Kiállítás nyílik a Biblia és a képzőművészet kapcsolatáról a Várkert Bazárban
Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján kiemelte: céljuk bemutatni, hogyan jelentkezik a Biblia gondolatvilága a 20-21. századi magyar képzőművészetben. A tárlat apropóját a reformáció elindulásának 500. évfordulója adta, ugyanakkor gondolatiságában "ökumenikus kiállításra" törekedtek.
A Testőrpalota két emeletét megtöltő, nyolc szekcióra tagolt kiállítás kezdőpontja a Római iskola művészete, majd hat olyan nagy mester - Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa - munkáit emeli ki, akiknek az életművében hangsúlyos szerepet kaptak a szentírási témák. Az utolsó szekció az elmúlt 30-40 év más kortárs képzőművészeti alkotóinak, köztük Bencsik János és Polgár Botond munkáiból válogat - fűzte hozzá.
Fertőszögi Péter szerint amikor egy középszerű művész nyúl a Bibliához, általában egyszerű illusztráció születik. Ám a Várkert Bazárban kiállított műalkotások ennél jóval többet nyújtanak, egy-egy bibliai gondolatot helyeznek új megvilágításba, messze túlemelkedve az eredeti szentírási narratíván. Példaként említette Szalay Lajos művészetét, aki a legsúlyosabb morális dilemmákat hordozó témákat - Izsák feláldozása, Júdás árulása, Dávid és Betsabé kapcsolatát - dolgozta fel jellegzetes rajzain.
A Várkert Bazárban megtekinthető anyag egyes részeit már Győrben, Debrecenben és Kolozsvárott is láthatta a közönség a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel közösen szervezett kiállítás-sorozatának keretében. A felsőoktatási intézmény docense, Kókai Nagy Viktor az eseményen hangsúlyozta: a reformáció központi gondolata volt a Biblia lefordítása a hívők anyanyelvére, vagyis a Szentírás közkinccsé tétele. Ennek a törekvésnek késői eredményei a kiállított munkák is.
Mint fogalmazott, a református egyház berkein belül nincsen eléggé megbecsülve a képzőművészet, ezért a kiállítás egyfajta "vezeklés" is az elmúlt 500 év "képrombolásáért". Kókai Nagy Viktor újságírói kérdésre kitért arra is, nem könnyű ma Magyarországon a Bibliáról beszélni, mert Kelet-Európa más részeihez hasonlóan itt is elvették az emberek jogát ahhoz, hogy nyilvánosan beszéljenek hitükről, felekezeti hovatartozásukról. Megjegyezte, Németországban nincs ez így.
A január 14-ig látogatható kiállítás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárlat katalógusában mások mellett Bölcskei Gusztáv teológus, Kubik Anna színésznő, Müller Péter Sziámi előadóművész, Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Papp Lajos szívsebész műtárgyakhoz fűzött gondolatait olvashatják az érdeklődők.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások