Emlékezés: Oriana Fallacci
A világhírű újságíró 83 éve született Firenzében egy szegény spanyol-olasz családban. Az egyik legnagyobb hatású és legkarakteresebb sajtósnak tartották. Tudósításai és interjúi a világ legnagyobb példányszámú lapjaiban jelentek meg.
„Harcolni sokkal szebb, mint győzni, utazni sokkal szórakoztatóbb, mint megérkezni: amikor megérkezel valahová, vagy győzöl, hatalmas űr támad benned.
Oriana Fallacci számtalan nagy lapnak dolgozott: köztük volt a The Times, a Life, a The New York Times, a The London Times, a Corriere della Sera, a Der Spiegel és még jó néhány. Az interjú-készítés mestereként hírességeket, politikusokat, terroristákat, színészeket kérdezett a legtöbb esetben a rá jellemző provokatív módon.
Igazán híressé Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel, Arafat palesztin vezetővel, Golda Meir izraeli kormányfővel, Khomeini ajatollahhal és Indira Gandhival készített interjúi révén vált. Legjobb negyven beszélgetését Interjú a történelemmel címmel gyűjtötte össze 1976-ban.
[video width="600" ][/video]
Írásai energikusak és provokatívak. Mikor egyszer a szerkesztési és újságírói módszereit kritizálták azt mondta: „Író vagyok. Számomra a legfontosabb, hogy jól írjam meg a dolgokat, helyesen építsem fel a szöveget. Bíró vagyok, aki ítél.”
[video width="600" ][/video]
Fallaci hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett: 2006-ban 77 éves korában, egy firenzei kórházban érte a halál.
Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén és magyar nyelvre is. Magyarul megjelent művei: A harag és a büszkeség (Focus, 2003), Ha meghal a nap (Európa Kiadó, 1984), Insallah (Etűd Könyvkiadó Kft., 1995), Pénelopé a háborúban (Etűd Könyvkiadó Kft., 1994).
„Harcolni sokkal szebb, mint győzni, utazni sokkal szórakoztatóbb, mint megérkezni: amikor megérkezel valahová, vagy győzöl, hatalmas űr támad benned. És hogy legyőzd magadban az űrt, ismét útra kelsz, új célokat tűzöl magad elé.”
Oriana Fallacci számtalan nagy lapnak dolgozott: köztük volt a The Times, a Life, a The New York Times, a The London Times, a Corriere della Sera, a Der Spiegel és még jó néhány. Az interjú-készítés mestereként hírességeket, politikusokat, terroristákat, színészeket kérdezett a legtöbb esetben a rá jellemző provokatív módon.
Igazán híressé Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel, Arafat palesztin vezetővel, Golda Meir izraeli kormányfővel, Khomeini ajatollahhal és Indira Gandhival készített interjúi révén vált. Legjobb negyven beszélgetését Interjú a történelemmel címmel gyűjtötte össze 1976-ban.
[video width="600" ][/video]
Írásai energikusak és provokatívak. Mikor egyszer a szerkesztési és újságírói módszereit kritizálták azt mondta: „Író vagyok. Számomra a legfontosabb, hogy jól írjam meg a dolgokat, helyesen építsem fel a szöveget. Bíró vagyok, aki ítél.”
[video width="600" ][/video]
Fallaci hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett: 2006-ban 77 éves korában, egy firenzei kórházban érte a halál.
Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén és magyar nyelvre is. Magyarul megjelent művei: A harag és a büszkeség (Focus, 2003), Ha meghal a nap (Európa Kiadó, 1984), Insallah (Etűd Könyvkiadó Kft., 1995), Pénelopé a háborúban (Etűd Könyvkiadó Kft., 1994).
Hozzászólások