Bartók és a modernek Párizsban
A Musée d'Orsay múzeumban hétfőn nyílt meg az Allegro Barbaro című kiállítás. A tárlat középpontjában a magyar modernizmus és Bartók Béla művészete áll. A Szépművészeti Múzeummal közösen rendezett kiállításon 90 festmény, 15 grafika, több mint félszáz fotó, valamint zenei és irodalmi dokumentumok mutatják be a magyar művészet e szeletét.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója vetette fel, hogy egy tárlat keretén belül bemutatható lenne Bartók Béla zenéjén keresztül a magyar modernizmus.
A párizsi múzeum nagy figyelmet fordít a XIX-XX. század fordulója művészetének bemutatására. Tavaly egy Rippl-Rónai József képet vásároltak az állandó gyűjteménybe, az időszaki tárlatba pedig egy Perlrott-Csaba Vilmos festményt is beválogattak.
Az új, magyar vonatkozású kiállításon Bartók Béla zenéje szinte minden teremben hallható. A zene hallgatása közben Berény Róbert, Czigány Dezső, Pór Bertalan, valamint Paul Gauguin képeivel találkozhat a látogató. A kiállítás kurátorai egyszerre igyekeztek tematikus és kronologikus sorrendben áttekinteni a magyar modernizmust.
Tihanyi Lajos: Fürdőzők
A tárlat helyszíne is nagy fontosságú. A Musée d'Orsay rendelkezik a korszak műalkotásainak legnagyobb gyűjteményével a világon. Párizs mindig kiemelkedő jelentőségű volt a magyar művészek számára. Az 1900 körüli években a magyar művészeti élet számára Párizs jelentette a művészeti fővárost, az inspirációt. Elég Ady Endrére gondolni, de ugyanígy a Nyolcak és festőtársaik, de a zenészek is Párizsba mentek hosszabb-rövidebb időre. A magyar művészek számára Párizs találkozási pont is volt egyben, a társasági élet színtere. Többen itt találkoztak először.
A jelen tárlat Párizs-Budapest terme párizsi stúdiókban készült munkákat gyűjtött össze, Rippl-Rónai, Ziffer Sándor, Berény Róbert vagy Perlrott-Csaba képeihez Bartók játéka társul, ezúttal Debussy szerzeményét játssza.
Egy másik terem a népművészet hatását tükröző magyar műalkotások gyűjtött egybe, amely alatt Bartók népdalgyűjtésének eredménye, népdalfelvételek hallhatók, illetve a gyűjtőutakon készített fotók láthatók.
Egy következő terem a Magyarországra hazatért művészek alkotásaiból gyűjtött össze egy csokorra valót. Az említetteken kívül Czóbel Béla, Kernstock Károly képei a magyar fauvizmus egy-egy példáit mutatják be.
Látható a korszak egyik legbotrányosabb képe, Tihanyi Lajos "Fürdőzők" című festménye is.
Bartókról kevés film maradt fenn. Így ritkaság az 1942-es felvétel, amelyen az "Allegro barbaro"-t maga a zeneszerző zongorázza.
Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után több művésznek (Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Réth Alfréd) emigrálnia kellett. Ezt a korszakot bemutató terem az aktivisták munkáira koncentrál.
A tárlat 2014. január 5-éig látható Párizs egyik leghíresebb múzeumában. A kiállításhoz számos magyar vonatkozású koncert, tárlatvezetés és irodalmi program kapcsolódik.
www.fidelio.hu
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója vetette fel, hogy egy tárlat keretén belül bemutatható lenne Bartók Béla zenéjén keresztül a magyar modernizmus.A párizsi múzeum nagy figyelmet fordít a XIX-XX. század fordulója művészetének bemutatására. Tavaly egy Rippl-Rónai József képet vásároltak az állandó gyűjteménybe, az időszaki tárlatba pedig egy Perlrott-Csaba Vilmos festményt is beválogattak.
Az új, magyar vonatkozású kiállításon Bartók Béla zenéje szinte minden teremben hallható. A zene hallgatása közben Berény Róbert, Czigány Dezső, Pór Bertalan, valamint Paul Gauguin képeivel találkozhat a látogató. A kiállítás kurátorai egyszerre igyekeztek tematikus és kronologikus sorrendben áttekinteni a magyar modernizmust.
Tihanyi Lajos: FürdőzőkA tárlat helyszíne is nagy fontosságú. A Musée d'Orsay rendelkezik a korszak műalkotásainak legnagyobb gyűjteményével a világon. Párizs mindig kiemelkedő jelentőségű volt a magyar művészek számára. Az 1900 körüli években a magyar művészeti élet számára Párizs jelentette a művészeti fővárost, az inspirációt. Elég Ady Endrére gondolni, de ugyanígy a Nyolcak és festőtársaik, de a zenészek is Párizsba mentek hosszabb-rövidebb időre. A magyar művészek számára Párizs találkozási pont is volt egyben, a társasági élet színtere. Többen itt találkoztak először.
A jelen tárlat Párizs-Budapest terme párizsi stúdiókban készült munkákat gyűjtött össze, Rippl-Rónai, Ziffer Sándor, Berény Róbert vagy Perlrott-Csaba képeihez Bartók játéka társul, ezúttal Debussy szerzeményét játssza.
Egy másik terem a népművészet hatását tükröző magyar műalkotások gyűjtött egybe, amely alatt Bartók népdalgyűjtésének eredménye, népdalfelvételek hallhatók, illetve a gyűjtőutakon készített fotók láthatók.
Egy következő terem a Magyarországra hazatért művészek alkotásaiból gyűjtött össze egy csokorra valót. Az említetteken kívül Czóbel Béla, Kernstock Károly képei a magyar fauvizmus egy-egy példáit mutatják be.
Látható a korszak egyik legbotrányosabb képe, Tihanyi Lajos "Fürdőzők" című festménye is.
Bartókról kevés film maradt fenn. Így ritkaság az 1942-es felvétel, amelyen az "Allegro barbaro"-t maga a zeneszerző zongorázza.
Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után több művésznek (Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Réth Alfréd) emigrálnia kellett. Ezt a korszakot bemutató terem az aktivisták munkáira koncentrál.
A tárlat 2014. január 5-éig látható Párizs egyik leghíresebb múzeumában. A kiállításhoz számos magyar vonatkozású koncert, tárlatvezetés és irodalmi program kapcsolódik.
www.fidelio.hu
Hozzászólások