Így ünnepli a világ a nap-éj egyenlőséget

Szinte minden nép megemlékezik a csillagászati tavaszról.Legyen odakint bármilyen hideg, csillagászati értelembe véve végre itt van a tavasz, aminek nemcsak mi magyarok örülünk, hanem a világ számos más népe is megünnepli a tavaszi nap-éj egyenlőséget.

A tavasz győzedelmeskedése a tél felett az ókor óta jelentős ünnep, ami az újjászületést, a termékenységet, a fény sötétség feletti hatalmát jelképezi. Az emberek szerte a világon tudják, hogy most már érdemes kertészkedni, reménykedni a gazdag termésben, vagy bízhatnak abban, hogy sok napsütéses, vidám órát tölthetnek kint a szabadban.

A nap-éj egyenlőség egyik érdekessége, hogy sokáig március 21-re esett, sőt, a római katolikus egyház miatt a mai napig 21-én ünnepeljük a tavasz érkezését, de az elmúlt években a szökőnapok miatt március 20-án, 2019-ben egészen pontosan 21:58-kor, érkezett meg a reményteli évszak.

Így ünnepelnek a nagy világban: Csillagászati szempontból azért érdekes a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőség, mert az évben csak ilyenkor lesz 12 órát a horizont felett a Nap, majd ugyanennyit alatta.

A Föld forgástengelye dőlésének köszönhető, hogy a nappalaink innentől kezdve mindig kicsit hosszabbak lesznek az éjszakánál, tehát egyre később sötétedik be, ezt pedig már a maja civilizációban is megünnepelték úgy, hogy rituálékat és áldozatokat mutattak be az isteneknek a Chichén Itzá mexikói piramis lépcsőjén.

Az ókori görögök ugyanekkor ünnepelték meg azt, hogy Perszephoné visszatér az alvilágból, Hadész birodalmából.

A kelták és a germánok az Ostara nevű ünnepet időzítették a tavaszi nap-éj egyenlőség idejére.

Később ebből született meg az angolszász megfelelője, az Eostre, amiből az easter, vagyis a húsvét szó ered. Az emberek ilyenkor magokat vetettek, termékenységet jelképező tojást festettek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy gazdag termésben legyen részük.

Japánban minden nap-éj egyenlőség nemzeti ünnep. Iránban és más közép-ázsiai országokban ennél is nagyobb vigasságot rendeznek, mert ilyenkor ünneplik a perzsa újévet, a noruzt, amit feljegyzések szerint, már az időszámításunk előtti II. században is ünnepeltek, ma pedig háromszázmillió embert érint a március 21-i ünnep, ami az UNESCO szellemi kulturális örökség része.

Sokan virágokkal dekorálják az alaposan kitakarított házakat, parkokat, meglátogatják a családtagjaikat és piknikeznek. A spanyolok magokat, csemetéket ültetnek ezen a napon, mert azok most már napfényt és meleget kapnak.

Indiában fesztivált rendeznek a tavaszi nap-éj egyenlőség örömére, és színes festékekkel, nevetve dobálják egymást, ugyanis Holi üzenete ugyanaz, mint a tavaszé, vagyis a fény, a jó győzelmet arat a sötétség és a rossz felett.Így ünnepelnek a magyarok: Hazánkban több népszokás is kapcsolódik a tavasz kezdetéhez. Korábban a magyar lányok először elégették vagy a vízbe dobták a telet jelképező bábut, majd feldíszített, zsenge, zöld fűzfaágakkal járták a falusi házakat, ahol verset mondtak. Ez volt a termékenységfokozó villőzés.

Emellett Sándor, József, valamint a nap-éj egyenlőség napjára eső Benedek napjához is saját szokás tartozott. Ez a három név hazánkban azért fontos, mert a magyar mondás szerint Sándor, József és Benedek zsákba hozza a meleget.

A három jeles nap közül Józsefé a leggazdagabb szokások és hiedelmek szempontjából. A magyar néphagyomány szerint ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.

A bukovinai magyarok munkaszüneti napot tartottak a tavasz első napjának ünnepére. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt, és ilyenkor céhes zászlókkal vonultak a templomba.

Idő- és termésjóslást, de még haláljóslást is tartottak József napján. Az Alföldön abban hittek, hogy abban az esetben, ha szivárványt látnak, akkor annak a széles sárga sávja jó búzatermést, a széles piros sáv pedig jó bortermést ígér.

Ha az Ipoly-menti falvakban rossz volt az időjárás József napon, akkor az sok halottat jövendölt az adott évre. A Mura-vidéken abban hittek, hogy ugyanolyan idő lesz Péter-Pálkor szénahordáskor, amilyen József napján volt. A méhek kieresztésének megszabott ideje ezen a napon jön el.

Medvesalján abban hittek, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

Március 21-e Benedek és a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, ám ennek ellenére az archaikus magyar és európai néptudat nem, vagy csak alig kapcsolódik Benedek napjához. A néphit szerint Szent Benedek a betegek pártfogója volt.

Az Alföldön az asszonyok ezen a napon hagymát ültettek, amit Bertalan napján felszedtek és a háztetőre rakták, hogy érje a napsugár, éjszaka pedig a harmat, majd zacskóba tették és szükség esetén a tífuszos beteg fejét és hasát mosdatták az ebből készült főzettel.

A Rába mentén is népies orvosságként használták a Benedek napján vetett hagymát, amit kenyérbe téve etettek meg a hasfájós marhákkal. Göcsejben fokhagymát és zsírt szenteltek ezen a napon, és abban hittek, hogy ezzel orvosolni lehet a hasogatást, a görcsöt és a daganatot, de ezzel kenték be a tébolyodott, megbabonázott emberek talpát is, valamint ruhadarabban a nyakukba kötötték.

A hagyományos népi társadalomban a tavasz a mezőgazdasági munka kezdetét jelentette, ami az önellátó közösségekben a bő termés és a család megélhetését, jóllétét biztosította, ezért a racionális eszközök mellett mágikus módszerekkel próbálták elérni a jó termést, aminek érdekében termékenységi rituálékat mutattak be.

A különböző jelentős napokhoz tartozó időjárási jóslatok már nem babonaságból, hanem a természet megfigyeléséből adódtak, ez a tudás pedig apáról fiúra, anyáról leányra öröklődtek a családban.

Napjainkban a hagyományok már nem szerves részei a modern ember életének, mert a XXI. századra elvesztettük a szoros kapcsolatunkat a természettel, amit jelenleg is próbálunk újratanulni.

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Tavaszi könyvajánló

Tavaszi könyvajánló

Nyolc remek regény az évszakra.

Gyerekkoruk keserítette meg a híres írók életét

Gyerekkoruk keserítette meg a híres írók életét

Rimbaud, Kafka, Dosztojevszkij, de például Csehov se tudta feldolgozni a sanyarú gyerekkori emlékeket.

A történelem leghíresebb stand-uposai

A történelem leghíresebb stand-uposai

Már az egyiptomi fáraók és az aztékok is alkalmaztak hivatásos humoristákat.

Klasszikus könyvek, amelyekről sokan füllentik, hogy olvasták

Klasszikus könyvek, amelyekről sokan füllentik, hogy olvasták

Öt történet, amit illik ismerni, ám rengetegen csak blöffölnek róluk.

Miért van annyi „halas” látványosság Budapesten?

Miért van annyi „halas” látványosság Budapesten?

Halászbástya, Halárus lány, Halászó fiú és más „hal” is található a magyar fővárosban.

Mit olvass a strandon?

Mit olvass a strandon?

Vicces, komoly, romantikus, krimi és gasztro mű is szerepel a szubjektív könyvlistán.

Lebilincselő regények a strandra!

Lebilincselő regények a strandra!

Öt romantikus történet a nyárra.

A legjobb nyári programok 2018-ban

A legjobb nyári programok 2018-ban

Téged is várnak a Szent Iván-éji mulatságok, kulturális ajánlatok és a fesztiválok.

Erzsébet királyné hányattatott sorsú budapesti szobra

Erzsébet királyné hányattatott sorsú budapesti szobra

Mi minden történt a nehéz életű Sisi emlékművével?

A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

Miért takarták el fügefalevelekkel a szobrok intim testrészeit?

http://ujhazak.com