Előkerült Aquincum elveszettnek hitt fala
Egyik leghíresebb és legjobban feltárt hazai római emlékhelyünk újabb és újabb felfedezésekkel szolgál.
Folyik a Budapest és Esztergom közötti vasúti pályaszakasz teljes körű felújítása. A munkálatok a régészeknek is adnak feladatot. Idén tavasszal kezdték meg a régészek a munkálatokat. A vasút a római várost kelt-nyugati irányban szeli át. Gazdag leletanyag bukkant fel, római pénzek, kerámiaedények, és egy apró istenszobor is a római leletanyagot gazdagítja ezen túl.
Az istenszobor Silvanust ábrázolja, az erdők, kertek védőistenét.
Több mint százhúsz év kutatás után sikerült feltárni a polgárváros keleti falát. A régészetileg védett terület ezen szakaszán nem nyílt lehetőség eddig módszeres feltárásra.
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának szakemberei eddig a várostól nyugatra, a római kori villanegyed területén végzett leletmentést. Nagy várakozás előzte meg a város keleti szélén a készülő vasúti híd pillérjének feltárását. Az egyik pillér alapozási gödrében, már az egykori római városon kívül egy kút és egy római szemétgödör bukkant a feltárók elé. A régi korok szemetesei mindig a régészek kincsesbányái. Most sem volt ez másképp: edények, ételmaradékból származó állatcsontok, pénzérmék, táblajátékok zsetonjai, fazekasműhely hulladékai, azaz rontott kerámiák töredékeit ásták ki. A leletek között található terra sigillata (díszedény).
A datálásban a pénzek nyújtanak nagy segítséget. Az előbukkant pénzek közül volt, amelyiket Hadrianus császár verte, aki 76 és 138 között uralkodott.
A most feltár fal megtalálása azért jelentős, mert a szakemberek azt pontosan tudták, hogy a várost mind a négy égtáj felől fal vette körül, eddig azonban csak három fal volt ismert. Megtalálták a város határát jelző vizesárkot, és a város határával párhuzamosan futó köves út maradványait is. A vizesárok is rejtett kincseket: fibulákat (ruhakapcsoló rögzítő tűket), edénydarabokat és pénzeket. Ezek alapján állítható, hogy az árkot a Kr. u. 2. század első felében áshatták az itt lakó rómaiak.
Annyi bizonyos, hogy Aquincum és közvetlen környéke még további titkokat és vélhetően gazdag leletanyagot rejt, ugyanis a vasútvonal építésekor nem történt leletmentés a XIX. század végén.
www.szegedma.hu
Folyik a Budapest és Esztergom közötti vasúti pályaszakasz teljes körű felújítása. A munkálatok a régészeknek is adnak feladatot. Idén tavasszal kezdték meg a régészek a munkálatokat. A vasút a római várost kelt-nyugati irányban szeli át. Gazdag leletanyag bukkant fel, római pénzek, kerámiaedények, és egy apró istenszobor is a római leletanyagot gazdagítja ezen túl.Az istenszobor Silvanust ábrázolja, az erdők, kertek védőistenét.
Az ehhez hasonlatos apró szobrokat az isteneknek szánt ajándékként helyezték el szentélyekben.
Több mint százhúsz év kutatás után sikerült feltárni a polgárváros keleti falát. A régészetileg védett terület ezen szakaszán nem nyílt lehetőség eddig módszeres feltárásra.
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának szakemberei eddig a várostól nyugatra, a római kori villanegyed területén végzett leletmentést. Nagy várakozás előzte meg a város keleti szélén a készülő vasúti híd pillérjének feltárását. Az egyik pillér alapozási gödrében, már az egykori római városon kívül egy kút és egy római szemétgödör bukkant a feltárók elé. A régi korok szemetesei mindig a régészek kincsesbányái. Most sem volt ez másképp: edények, ételmaradékból származó állatcsontok, pénzérmék, táblajátékok zsetonjai, fazekasműhely hulladékai, azaz rontott kerámiák töredékeit ásták ki. A leletek között található terra sigillata (díszedény).
A datálásban a pénzek nyújtanak nagy segítséget. Az előbukkant pénzek közül volt, amelyiket Hadrianus császár verte, aki 76 és 138 között uralkodott.
A most feltár fal megtalálása azért jelentős, mert a szakemberek azt pontosan tudták, hogy a várost mind a négy égtáj felől fal vette körül, eddig azonban csak három fal volt ismert. Megtalálták a város határát jelző vizesárkot, és a város határával párhuzamosan futó köves út maradványait is. A vizesárok is rejtett kincseket: fibulákat (ruhakapcsoló rögzítő tűket), edénydarabokat és pénzeket. Ezek alapján állítható, hogy az árkot a Kr. u. 2. század első felében áshatták az itt lakó rómaiak.
Annyi bizonyos, hogy Aquincum és közvetlen környéke még további titkokat és vélhetően gazdag leletanyagot rejt, ugyanis a vasútvonal építésekor nem történt leletmentés a XIX. század végén.
www.szegedma.hu
Hozzászólások