-24-es katonai helikopterekkel és szállítógépekkel - az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten is, törvénytelenül használva erre az ott lévő ukrán légi támaszpontokat. Hozzátette, hogy a félsziget északi, az ukrajnai Herszon megyével határos területén található Dzsankoj katonai repülőtéren csaknem 50 orosz katonai helikoptert vontak össze.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint Oroszországban bűncselekmények elkövetőinek felajánlják, hogy börtönbüntetésük letöltése helyett Ukrajnába menjenek harcolni. Luhanszk megyében előző nap foglyul ejtettek egy, a Moszkva-barát szakadárok oldalán harcoló orosz harckocsizót.
A férfi elmondta, hogy többszörös visszaeső, és tetten érték autólopás közben Rosztov-na-Donuban, ahol a rendőrkapitány felajánlotta neki minden vád ejtését, ha hajlandó egy hónapig Ukrajnában harcolni a szakadárok oldalán. Állítása szerint egysége tagjainak 70 százaléka olyan orosz állampolgárokból áll, akik hozzá hasonlóan a harcokban való részvétellel kerülték el a börtönbüntetést.
Hétfőn Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője bemutatta újságíróknak annak a Moszkva-barát szakadárokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtisztnek a vallomástételét, akit a Mariupol elleni, 30 halálos áldozattal és mintegy száz sérülttel járó terrortámadásban való részvétel gyanújával vasárnap vettek őrizetbe a hatóságok.
Az ukrán állampolgárságú gyanúsított, Valerij Kirszanov - aki 2014 végéig közlekedési rendőrként szolgált - azt vallotta, hogy orosz katonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást. Szavai szerint a merényletet végrehajtó szakadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak nevezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegyveres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka.
Az SZBU megállapítása szerint a rakétairányzást ketten végezték, az őrizetbe vett volt rendőr és az említett orosz tüzértiszt.
Nalivajcsenko arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő dél-donyecki város ellen összesen öt tüzérségi támadást hajtottak végre. Ezt követően az orosz katonák a közeli Markino településről sebtében visszavontak négy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt és egy Tyulpan önjáró aknavetőt, mert azt a hírt kapták, hogy EBESZ-megfigyelők tartanak a rakéták kilövésének helyszíne felé.
Az újságíróknak bemutattak több, Mariupolba becsapódott Grad-rakétamaradványt, amelyeken látható a jelzés, miszerint Oroszországból származnak. Nalivajcsenko megemlítette továbbá, hogy a szakadárok rendszeresen olyan műholdas távközlési eszközön keresztül kommunikáltak egymással, amellyel csak az orosz hadsereg rendelkezik.
Közben 429 bányász rekedt hétfőn egy donyecki bánya mélyében, mert a tüzérségi támadások áramszünetet okoztak. A szakemberek megkezdték a bányászok kimentését. Két hete szintén egy donyecki bányában 364-en ragadtak benn, ugyancsak a harcok okozta áramkimaradás miatt. Akkor valamennyiüket épségben a felszínre hozták.
MTI
A kormányfő szavai szerint a rendkívüli állapotot a lakosság biztonsága érdekében vezetik be, hogy a kormányzati szervek munkáját és a polgári védelem tevékenységét a lehető legjobban összehangolhassák. Hozzátette, hogy egységes központi irányítási rendszert alakítanak ki az állampolgárok szükség esetén történő evakuálására, átköltöztetésére, a menekültek egészségügyi és szociális ellátásra.Jacenyuk közölte továbbá, hogy a rendkívüli állapottal összefüggő kérdések kezelésére állami bizottságot hoztak létre, amelynek ő vezetője, helyettesei pedig a Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes és Szerhij Bocskovszkij, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetője.
Közben Volodimir Polevoj, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) információs központjának helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz légierő fokozta aktivitását az ukrán határ közelében. Elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu városban lévő katonai repülőtéren több Il-76-os katonai teherszállító repülőgép leszállását észlelték, ismeretlen tartalmú rakománnyal.
Kijelentette, hogy az orosz légierő növelte jelenlétét - Mi-24-es katonai helikopterekkel és szállítógépekkel - az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten is, törvénytelenül használva erre az ott lévő ukrán légi támaszpontokat. Hozzátette, hogy a félsziget északi, az ukrajnai Herszon megyével határos területén található Dzsankoj katonai repülőtéren csaknem 50 orosz katonai helikoptert vontak össze.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint Oroszországban bűncselekmények elkövetőinek felajánlják, hogy börtönbüntetésük letöltése helyett Ukrajnába menjenek harcolni. Luhanszk megyében előző nap foglyul ejtettek egy, a Moszkva-barát szakadárok oldalán harcoló orosz harckocsizót.
A férfi elmondta, hogy többszörös visszaeső, és tetten érték autólopás közben Rosztov-na-Donuban, ahol a rendőrkapitány felajánlotta neki minden vád ejtését, ha hajlandó egy hónapig Ukrajnában harcolni a szakadárok oldalán. Állítása szerint egysége tagjainak 70 százaléka olyan orosz állampolgárokból áll, akik hozzá hasonlóan a harcokban való részvétellel kerülték el a börtönbüntetést.
Hétfőn Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője bemutatta újságíróknak annak a Moszkva-barát szakadárokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtisztnek a vallomástételét, akit a Mariupol elleni, 30 halálos áldozattal és mintegy száz sérülttel járó terrortámadásban való részvétel gyanújával vasárnap vettek őrizetbe a hatóságok.
Az ukrán állampolgárságú gyanúsított, Valerij Kirszanov - aki 2014 végéig közlekedési rendőrként szolgált - azt vallotta, hogy orosz katonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást. Szavai szerint a merényletet végrehajtó szakadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak nevezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegyveres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka.
Az SZBU megállapítása szerint a rakétairányzást ketten végezték, az őrizetbe vett volt rendőr és az említett orosz tüzértiszt.
Nalivajcsenko arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő dél-donyecki város ellen összesen öt tüzérségi támadást hajtottak végre. Ezt követően az orosz katonák a közeli Markino településről sebtében visszavontak négy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt és egy Tyulpan önjáró aknavetőt, mert azt a hírt kapták, hogy EBESZ-megfigyelők tartanak a rakéták kilövésének helyszíne felé.
Az újságíróknak bemutattak több, Mariupolba becsapódott Grad-rakétamaradványt, amelyeken látható a jelzés, miszerint Oroszországból származnak. Nalivajcsenko megemlítette továbbá, hogy a szakadárok rendszeresen olyan műholdas távközlési eszközön keresztül kommunikáltak egymással, amellyel csak az orosz hadsereg rendelkezik.
Közben 429 bányász rekedt hétfőn egy donyecki bánya mélyében, mert a tüzérségi támadások áramszünetet okoztak. A szakemberek megkezdték a bányászok kimentését. Két hete szintén egy donyecki bányában 364-en ragadtak benn, ugyancsak a harcok okozta áramkimaradás miatt. Akkor valamennyiüket épségben a felszínre hozták.
MTI
Hozzászólások