A Nemzeti Filharmonikusok és a Fölszállott a páva résztvevői lépnek fel a Müpában
Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit hallhatja a közönség szerdán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató résztvevőinek előadásában a Müpában.
Balogh Júlia, a Fölszállott a páva életre hívója, vezető szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Csak tiszta forrásból című műsorban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a 2012-es és 2014-es Fölszállott a páva résztvevői közül Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia és Zsikó Zoltán énekesek, Kurdi Gábor (furulya, duda), a Parapács zenekar és a Cifra Táncegyüttes állít emléket Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak.
Az est célja, hogy a maga "hús-vér valójában" mutassák be az eredeti népi anyagot, a néptáncokra és énekekre épülő Bartók- és Kodály-műveket. A tiszta forrást a pávás fiatalok éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, míg a komolyzenei részt a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével mutatja be. Az esemény házigazdája Sebő Ferenc zenész - fűzte hozzá.
Az esemény a magyar zenei élet két géniuszának szellemi örökségét mutatja be a maga teljességében - hangsúlyozta Balogh Júlia, hozzátéve: így mindenki számára kiderülhet, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág sokszínűsége és bonyolultsága abból ered, hogy hagyományaink több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek Kárpát-medencei megjelenésük előtt Európában ismeretlenek voltak.
Kocsis Zoltán elmondta: az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején a gyűjtőútjaikon. "Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték".
Kiemelte: nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva.
Kocsis Zoltán emlékeztetett: Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. "Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását" - fogalmazott.
A műsorban többek között az Erdélyi táncok, az Öt magyar népdal, a Román népi táncok és a Magyar parasztdalok szólalnak meg a Galántai táncok és a Kállai kettős mellett. Kodály és Bartók művei mellett eredeti változatban is elhangzanak népzenék.
MTI
Balogh Júlia, a Fölszállott a páva életre hívója, vezető szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Csak tiszta forrásból című műsorban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a 2012-es és 2014-es Fölszállott a páva résztvevői közül Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia és Zsikó Zoltán énekesek, Kurdi Gábor (furulya, duda), a Parapács zenekar és a Cifra Táncegyüttes állít emléket Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak.
Az est célja, hogy a maga "hús-vér valójában" mutassák be az eredeti népi anyagot, a néptáncokra és énekekre épülő Bartók- és Kodály-műveket. A tiszta forrást a pávás fiatalok éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, míg a komolyzenei részt a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével mutatja be. Az esemény házigazdája Sebő Ferenc zenész - fűzte hozzá.
Az esemény a magyar zenei élet két géniuszának szellemi örökségét mutatja be a maga teljességében - hangsúlyozta Balogh Júlia, hozzátéve: így mindenki számára kiderülhet, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág sokszínűsége és bonyolultsága abból ered, hogy hagyományaink több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek Kárpát-medencei megjelenésük előtt Európában ismeretlenek voltak.
Kocsis Zoltán elmondta: az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején a gyűjtőútjaikon. "Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték".
Kiemelte: nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva.
Kocsis Zoltán emlékeztetett: Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. "Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását" - fogalmazott.
A műsorban többek között az Erdélyi táncok, az Öt magyar népdal, a Román népi táncok és a Magyar parasztdalok szólalnak meg a Galántai táncok és a Kállai kettős mellett. Kodály és Bartók művei mellett eredeti változatban is elhangzanak népzenék.
MTI
Hozzászólások