150 éve született Ford
Henry Ford 1863. július 30-án született Michiganben.
Neve fogalommá vált az autóiparban. Ő volt a Ford Motor Company alapítója - a cég mai vezetői az ő leszármazottai - a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik első kísérletezője és meghonosítója. Ennek alapja ipari szabvánnyá vált. Praktikus és megfizethető autóival megváltoztatta az autógyártás irányát.
A világ egyik leggazdagabb és leghíresebb embere volt.
Ír és belga bevándorló, gazdálkodó ősöket mondhat magáénak.
Első tevékenységei közé tartozott órák javítása, de fiatalon már gépjavító műhelye is volt, ahol, mezőgazdasági gépeket javított.
1885-ben a környék egyetlen gázmotorja romlott el - addig gőzgépek voltak csak a környéken. 15 évesen maga is elkészítette első gőzgépét. Bár Henry Ford akkor látott először gázmotort, amikor javítani vitték neki, és képes volt megjavítására. Elhatározta, magának is épít egyet. 1897-ben szerkesztetett első benzinmotorját.
1891-ben a Detroit Edison Electric Companynál kezdett dolgozni, ahol két év múlva már főmérnök lett.
Saját fejlesztését maga tudta finanszírozni. Belsőégésű motorokkal folytatott kísérleteket. Első közlekedési járművének quadricycle volt a neve az első járművének, amelyet 1896-ban mutatott be, s amely mintegy 40 km/órás sebességgel tudott haladni. Négy biciklikerékre szerelt motor hajtotta az első Ford járművet.
Ezt követően befektetők és az üzleti modell felkutatásán fáradozott. Több sikertelen cégalapítási kísérlet után 1903-ban hozta társaival létre a Ford Motor Companyt.
1920-ban naponta 1000 darab automobil készült el gyárukban. Négy évvel később évente 2 millió autót készítettek.
Sikerét a módszerben, a tömegtermelésben és az alkalmazottaknak fizetett magas béreknek köszönhette. A lehető legmagasabb béreket fizette dolgozóinak, akiket referenciák és kérdések nélkül vett fel.
Politikai törekvései nem voltak sikeresek. Nem tudta megszerezni a szenátusi helyet, melyért indult. Sőt, az elnökválasztáson is indulni akart, ami riadalmat váltott ki a politikusokban. Végül visszalépett. Ugyanígy nem voltak sikeresek az első világháborúban az európai országokat béketárgyalásokra bírja.
Belekóstolt a lap-, illetve könyvkiadásba is. Íz írásokat az antiszemitizmus hatotta át, ami közfelháborodáshoz vezetett. Végül Ford megszüntette lapját. 1938-ban a hitleri Németország a Német Sas-renddel tüntette ki.
1947-ben, 83 évesen hunyt el Michiganben.
Neve fogalommá vált az autóiparban. Ő volt a Ford Motor Company alapítója - a cég mai vezetői az ő leszármazottai - a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik első kísérletezője és meghonosítója. Ennek alapja ipari szabvánnyá vált. Praktikus és megfizethető autóival megváltoztatta az autógyártás irányát.A világ egyik leggazdagabb és leghíresebb embere volt.
Kreatív lényét 161 találmány bizonyítja.
Ír és belga bevándorló, gazdálkodó ősöket mondhat magáénak.
Első tevékenységei közé tartozott órák javítása, de fiatalon már gépjavító műhelye is volt, ahol, mezőgazdasági gépeket javított.
1885-ben a környék egyetlen gázmotorja romlott el - addig gőzgépek voltak csak a környéken. 15 évesen maga is elkészítette első gőzgépét. Bár Henry Ford akkor látott először gázmotort, amikor javítani vitték neki, és képes volt megjavítására. Elhatározta, magának is épít egyet. 1897-ben szerkesztetett első benzinmotorját.
1891-ben a Detroit Edison Electric Companynál kezdett dolgozni, ahol két év múlva már főmérnök lett.
Saját fejlesztését maga tudta finanszírozni. Belsőégésű motorokkal folytatott kísérleteket. Első közlekedési járművének quadricycle volt a neve az első járművének, amelyet 1896-ban mutatott be, s amely mintegy 40 km/órás sebességgel tudott haladni. Négy biciklikerékre szerelt motor hajtotta az első Ford járművet.
Ezt követően befektetők és az üzleti modell felkutatásán fáradozott. Több sikertelen cégalapítási kísérlet után 1903-ban hozta társaival létre a Ford Motor Companyt.
1920-ban naponta 1000 darab automobil készült el gyárukban. Négy évvel később évente 2 millió autót készítettek.
Sikerét a módszerben, a tömegtermelésben és az alkalmazottaknak fizetett magas béreknek köszönhette. A lehető legmagasabb béreket fizette dolgozóinak, akiket referenciák és kérdések nélkül vett fel.
Politikai törekvései nem voltak sikeresek. Nem tudta megszerezni a szenátusi helyet, melyért indult. Sőt, az elnökválasztáson is indulni akart, ami riadalmat váltott ki a politikusokban. Végül visszalépett. Ugyanígy nem voltak sikeresek az első világháborúban az európai országokat béketárgyalásokra bírja.
Belekóstolt a lap-, illetve könyvkiadásba is. Íz írásokat az antiszemitizmus hatotta át, ami közfelháborodáshoz vezetett. Végül Ford megszüntette lapját. 1938-ban a hitleri Németország a Német Sas-renddel tüntette ki.
1947-ben, 83 évesen hunyt el Michiganben.
Hozzászólások