Kiss Gy. Csaba: az írószövetség kivette részét a forradalomból
A hatalom egy karámba terelte azokat, akik hajlandóak voltak kiszolgálni a diktatúrát, mégis a pártirányítás alatt álló Magyar Írószövetség volt az egyik hely, ahol kritikus gondolatok fogalmazódtak meg már a forradalom előtt - mondta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, egyetemi tanár a Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen a Parlamentben szombaton.
Az írókra a Szovjetunió által megszállt közép-európai országokban a propaganda kiszolgálóinak szerepét szánták, cserébe a privilégiumokért. A "lélek mérnökeinek" fontos szerepük volt az alattvalói tudat kialakításában - mondta Kiss Gy. Csaba.
Az írók egy része azonban 1956-ban és később is időről-időre felemelte a szavát. Például, mikor 1968-ban a Magyar Írószövetségben valaki felvetette, hogy támogassák a csehszlovákiai változásokat eltipró szovjet katonai beavatkozást, a szövetség elnöksége ezt egyöntetűen elvetette - mondta Kiss Gy. Csaba.
Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke előadásában felidézte: az 1956-os magyar forradalom napjaiban a lengyel-magyar szolidaritás jegyében lengyel újságírók jöttek Magyarországra, hogy hírt adjanak a valóságos történésekről, a magyar forradalom igazságáról. Ennek is köszönhető, hogy Lengyelországban sokan a magyar forradalom hatására szakítottak a kommunizmussal.
A lengyel írószövetség vezetője szerint az irodalom Közép-Európában a kommunizmus fogságába esett és még mindig vár a maga Dosztojevszkijére, aki képes lesz a kor ördögi gonoszságát és hősies önfeláldozását megörökíteni.
Az 1956-os forradalom leverése után a kádári Magyarországon volt ugyan áru a boltokban, de az emberek lelke belefulladt a kisszerű jólétbe - tette hozzá Sergius Sterna-Wachowiak.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke előadásában arra figyelmeztetett: "nem mindegy, hogy sáfárkodunk 1956 örökségével", ebben az oktatásnak, a művészetnek nagy jelentősége van.
Az írószövetség már 1956 szeptemberében háttérbe szorította soraiban a pártkatonákat, a forradalom napjaiban az írók műveikkel, kiállásukkal hatottak a szabadságharcukat vívó diákokra, munkásokra és a forradalom leverése után is kitartottak a végsőkig.
Ezért oszlatták fel 1957-ben az írószövetséget, indították el nemzetközi tiltakozást is kiváltva az írók elleni pereket - mondta a Magyar Irószövetség elnöke.
Mács József felvidéki magyar író személyes hangú előadásban idézte fel, hogy élte át Csehszlovákiában huszonéves fiatalként az 1956-os forradalom időszakát.
MTI
Az írókra a Szovjetunió által megszállt közép-európai országokban a propaganda kiszolgálóinak szerepét szánták, cserébe a privilégiumokért. A "lélek mérnökeinek" fontos szerepük volt az alattvalói tudat kialakításában - mondta Kiss Gy.
Az írók egy része azonban 1956-ban és később is időről-időre felemelte a szavát. Például, mikor 1968-ban a Magyar Írószövetségben valaki felvetette, hogy támogassák a csehszlovákiai változásokat eltipró szovjet katonai beavatkozást, a szövetség elnöksége ezt egyöntetűen elvetette - mondta Kiss Gy. Csaba.
Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke előadásában felidézte: az 1956-os magyar forradalom napjaiban a lengyel-magyar szolidaritás jegyében lengyel újságírók jöttek Magyarországra, hogy hírt adjanak a valóságos történésekről, a magyar forradalom igazságáról. Ennek is köszönhető, hogy Lengyelországban sokan a magyar forradalom hatására szakítottak a kommunizmussal.
A lengyel írószövetség vezetője szerint az irodalom Közép-Európában a kommunizmus fogságába esett és még mindig vár a maga Dosztojevszkijére, aki képes lesz a kor ördögi gonoszságát és hősies önfeláldozását megörökíteni.
Az 1956-os forradalom leverése után a kádári Magyarországon volt ugyan áru a boltokban, de az emberek lelke belefulladt a kisszerű jólétbe - tette hozzá Sergius Sterna-Wachowiak.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke előadásában arra figyelmeztetett: "nem mindegy, hogy sáfárkodunk 1956 örökségével", ebben az oktatásnak, a művészetnek nagy jelentősége van.
Az írószövetség már 1956 szeptemberében háttérbe szorította soraiban a pártkatonákat, a forradalom napjaiban az írók műveikkel, kiállásukkal hatottak a szabadságharcukat vívó diákokra, munkásokra és a forradalom leverése után is kitartottak a végsőkig.
Ezért oszlatták fel 1957-ben az írószövetséget, indították el nemzetközi tiltakozást is kiváltva az írók elleni pereket - mondta a Magyar Irószövetség elnöke.
Mács József felvidéki magyar író személyes hangú előadásban idézte fel, hogy élte át Csehszlovákiában huszonéves fiatalként az 1956-os forradalom időszakát.
MTI
Hozzászólások