Húsvéti hagyományok a világ minden tájáról

A húsvétot sem egyformán ünneplik az emberek.Manduladobálás: Portugáliában szokás, hogy a húsvéti körmenet végén a pap mandulával dobálja meg a szertartásban résztvevőket. Erre azért van szükség, mert a portugálok szerint a manduladobálás jelképezi a gyarapodást és a termékenységet. Szintén portugál szokás, hogy Nagyszombaton Júdás árulására emlékeznek, ezért felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt.

Tüzes húsvét: A németországi Luegde városban rendezik meg a látványos fesztivált. A húsvéti eseményen, sötétedés után, a helyiek hat lángoló szalmakereket gurítanak le az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez valójában egy télbúcsúztató szokás, ahol a lángoló szalmakerék a tavaszt jelképezi.

Haláltánc: A spanyol Verges-ben nagycsütörtökön mutatják be a haláltáncot, ami arról szól, hogy a helyiek csontváznak öltöznek kivonulnak az utcára, hogy így emlékezzenek a passióra. A haláltánc éjfélkor veszi kezdetét és három órával később ér véget.

Böjtasszony: A görögök húsvéti szokása, hogy a böjti időszakot a tiszta hétfővel kezdik. Ezen a napon kitakarítják a házát, a gyerekek pedig hétlábú papírbabát eszkábálnak. Ebből lesz a böjtasszony, akinek a hét lába a böjt hét hetét szimbolizálja. A görögök minden héten letépik a baba egyik lábát. Elég szadista hagyomány.

A finn boszorkák: A skandináv országok húsvéti hagyománya szerint a gyerekek, fiúk és lányok egyaránt, boszorkánynak öltözve házról házra járnak, hogy csokitojást gyűjtsenek. Nyugat-Finnországban néhányan máglyát raknak húsvét vasárnap, mert az északi legenda szerint a lángok elűzik a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között a seprűiken repkednek.

Tojásdobálás: Dániában nem annyira elvetemültek a helyiek, ha húsvétról van szó, ugyanis az ő furcsa szokásuk az, hogy nyers tojást dobnak át a ház felett. Fontos, hogy a másik oldalon a fűben landoljon a tojás, aminek nem szabad összetörnie.

Egy másik dán szokás a tojásfaállítás, ami eléggé új hagyomány. Ebben nincs semmi őrült, mert inkább kreatívak és mutatósak a kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal feldíszített faágak.

Az óriás omlett: A Dél-Franciaországban található Haux főterén hatalmas omlettet szolgálnak fel húsvét hétfőn. Az óriás omlett 4500 tojásból készül, és 1000 ember lakhat jól belőle. A húsvéti szokás állítólag onnan ered, hogy amikor Napóleon a seregével Dél-Franciaországban járt, akkor megállt a kis városkában, hogy omlettet egyen.

Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy parancsba adta a helyieknek, hogy gyűjtsék össze az összes tojásukat, amiből másnapra készítsenek egy óriás omlettet a seregének.

Az akasztott zsemle: Angliában él az a legenda, amely szerint húsvét környékén egy özvegyasszony fia elment, hogy szerencsét próbáljon, ám soha ment haza. Az asszony reménykedett, hogy egyszer beállít a fia, ezért minden évben nagypénteken egy forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára, hátha a fia hazatalál és megéhezik.

Az asszony tiszteletére kocsmát nyitottak a régi ház helyén, és itt akasztják ki minden nagypénteken a forró zsemlét, hátha megérkezik a fiú, aki még egy sört is kaphat.

Magyar húsvéti szokások: A húsvétról a tojásfestés az egyik szokás, ami azonnal az eszünkbe juthat. A legenda szerint Jézus mennybemenetelekor Mária Magdolna Rómába ment, hogy Tiberius császár színe elé járuljon.

Ebben az időben minden érkezőnek ajándékot kellett vinnie a császárnak. Mária Magdolna szegény volt, ezért csak néhány tojást vitt, amikor a császár elé járult, hogy elmondta, Krisztis feltámadt. Tiberius a hírre gúnyosan megjegyezte, hogy nagyobb az esélye annak, hogy Mária Magdolna kezében pirosra változnak a tojások, mint annak, hogy valaki felkel a sírból.

A tojások azonnal pirosra változtak. Napjainkban a tojások piros színe Krisztus emberekért kiontott vérét jelképezi, és általában a locsolkodók kapják a lányoktól, hiszen a magyar húsvéti hagyományoknak a locsolkodás is elmaradhatatlan része.

Ennek a népszokásnak az eredetére többféle történet ismert. Az egyik szerint a víz megtisztító erejébe vetett ősi hit miatt született meg a locsolkodás. Az egyház szerint a keresztelésre utal, más legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni a zsidók, de olyan magyarázat is létezik, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák öntötték le a feltámadást hirdető asszonyokat.

A magyar húsvéti szokások legbizarrabb része a húsvéti nyúl. Állítólag ez egy félreértésnek köszönhető, mert néhány német területen gyöngytyúkot és annak tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Németül a gyöngytyúk neve Haselhuhn, vagy rövidebben Hasel, míg a nyúl németül Hase.Tojásherceg és Tojáshercegnő: Belgiumban minden húsvétkor megtartják a tojásvásárt, ahol Tojásherceg és Tojáshercegnő választást tartanak. A húsvét hétfőjén tojásfogó játékot is játszanak, ami úgy néz ki, hogy a belgák a helység jelképét képviselő tojással célozzák meg a templom harangját.

A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek ki, hogy a játékosok azokat találják el az igazi tojással. A játék célja az, hogy valaki megszerezze az „aranytojást”. Aki győz, az pénzt is kap.

Bazi nagy görög edénydobálás: Korfu szigetén élő húsvéti hagyomány szerint, nagyszombat reggelén az emberek edényeket és cserépárut dobálnak az utcára. Egyes magyarázatok szerint a szokás a velenceiektől ered, mert ők újévkor kidobják az összes régi holmijukat.

Egy másik vélekedés azt állítja, hogy a görögök az edénydobálással köszöntik a tavaszt, illetve az új termést jelképezik, amit az új edényekbe fognak összegyűjteni.

Locsolás, kicsit másképp: A locsolkodás nem kizárólag magyar szokás, mert a lengyel fiúk is ezzel töltik a húsvét hétfőt, ám a magyar társaiktól kicsit eltérően, ugyanis vizes vödrökkel, vízipuskákkal járnak, és bárkit lelocsolnak, akivel összetalálkoznak, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető.

A lengyel hiedelem szerint az a lány, aki elázik, egy éven belül férjhez fog menni. Az egyébként Śmigus-dyngus nevű szokás I. Mieszko lengyel fejedelemhez kapcsolódik, ugyanis őt 966-ban, húsvét hétfőn keresztelték meg.

Húsvéton nincs húsvét: A Húsvét-szigeteken nem ünneplik a húsvétot, valószínűleg azért, mert a szigeten, annak létezése óta, csak pogányok élnek. Hogy akkor miért Húsvét-szigetek? A válasz egyszerű, ugyanis húsvét vasárnapján fedezte fel a környéken hajózó holland admirális.

Korbácsolás: Csehországban nem locsolkodnak a fiúk, hanem húsvét hétfőjén fogják a vesszőből font húsvéti korbácsot, amivel ellátogatnak a lányokhoz, hogy megcsapkodják őket. Habár ez elméletileg szimbolikus, mégis akadnak legények, akik a lányok lába közé csapnak.

A csoki bilby: Ausztráliában nem jó húsvéti nyuszinak lenni, ugyanis ez az ország azon kevesek egyike, ahol az emberek utálják a nyulakat. Ennek az oka az, hogy a tapsifüles nem volt őshonos állat náluk, ám a telepesek nagyjából 140 éve két tucat példányt vittek az országba.

Az üregi nyulak nagyon jól érezték magukat Ausztráliában, ahol szaporodni kezdtek, ezzel hatalmas károkat okozva, ugyanis se az őshonos ragadozók, se a vadászok nem tudták kordában tartani őket.

1991-ben végül kampány indult a húsvéti csokinyuszi ellen, akit lecseréltek csoki bilbyre, ami egy ausztrál, nagyfülű jószág.

A firenzei robbanó szekér: 350 éves firenzei hagyomány a Scoppio del Carro, a „robbanó szekér”, amit a mai napig korhű XV. századi öltözékben tartanak meg az olaszok, akik a dóm elé vontatnak egy tűzijátékkal megrakott, díszes szekeret.

A firenzei érsek a mise során meggyújtja a szekérből kivezetett kanócot, amivel elindítja a látványos tűzijátékot. Az első keresztes hadjárat idejéről származó húsvéti szokás célja, hogy jó legyen a termés.

Húsvéti csók: Oroszországban él az a húsvéti szokás, amely szerint az oroszok háromszor megcsókolják egymást a feltámadás ünnepén. A csók lehet puszi is, mert a lényeg az, hogy arcra menjen. Az oroszok húsvéti tojása általában tele van emberábrázolásokkal, hiszen még Jézust is ábrázolhatják az ünnepi holmik.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, noiportal.hu)