Eladhatják Bécs egyik fő látványosságát
Gustav Klimt egyik nagy munkáját, a Beethoven-frízt vissza akarják szerezni az örökösök.
A bécsi festőfejedelemnek is nevezett Klimt (1862- 1918) a szecesszió (Jugendstil) egyik meghatározó alakja, és egyúttal számos bécsi idegenforgalmi nevezetesség alkotója.
A kérdéses Beethoven-fríz a "Szecesszió" (Wiener Secession) nevű, múzeumként szolgáló épületben kapott helyet a turisták által is gyakran látogatott helyen, közel a Karlsplatzhoz és a Naschmarkthoz.
Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a szecesszió egyik mesterművét Klimt örökösei visszakérhetik. Könnyen lehet, hogy Bécs számára elveszik a sokmilliót érő, 34 méter hosszú, 4 tonna súlyú, hét részes kép ciklus, amely évente sok ezer művészetkedvelőt és turistát vonzott.
August Lederer műgyűjtő most visszaigényli a páratlan műalkotást. Kérvényét az Osztrák Kulturális Minisztériumban jogászok és művészettörténészek tárgyalják. A jelenlegi törvények értelmében nagy esélyt látnak arra a szakemberek, hogy a kérvénynek helyt fog adni a minisztérium.
A műalkotás eddigi története is hűen követi a térség XX. századi történelmét. A mű 1902-ben keletkezett, a bécsi szecesszió, illetve Klimt főművének is tekintik. A művész jelenlegi helyére tervezte eredetileg egy kiállításra, s Ludwig van Beethoven előtti tisztelgésnek szánta. Az ábrázolás a IX. szimfónia vágyakozás és öröm témáját öltötte vizuális formába.
A képciklust 1915-ben August Lederer műgyűjtő vásárolta meg. Mivel Lederer zsidó származású volt, a náci uralom idején gyűjteményét kifosztották, az örökösök a frízt csak a háború után kapták vissza. A feltétel: a Beethoven-fríz nem hagyhatja el Ausztriát.
Az elkövetkező évtizedeket az örökösök kérvények, petíciók írásával töltötték - sikertelenül. Az 1918-as kivitelt korlátozó törvény a család kezét megkötötte - magyarázza a 12 örököst képviselő ügyvéd Zürichben. 1973-ban az Osztrák Köztársaság 15 millió schillingért megvásárolta a műalkotást, amelyet a Christie's aukciósház 25 millióra becsült. Az akkori pénzügyminiszter tegnapi TV-interjújában elmondta, hogy az akkori árral mindenki egyetértett.
A fordulat az ügyben 2009-ben történt, amikor módosították a kárpótlási törvényt. Így visszaigénylés akkor is lehetséges, ha a kérdéses tárgyért fizettek. A kérdést most alapos vizsgálat alá vetették.
A család vagyonát 1938-ban származásuk miatt kisajátították, később ugyan visszakapták, de a kiviteli tilalom miatt ismét el kellett adniuk. Már évtizedek óta próbálkoznak az örökösök a visszaszerzéssel, de eddig nem jártak sikerrel.
Amennyiben a család visszaszerzi a műalkotást, a vételárat vissza kell fizetnie az államnak. A műalkotás azonban maradhat továbbra is maradhat akár jelenlegi helyén, a Szecesszióban.
Forrás: Österreich
A bécsi festőfejedelemnek is nevezett Klimt (1862- 1918) a szecesszió (Jugendstil) egyik meghatározó alakja, és egyúttal számos bécsi idegenforgalmi nevezetesség alkotója.A kérdéses Beethoven-fríz a "Szecesszió" (Wiener Secession) nevű, múzeumként szolgáló épületben kapott helyet a turisták által is gyakran látogatott helyen, közel a Karlsplatzhoz és a Naschmarkthoz.
Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a szecesszió egyik mesterművét Klimt örökösei visszakérhetik. Könnyen lehet, hogy Bécs számára elveszik a sokmilliót érő, 34 méter hosszú, 4 tonna súlyú, hét részes kép ciklus, amely évente sok ezer művészetkedvelőt és turistát vonzott.August Lederer műgyűjtő most visszaigényli a páratlan műalkotást. Kérvényét az Osztrák Kulturális Minisztériumban jogászok és művészettörténészek tárgyalják. A jelenlegi törvények értelmében nagy esélyt látnak arra a szakemberek, hogy a kérvénynek helyt fog adni a minisztérium.
A műalkotás eddigi története is hűen követi a térség XX. századi történelmét. A mű 1902-ben keletkezett, a bécsi szecesszió, illetve Klimt főművének is tekintik. A művész jelenlegi helyére tervezte eredetileg egy kiállításra, s Ludwig van Beethoven előtti tisztelgésnek szánta. Az ábrázolás a IX. szimfónia vágyakozás és öröm témáját öltötte vizuális formába.
A képciklust 1915-ben August Lederer műgyűjtő vásárolta meg. Mivel Lederer zsidó származású volt, a náci uralom idején gyűjteményét kifosztották, az örökösök a frízt csak a háború után kapták vissza. A feltétel: a Beethoven-fríz nem hagyhatja el Ausztriát.
Az elkövetkező évtizedeket az örökösök kérvények, petíciók írásával töltötték - sikertelenül. Az 1918-as kivitelt korlátozó törvény a család kezét megkötötte - magyarázza a 12 örököst képviselő ügyvéd Zürichben. 1973-ban az Osztrák Köztársaság 15 millió schillingért megvásárolta a műalkotást, amelyet a Christie's aukciósház 25 millióra becsült. Az akkori pénzügyminiszter tegnapi TV-interjújában elmondta, hogy az akkori árral mindenki egyetértett.
A fordulat az ügyben 2009-ben történt, amikor módosították a kárpótlási törvényt. Így visszaigénylés akkor is lehetséges, ha a kérdéses tárgyért fizettek. A kérdést most alapos vizsgálat alá vetették.
A család vagyonát 1938-ban származásuk miatt kisajátították, később ugyan visszakapták, de a kiviteli tilalom miatt ismét el kellett adniuk. Már évtizedek óta próbálkoznak az örökösök a visszaszerzéssel, de eddig nem jártak sikerrel.
Amennyiben a család visszaszerzi a műalkotást, a vételárat vissza kell fizetnie az államnak. A műalkotás azonban maradhat továbbra is maradhat akár jelenlegi helyén, a Szecesszióban.
Forrás: Österreich
Hozzászólások