Az irodalom leghíresebb Annái

A magyar és külföldi irodalmárok is szeretik az egyik legnépszerűbb keresztnevet.A hétköznapi életben, de a magyar és világirodalomban is népszerű keresztnév az Anna, hiszen versekben, regényekben, novellákban gyakran előfordul legalább egy nő, akit így szólítanak. De kik az irodalom leghíresebb Annái?

Édes Anna: Kosztolányi a felesége ötletét felhasználva írta meg az Édes Annát, ami novellának indult, ám végül regény lett a gazdáit meggyilkoló, tökéletes szolgálólány története. A történet főszereplője a szegény sorból származó, hallgatag cseléd, aki a jómódú Vizyéknél kezd dolgozni, ám emberszámba se veszik.

Anna robotként dolgozik, tűri a megaláztatásokat, rideg bánásmódot, de amikor Jancsival tragikus véget ér a viszonya, akkor elszakad a cérna a lánynál, aki gyilkossá válik. Kosztolányi nagyon hatásosan írta le a magyar irodalom egyik legdurvább emberölését, ami hétköznapi eseményként illeszkedik a család életébe.

Sok irodalomtörténész úgy gondolja, hogy lélektani regények első magyar remeke az Édes Anna. Kosztolányi idejében a kor pszichológusai, így például Freud, sok írót megihletett. Kosztolányit érdekelte, hogy mi játszódik le a emberi lélek mélyén, aminek eredménye az Édes Anna, amiből természetesen film is készült.Szabó T. Anna:

„Mit akarok? A levegőt, egészen.

Hogy áramlása bizsergessen át.

Hogy ürességet foglaljon a térben,

tűzzé telítse az energiát.

Lenni, a mindent vonzó

mágnesesség

két kíméletlen pólusa között…” (Szabó T. Anna: Lenni a mindent)

A kortárs irodalom egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb képviselője a Kolozsváron született és 1987-ben Magyarországra költözött Szabó T. Anna, aki egyetemistaként kezdett publikálni. Az író-költőnő több, mint 25 éve Dragomán György felesége, akivel kölcsönösen segítik, ihletik egymás.

Erre remek példa Dragomán legutóbb megjelent kötete, a Máglya, aminek egy 13 éves kamaszlány a főszereplője. Az írásban nagy segítség volt Dragomán számára az, hogy a felesége megengedte, hogy beleolvasson a kamaszkori naplójába, ugyanis Anna írása nyomán született meg a regénybeli anya karaktere. A házaspár már a szerelmük elején versekkel és más szövegekkel hódította meg egymást.

Szabó T.

Anna első kötete, A madárlépte hó, 1995-ben jelent meg. A művet továbbiak követték: Nehézkedés 1998, Fény 2002, Rögzített mozgás 2004, Elhagy, 2006, Villany (2010), Kerített tér (2014), Senki madara (2015), A Fűszermadár (2015) illetve számos gyermekvers-kötet szerzője. 2016-ban A törésteszt címmel jelent meg novelláskötete.

Szabó Magda Annuskája: Az idén 100 éve született, költőként indult Szabó Magda első nagy sikerű prózai művét 1953-ban írta meg, majd a történet 1958-ban Freskó néven jelent meg. A kisregény főszereplője a művész, szabadon gondolkodó, kreatív Annuska.

A címben szereplő Freskó arra a falfestményre utal, amelyet Annuska, a tarbai református pap kisebbik lánya festett meg a családjáról még gyerekkorában. Annuskát már kicsiként elvarázsolták a színek, a formák, a festmények és képek, valamint kikövetelt minden papírfecnit és színes ceruzát, hogy alkothasson.

Annuska karaktere mindenkinek ismerős, akit valaha megszállt az ihlet, hiszen Szabó Magda a kreativitást, az ösztönös tehetséget, a leküzdhetetlen alkotói vágyat keltette életre a halhatatlan karakterben.

Amikor a történetben Annuska felnő, akkor botrányos körülménye között megszökik a szülői házból, ahol a zsarnok apja uralkodik a család tagjai felett, és ahol a hazugságok, a képmutatás és a nyomasztó légkör mindennapos jelenségnek számít.

Annuska a szabadság, a függetlenség, a meg nem alkuvó öntörvényűség, a képmutatás nélküli, őszinte élet jelképévé fejlődik.

A regény többi szereplő Annuskához viszonyítva méretik meg.

Anna Karenina: Tolsztoj halhatatlan hősnője tökéletesen megtestesítette a XIX. század tipikus nőalakját. Anna Karenina közeli rokona Flaubert Madam Bovaryjának. A két nő kisszerű, de a sorsába beletörődni nem akaró nők archetípusai.

A két nő a maguk szerény eszközeivel próbálnak lázadni a sorsuk ellen, ám a bukásuk egy percig sem kérdéses, éppen ezért az inkább szükségszerű, mint tragikus. Anna egy álomvilágban él, ezért biztos abban, hogy többre hivatott, mint amennyit az élettől kapott, emiatt várja a pillanatot, amikor kitörhet.

Ahogy Emma Bovary, úgy Anna is ott bukik el, hogy azt hiszi, egy férfi, aki nem a férje megjelenése kell ahhoz, hogy kitörjön. A történetben Anna férje kormánytisztviselő, aki mellett a nő boldogtalan, ám megjelenik egy fiatal huszártiszt, Vronszkij gróf, akibe Anna beleszeret.

A dolognak házasságtörés lesz a vége, amit Tolsztoj mélyen elítél, ezért ő sem kedveli a saját hősnőjét. Az író tizenegyszer írta át a regényt, aminek a végén eléggé kiborult, ugyanis ezt írta:

„Megelégeltem ezt az én Annámat, torkig vagyok, annyit vesződtem vele, mint valami félresikerült tanítvánnyal; de ne mondjon róla semmi rosszat, mégiscsak gyermekemmé fogadtam.”

Tolsztoj tehetségét bizonyítja, hogy az Anna Karenina mégsem csak egy csalfa nőszemély története, hanem a XIX. századi orosz társadalom kiváló ábrázolása, amiben Anna személye egyszerre taszító és vonzó.

A regény első mondata szinte szlogenné vált, és talán ez a legismertebb kezdőmondat a világirodalomban. Anna öngyilkossága egyébként nem Tolsztoj ötlete volt, hanem egy megtörtént esetet ültetett át a regénybe, hiszen anno a saját szemével látta, hogy egy ezredes lánya a vonat elé veti magát, amiért a szeretője megkérte a fia nevelőnőjének a kezét.Sárvári Anna: A színésznő nem volt túl nagy tehetség a szakmájában. A kritikák és a leírások szinte meg sem említették, ám Juhász Gyula az irodalom egyik leghíresebb Annájává tette, hiszen a költő 30 évig rajongót a Múzsájáért, akihez csodás, szerelmes, vágyakozással teli verseket írt.

Juhász Gyula Nagyváradon látta meg először az akkor 21 éves nőt, majd fél évvel később, 1909-ben létrejött a Vigasztalásul, az Anna-versek egyike, amiben a következő vallomás szerepelt:

„De a haja szőke, de a bőre bársony,

De egy hajaszála mindörökre átfon,

De tegnap este láttam a bokáját.”

A költő a színházban, az ablaka alól figyelte a színésznőt, akivel csak kétszer-háromszor találkozott. Anna így emlékezett vissza az első alkalomra:

„Deésy Alfréd elhozta egyszer hozzám Váradon, bemutatta nekem, és ő egész délután csak a kezemet fogta, és a nevemet súgta. A szobában olyan csend volt, mintha vatta fogta volna el a hangokat. Én inkább féltem, mint meglepődtem a költőtől. Összesen kétszer-háromszor találkoztunk. Nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett ... én nem szerettem, nem tudtam szeretni...”

1909 őszén Anna elment Váradról, úgyhogy többé nem találkozott a költővel, akinek további versei a távoli hiányban születtek. A leghíresebb és talán legszebb költemény 1926-ban született, Anna örök címmel.

Juhász Gyula 1937-ben halt meg, míg az addigra már nehéz körülmények között élő Anna 1938-ban, Anna nap előtt, július 25-én ölte meg magát. A korabeli A 8 Órai Újság így számolt be a tragédiáról:

„Az ágy mellett, a földön Juhász Gyula verseskötete feküdt. Ahogy a könyv leesett a földre, éppen az első oldalon nyílott ki: Annának örök szerelemmel, Juhász Gyula - olvasható rajta a költő dedikációja. A szerencsétlen színésznő utolsó pillanataiban is az Anna-verseket olvasta.”

Anne Hathaway: Nagyon keveset tudunk Shakespeare feleségéről, ráadásul az sem teljesen biztos, amit a valaha élt legnagyobb drámaíróról tanultunk. A jelenlegi ismeretek szerint Shakespeare 18 évesen vette el Anne-t, aki 8 évvel idősebb volt nála.

Amikor Anne apja meghalt, akkor úgy végrendelkezett, hogy a lánya leendő férjének 6 fontot, 13 shillinget és 4 pennyt kell fizetnie azért, hogy elvigye a háztól a lányt, aki Shotteryben, a családi farmon nőtt fel, Stratfordt közelében.

A házassági engedélyt Temple Graftonban kapták 1582. november 27-én Wm Shaxpere és Annam Whateley nevére kiállítva. A házasság más dokumentumaiban már a William Shagspere és Anne Hathewey szerepel.

Egyes vélemények szerint két különböző nőről van szó, és a drámaírónak azért kellett elvennie Hathawayt, mert teherbe esett. Így vagy, úgy, de az biztos, hogy sok történész véleménye megegyezik arról, hogy Shakespeare nem rajongott a házasság intézményéért, hiszen azonnal lelépett, hogy színházat csináljon, majd a következő hét évben alig találkozott a feleségével.

A színházi évek alatt Shakespeare néha hazament a nejéhez, aminek bizonyítéka a lánygyermekük, majd egy ikerpár születése, akiknek a kereszteléséről maradtak fent dokumentumok, ám az is biztos, hogy a drámaíró nem törődött különösebben a feleségével, aki a végrendeletben is csak a második helyen szerepelt, ugyanis Shakespeare a gyerekei között osztotta el a vagyona nagy részét.

Hét évvel Shakespeare halála után Anne is elhagyta a földi létet. A nőt a férje mellé temették a stratfordi Szentháromság templomban, ahol a síron ez olvasható:

„Itt nyugszik Anne, William Shakespeare felesége, aki 1623. augusztus 6-án, 67 éves korában távozott.”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Klasszikus könyvek, amelyekről sokan füllentik, hogy olvasták

Klasszikus könyvek, amelyekről sokan füllentik, hogy olvasták

Öt történet, amit illik ismerni, ám rengetegen csak blöffölnek róluk.

Miért van annyi „halas” látványosság Budapesten?

Miért van annyi „halas” látványosság Budapesten?

Halászbástya, Halárus lány, Halászó fiú és más „hal” is található a magyar fővárosban.

Mit olvass a strandon?

Mit olvass a strandon?

Vicces, komoly, romantikus, krimi és gasztro mű is szerepel a szubjektív könyvlistán.

Lebilincselő regények a strandra!

Lebilincselő regények a strandra!

Öt romantikus történet a nyárra.

A legjobb nyári programok 2018-ban

A legjobb nyári programok 2018-ban

Téged is várnak a Szent Iván-éji mulatságok, kulturális ajánlatok és a fesztiválok.

Erzsébet királyné hányattatott sorsú budapesti szobra

Erzsébet királyné hányattatott sorsú budapesti szobra

Mi minden történt a nehéz életű Sisi emlékművével?

A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

Miért takarták el fügefalevelekkel a szobrok intim testrészeit?

Művészek, akik a saját alkotásukat pusztították el

Művészek, akik a saját alkotásukat pusztították el

Miért semmisítette meg a munkáját Francis Bacon, Monet, Gerhard Richter, Michelangelo, Blu és Dionysis Karipidis?

10 bírósági ügy, ami a Harry Potter miatt robbant ki

10 bírósági ügy, ami a Harry Potter miatt robbant ki

Elképesztő módszerekkel próbáltak hasznot húzni a varázslótanonc történeteiből.

Leonardo da Vinci festményeinek rejtett tartalma

Leonardo da Vinci festményeinek rejtett tartalma

A szakértők a mai napig igyekeznek megfejteni a festő legrejtélyesebb alkotásait.

http://ujhazak.com