Ukrán válság - Prága nem tervezi a volinyi csehek hazatelepítését (2. rész)
Csehország nem tervezi az észak-ukrajnai Volinyi területen élő csehek tömeges hazatelepítését az ukrajnai helyzet miatt - jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerdán, amikor Zsitomirben találkozott a volinyi (volhíniai) csehek képviselőivel.
Idén márciusban néhány tucatnyi volinyi cseh család azzal a kéréssel fordult Prágához, hogy nyújtson nekik segítséget őseik hazájába való visszatéréshez. Milos Zeman cseh államfő a múlt héten felszólította a kormányt, hogy lépjen az ügyben, és támogassa a hazatelepítést.
"Nincs szándékunkban a (volinyi) csehek tömeges áttelepítése" - mondta Zaorálek újságíróknak. Hozzátette: a cseh külügyminisztérium nem rendelkezik olyan információkkal, miszerint a jelenlegi ukrajnai fejlemények biztonsági veszélyt jelentenének a volinyi csehek számára. Ugyanakkor Csehország kész segítséget nyújtani Ukrajnának annak érdekében, hogy a helyzet megnyugodjon és az élet mihamarabb visszatérjen a normális medrébe.
Ukrajnai látogatásának legfőbb célját Zaorálek abban nevezte meg, hogy a helyszínen ismerkedjen meg az ottani csehek gondjaival. Úgy vélte, a volinyi csehek körében a valóságban nincs is túl nagy érdeklődés a Csehországba való áttelepülésre. Megjegyezte, hogy az idén eddig mintegy 30 volinyi cseh kért tartózkodási engedélyt Csehországban.
A Volinyi terület a történelmi Volhínia nyugati részét foglalja magába, jelenleg közigazgatási egység Északnyugat-Ukrajnában. Korábban Lengyelországhoz, illetve Oroszországhoz tartozott. A 19. század második felétől kezdve mintegy 50-60 ezer cseh vándorolt ki a területre.
A volinyi csehek egy része a második világháború után visszatért Csehországba, és elsősorban a Szudéta-vidéken talált új otthonra, ahonnan kitelepítették a németeket. Később a volinyi csehek visszatelepítését különböző okok miatt leállították, de az 1989. novemberi rendszerváltás után a téma újra napirendre került. A kilencvenes évek elején két hullámban mintegy 5-6 ezer volinyi cseh költözött át Csehországba. A Volhíniában élő csehek mai számát mintegy 20 ezerre becsülik. Más források szerint a számuk 5-6 ezer.
MTI
Idén márciusban néhány tucatnyi volinyi cseh család azzal a kéréssel fordult Prágához, hogy nyújtson nekik segítséget őseik hazájába való visszatéréshez. Milos Zeman cseh államfő a múlt héten felszólította a kormányt, hogy lépjen az ügyben, és támogassa a hazatelepítést."Nincs szándékunkban a (volinyi) csehek tömeges áttelepítése" - mondta Zaorálek újságíróknak. Hozzátette: a cseh külügyminisztérium nem rendelkezik olyan információkkal, miszerint a jelenlegi ukrajnai fejlemények biztonsági veszélyt jelentenének a volinyi csehek számára. Ugyanakkor Csehország kész segítséget nyújtani Ukrajnának annak érdekében, hogy a helyzet megnyugodjon és az élet mihamarabb visszatérjen a normális medrébe.
Ukrajnai látogatásának legfőbb célját Zaorálek abban nevezte meg, hogy a helyszínen ismerkedjen meg az ottani csehek gondjaival. Úgy vélte, a volinyi csehek körében a valóságban nincs is túl nagy érdeklődés a Csehországba való áttelepülésre. Megjegyezte, hogy az idén eddig mintegy 30 volinyi cseh kért tartózkodási engedélyt Csehországban.
A Volinyi terület a történelmi Volhínia nyugati részét foglalja magába, jelenleg közigazgatási egység Északnyugat-Ukrajnában. Korábban Lengyelországhoz, illetve Oroszországhoz tartozott. A 19. század második felétől kezdve mintegy 50-60 ezer cseh vándorolt ki a területre.
A volinyi csehek egy része a második világháború után visszatért Csehországba, és elsősorban a Szudéta-vidéken talált új otthonra, ahonnan kitelepítették a németeket. Később a volinyi csehek visszatelepítését különböző okok miatt leállították, de az 1989. novemberi rendszerváltás után a téma újra napirendre került. A kilencvenes évek elején két hullámban mintegy 5-6 ezer volinyi cseh költözött át Csehországba. A Volhíniában élő csehek mai számát mintegy 20 ezerre becsülik. Más források szerint a számuk 5-6 ezer.
MTI
Hozzászólások