Korunk sámánságát mutatja be Hoppál Mihály és Nádorfi Lajos közös könyve
Korunk sámánságát mutatja be Hoppál Mihály néprajzkutató és Nádorfi Lajos operatőr, fotóművész nemrég megjelent közös könyve, amelyből a szerzőpáros Belgiumtól Szibérián át Dél-Koreáig tartó terepmunkájának fényképei, jegyzetei ismerhetőek meg.
Hoppál Mihály az MTI-nek elmondta: a Sámánok, képek, szertartások című kötet egy több mint 20 éves együttműködés eredménye, Nádorfi Lajossal 1992-ben utaztak első alkalommal a szibériai Jakutföldre, ahol megörökítették a korábban tiltott helyi sámánizmus újjáéledését a kommunizmus bukása után. Ezt követően több néprajzi dokumentumfilmet forgattak közösen a közszolgálati televízió számára.
A kiadványban külön fejezet foglalkozik Jakutföld mellett Burjátföld, Tuva és Dél-Korea sámánjainak kultúrájával, eszközeivel és szertartásaival, valamint megjelenik a kötetben a magyar származású brüsszeli gyógyítósámán és festőművész, Soós József is, aki a negyvenes éveiben egy családi tragédia hatására kezdett el "sámánizálni".
A szerző szerint a könyvet olyan "vizuális naplónak" szánták, amely fényképek és leírások segítségével hitelesen dokumentál egy-egy korábban sosem megörökített sámánszertartást.
Mint Hoppál Mihály fogalmazott, szerencsések voltak, amiért az 1990-es években jutottak el ezekre a területekre, mivel azóta sok helyen kihalt az a nemzedék, amely még hiteles öreg sámánoktól tanulta el egy-egy szertartás elvégzésének módját.
"Tíz évvel később már egy teljesen átalakult sámánságot volt szerencsém megtapasztalni, a fiatalabb nemzedék egyszerűen a turistáknak a kiszolgálására állt át" - jegyezte meg.
Hozzátette: Dél-Korea kivételt képez ez alól, hiszen csak Szöulban több tízezer, rendszeres fizetést kapó városi sámán működik, akiknek a többsége ráadásul nő. Az itteni sámánok nem annyira gyógyítanak, mint inkább megelőzik a bajt áldozati szertartásaikkal.
"A szöuli sámánok mindennapos kiszolgálói a helyiek igényeinek. Ha például egy fiatal egyetemista vizsga előtt izgul, rendel egy megfelelő szertartást" - fogalmazott.
Hoppál Mihály hangsúlyozta azt is, hogy a sámánság nemhogy nem halt ki, de világszerte tapasztalni megerősödését. Úgy véli, ennek egyik oka, hogy "az emberek mindenhol rájöttek, spirituális élet, vagyis hit nélkül nem teljes az emberi lét". Emellett van, ahol az etnikai identitás erősítése céljából, a kisebbségi léttel járó fenyegetettség hatására fordulnak a tradíciókhoz, a folklórhoz és mitológiához.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával megszületett Sámánok, képek, szertartások című kötetet csütörtök délután mutatják be TIT Stúdió budapesti székházában a Fedezze fel a világot! sorozat keretében. A kiadvány a Minden Kép Kiadó gondozásában jelent meg.
MTI
Hoppál Mihály az MTI-nek elmondta: a Sámánok, képek, szertartások című kötet egy több mint 20 éves együttműködés eredménye, Nádorfi Lajossal 1992-ben utaztak első alkalommal a szibériai Jakutföldre, ahol megörökítették a korábban tiltott helyi sámánizmus újjáéledését a kommunizmus bukása után. Ezt követően több néprajzi dokumentumfilmet forgattak közösen a közszolgálati televízió számára.
A kiadványban külön fejezet foglalkozik Jakutföld mellett Burjátföld, Tuva és Dél-Korea sámánjainak kultúrájával, eszközeivel és szertartásaival, valamint megjelenik a kötetben a magyar származású brüsszeli gyógyítósámán és festőművész, Soós József is, aki a negyvenes éveiben egy családi tragédia hatására kezdett el "sámánizálni".
A szerző szerint a könyvet olyan "vizuális naplónak" szánták, amely fényképek és leírások segítségével hitelesen dokumentál egy-egy korábban sosem megörökített sámánszertartást.
Mint Hoppál Mihály fogalmazott, szerencsések voltak, amiért az 1990-es években jutottak el ezekre a területekre, mivel azóta sok helyen kihalt az a nemzedék, amely még hiteles öreg sámánoktól tanulta el egy-egy szertartás elvégzésének módját.
"Tíz évvel később már egy teljesen átalakult sámánságot volt szerencsém megtapasztalni, a fiatalabb nemzedék egyszerűen a turistáknak a kiszolgálására állt át" - jegyezte meg.
Hozzátette: Dél-Korea kivételt képez ez alól, hiszen csak Szöulban több tízezer, rendszeres fizetést kapó városi sámán működik, akiknek a többsége ráadásul nő. Az itteni sámánok nem annyira gyógyítanak, mint inkább megelőzik a bajt áldozati szertartásaikkal.
"A szöuli sámánok mindennapos kiszolgálói a helyiek igényeinek. Ha például egy fiatal egyetemista vizsga előtt izgul, rendel egy megfelelő szertartást" - fogalmazott.
Hoppál Mihály hangsúlyozta azt is, hogy a sámánság nemhogy nem halt ki, de világszerte tapasztalni megerősödését. Úgy véli, ennek egyik oka, hogy "az emberek mindenhol rájöttek, spirituális élet, vagyis hit nélkül nem teljes az emberi lét". Emellett van, ahol az etnikai identitás erősítése céljából, a kisebbségi léttel járó fenyegetettség hatására fordulnak a tradíciókhoz, a folklórhoz és mitológiához.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával megszületett Sámánok, képek, szertartások című kötetet csütörtök délután mutatják be TIT Stúdió budapesti székházában a Fedezze fel a világot! sorozat keretében. A kiadvány a Minden Kép Kiadó gondozásában jelent meg.
MTI
Hozzászólások